Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

Hun ez az ország?
2017. február 10. 12:11 | Írta: Stumpf András

A világ 74 országában lesz látható a Travel Channel Expedíció az ismeretlenbe című sorozatának nálunk forgatott része – összesen tehát több tízmillió ember Magyarország-képét fogja formálni. A hatásvadász epizódban Josh Gates műsorvezető Attila arany koporsója után kutat Budapesten és környékén, közben viszont vonzó képet fest Magyarországról. Itthon először február 11-én, szombat este vetítik a sorozat Attiláról szóló részét.

Az Egyesült Államokban már levetítették, itthon most szombaton kerül adásba, de a világ 74 országában látható lesz a Travel Channel Expedíció az ismeretlenbe című sorozatának nálunk forgatott része – összesen tehát több tízmillió ember Magyarország-képét fogja formálni. Olyanokét ráadásul, akik turisztikai szempontból célközönségnek számítanak. A Mandiner ott volt a sajtótájékoztatóval egybekötött, premier előtti vetítésen. Nyugodtan kijelenthetjük: vonzó, érdekes úti célnak fogunk tűnni a gyanútlan néző számára, aki viszont elég torz képet kap arról, kik is vagyunk.

Még mielőtt félreértenénk: egyáltalán nem valami fizetett imázsfilmről van szó. Az Expedíció az ismeretlenbe a Travel Channel egyik legnépszerűbb sorozata – az amerikai infotainment-műfaj tökéletes példánya. Ismeretterjesztésnek álcázott szórakoztatás, show. A formátum lényege annyi, hogy minden epizód a műsorvezetőről szól, aki a világ különböző pontjain kutat nagy rejtélyek után, elképesztőnek, rendkívülinek állítja be kalandjait – és persze nem fedez föl semmit.

A New York-Budapest tengely

Esetünkben ez a bizonyos műsorvezető Josh Gates, a nagy rejtély pedig Attila hun király sírjának helye. Az epizód azzal az ígérettel indul, hogy Gates – a tőről metszett amcsi műsorvezető, aki nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy régész végzettségű, ezzel is komoly hatást kölcsönözve a komolytalan műsornak – majd most felkutatja nekünk a sírhelyet.

Magyarként elvileg röhöghetnénk egyből, tudván, hogy itt aztán nem fogja megtalálni egy tíznapos forgatás alatt – a formátum viszont olyan profi, hogy még minket is izgalomban tart, szórakoztat.

De mégis hogyan jutott Josh Gates New York-ból Magyarországra forgatni?

Hát úgy, hogy 2015-ben forgattak már Szulejmánról ebben a sorozatban, ahhoz pedig ellátogattak Szigetvárra is. Annak a résznek a hazai producere is Varