Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. augusztus 4. 09:50

Gyurta Dániel olyan, amilyennek – ne féljünk a szótól – Magyarországot látni szeretnénk. Szerény, magabiztos, öntudatos, soha nem adja fel és legfőképpen: győztes.

„A mostani alighanem az első olyan időszak a világtörténelemben, amikor az emberfeletti teljesítmények, életutak sokszor nem lelkesedést vagy csodálatot, hanem gyanakvást váltanak ki. Ebben bizonyosan szerepe van a sajtónak, és még inkább a Földet összezsugorító internetnek. Villámgyorsan értesülhetünk arról, hogy a világ túlvégén az államférfinak tartott politikus saját zsebre dolgozott, az író ellopta más gondolatait, a csodacsatár bundázott. Ha önzetlen kezdeményezéssel, nagy eredménnyel találkozunk, máris gyanakodni kezdünk, mondván, valaki biztos át akar verni minket. Pedig lelkünk mélyén alighanem ennek ellenkezőjére vágyunk. Nem különbözünk a tábortűz körül gyülekező őseinktől, akik nemzedékeken át újra és újra megtanulták mitikus hőseik, hadvezéreik cselekedeteit. S alighanem lebunkózták azt, aki közbeszólt, hogy a dicső felmenő a lovakat lopott.

Talán éppen nihilistává nevelő médiavilág és a nagy tettek, nagy emberek iránti vágyakozás között fennálló feszültség magyarázza a honi Gyurta-lázat. Előttünk áll egy úszó, aki már 15 évesen a legnagyobbak között versenyzett, aki felállt kudarcai után. És aki megható olimpiai győzelme után szabatos, szerény mondatokban beszél a világ legegyszerűbb, ámde leginkább túlbonyolított dolgairól: erőfeszítés, munka, siker, felelősség, mesterek, család, nemzet. Aki élete kiemelkedő pillanataiban, egy ország szeretetében fürdőzve is az elhunyt barátra gondol, és elküldi aranyérme másolatát a nemrég meghalt norvég sporttárs családjának. Nem élnénk e hősök nélküli korban, ha az internet mocsarából és nagy lapok publicisztikai rovatából nem bugyborékolnának fel a fanyalgók, a politikai sandítók, a milyentizenötmilliózók.

Szerencsére ők már mindörökre eltörpülnek egy 23 éves fiatalember zsenialitása mellett. Gyurta Dániel olyan, amilyennek - ne féljünk a szótól - Magyarországot látni szeretnénk. Szerény, magabiztos, öntudatos, soha nem adja fel és legfőképpen: győztes.”

A bejegyzés trackback címe: http://media.mandiner.hu/trackback/3506


59 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



de úgy ám. és csak ennek a frusztrált világnak a korunk hősei nem tudnak felnézni rá, mert mindenki, aki pozitív példa, csak önnön nullaságukkal szembesíti.


hibátlan, nincs mit hozzáfűzni.


"erőfeszítés, munka, siker, felelősség, mesterek, család, nemzet."

... sehol egy liberálbolsevik jellemvonás benne, igaz, Bálint?

:)


Az a gesztus, hogy átadta, norvég úszó társának, (aki korán távozott az élők sorából) az érem másolatát, a norvégokól hálát és könnyeket, váltott ki, ezt a cselekedet, kommentálni nem kell. Dani, gratulálok!


Te is próbálj meg egy kicsit Gyurta Danira hasonlítani - a mocskolódás ettől távol áll.


Nem kétséges, hogy Gyurta kiemelkedő úszó. Mondjuk én a sportot személy szerint meglehetősen értelmetlen dolognak tartom, de elfogadom, hogy a többség nem így gondolja. Ettől még azért elfogadhatatlannak tartom, hogy az adómat ilyen hülyeségekre költsék, miközben az oktatás, az egészségügy romokban.

Ami Gyurta személyét illeti, én visszataszítónak tartom az álszentségét. 15 millió magyar győzelme. Szerintem gusztustalan, ha egy sportoló üzenget. Nem véletlen, hogy Vona is megkönnyezte. Hiába, a Gyurta-féle sikeres nacionalista ikonokért nagy a versengés a jobboldalon. És Gyurta ezt tudja - nyilván már a karrier utáni időkre gondol, szeretne ő is olyan jól fizetett állást, mint Czene. Az amúgy jó tollú Ablonczy nagy pechje, hogy - gondolom - a vita előtt írta ezt a hülye, érzelgős cikket.

Különben a Magyar Nemzet írt múlt héten egy véleményt arról, hogy milyen bizarr, hogy itt, félázsiában létkérdés az olimpiai aranyak száma, miközben a hanyatló, dekadens Nyugaton korántsem. Azrti birkózók, magyar cselgáncsozók, stb. mint a nemzet hősei. Szánalmas, lemaradt, csóró és intellektuális értelemben sivár, kisebbségi komplexusokkal küzdő, minimum látens agresszív államok nagy boldogsága ez: sikerül megmutanti, hogy mi is érünk valamit, hiszen van olimpiai bajnokunk agyaggalamblövészetben, hátrabukfencezésben, hullahoppozásban és ugróiskolában.

És akkor most tessék, jöhet a népmenzetiek hazaárulózsidócigánykozmopolitabosevikozása.

Válaszok:
citizen queen | 2012. augusztus 4. 11:03
Oblomov | 2012. augusztus 4. 11:17
őshonos | 2012. augusztus 4. 16:11
Csomorkany | 2012. augusztus 4. 18:19

Gyurta Dani és Szilágyi Áron mellé én odatenném Cseh Lacit is, aki ha nem is nyert most aranyat, de az utolsó pillanatban fel tudott állni a padlóról. Nagyon szorítok neki, hogy Rióban összejöjjön neki az arany végre, mert annyi munka, erőfeszítés után ő is megérdemli.


Gyurta Dániel most nagyon nagy szám, mindenki vele foglalkozik, de vannak a kultúra területén is, akik nagyon örültek volna, (Kertész Imre, Tarr Béla és Fligauf Bence is), ha a közvélemény olyan nagy lelkesedéssel fogadja sikerüket, mint Gyurta Dánielét, mert az ő sikerük is nagyon nagy szám.


"Nem élnénk e hősök nélküli korban, ha az internet mocsarából és nagy lapok publicisztikai rovatából nem bugyborékolnának fel a fanyalgók, a politikai sandítók, a milyentizenötmilliózók.

Szerencsére ők már mindörökre eltörpülnek egy 23 éves fiatalember zsenialitása mellett."

Ablonczy elegánsan jellemezte a magadfajta bal-lib fikázókat, nem kell többet hozzátenni. Ennyik vagytok.


Szegény szemmel láthatóan nem tud elszakadni az előítéleteitől - de persze a jobboldal a gyűlölködő, agresszív, kirekesztő, stb. Annyira szép, hogy nap mint nap maguk cáfolnak rá a saját magukról kialakított, és unalomig szajkózott közhelyes képre, "kultúrfölényre". :-)


Azt jól látod, hogy a jelenség nem elsősorban Gyurtát/Egerszegit/Kokót (és a sorsádámokat), hanem a társadalmi közeg mentális állapotát minősíti. A Gyurták őszinték és naívak, nem kell basztatni őket.


Gyurta Dánielre 15 millió (mínusz 200 ezer hazáruló) tekint fel büszkén.

Örömet és nagyszerű, öntudaterősítő élményt nyújtott. Határokon belül élőknek, és erőszakkal elcsatoltakkal, kirekesztetteknek egyaránt.

Válaszok:
Obulus | 2012. augusztus 4. 15:05

szerintem a magyarságnak nem hősökre van szüksége igazából, hanem a hősökön háborgókra, akiken lehet háborogni, hogy miért háborognak a hősökön:D

Válaszok:
Antigoné | 2012. augusztus 4. 12:53

CCC...De vicces! Van még lejjebb is?


Pedig mocskolodtál, csak nem veszed észre a vörös függöny miatt, de ez a te egyéni szociális problémád!


Ablonczy írást már elég régen tetszikeltem.
Ez viszont tetszik! Nagyon is!


Gyurta Dániel most nagyon nagy szám, mindenki vele foglalkozik, de vannak a kultúra területén is, akik nagyon örültek volna, ( Kertész Imre, Tarr Béla és Fligauf Bence ), ha a 15 millió magyar olyan nagy lelkesedéssel fogadja sikerüket, mint Gyurta Dánielét, mert az ő sikerük is nagyon nagy szám. Legalább akkora, mint Gyurtáé.


Nagyon békés ember vagyok,de ilyen vérlázító,provokatív cikket régen olvastam.Nem tudom hol születnek ilyen emberek?Ezeket tenyésztik valami eldugott farmon?Sajnos Gyurta Dani ezt a f@szt is beleértette a 15 millióba.Ne legyen kétséged:igazad van szemét hazaáruló vagy.


Felkérem a vörösfasiszta ápoltakat, menjenek vissza a kórterembe, és ne rontsák a "mindenbe beleokádok" politizálással , mások jó hamgulatát.

Igen! A magyarok örülnek az olimpiai sportsikereknek.

Örülnek Gyurta Dániel és a többi kitűnő magyar sportoló, sikereinek.

Már egy néhányszor leirtam- személyes tapasztalatomat - hogy normális nyugati demokráciában- soha nem téma -hétköznapi beszélgetésben, a politika.

Csak sportról, a hobbiról, a családról, az utazási élményekről beszélgetnek.

Hideg belpolitikai polgárháborúvá, a hisztérikus balliberális oldal tette, a magyar közbeszédet.
Ne hagyjuk!
Örüljünk felhőtlenül a magyar sportsikereknek! Küldjük el a pcsába azokat akik politikát csinálnak a sportból!

Válaszok:
Obulus | 2012. augusztus 4. 17:43

Jó az írás, és nem is éreznénk itthon magunkat, ha a balliberális ellendrukkerek (Ablonczy diszkréten hallgat, pedig nem kellene, arról, melyik politikai táborból érkezik a fanyalgás, az alig leplezett düh a két olimpiai arany kapcsán) nem fanyaloghatnának, nem rondíthatnának bele az egyébként azt hihetnénk politikamentes, -semleges olimpia sikerekbe.


Kertész Imre, Tarr Béla és Fligauf Bence is nagyon örült volna, ha a 15 millió magyar olyan nagy lelkesedéssel fogadja sikerüket, mint Gyurta Dánielét, mert az ő sikerük is nagyon nagy szám. Legalább akkora, mint Gyurtáé.

Válaszok:
states | 2012. augusztus 4. 18:32

Ha már ennyire vágysz rá:

hazaárulózsidócigánykozmopolitabosevik


Azt azért nem gondolod komolyan, hogy annyira hülye nép vagyunk, ezeknek a magyargyűlöletükkel nevet szerzett balnácik "sikereinek" is képesek vagyunk örülni.

Válaszok:
slomovicz | 2012. augusztus 4. 19:11
Obulus | 2012. augusztus 4. 19:41

áhh.. ne vedd komolyan. Már harmadszor másolja be , provokálási célból ezt az értelmetlen szöveget.
De , lehet hogy tévedek- és a kommentelő egy szoci kommentrobot számitógép- virustámadás után. :-)
Megakadt a tű a lemezen, ezért mindig ugyanazt írja.

Kertész.. Kertész.. Kertész
Provokálni- Hátha ugranak rá. :-)


Azt nem gondolom, hogy a magyar nép hülye, de, hogy te az vagy afelől nincs kétségem.



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó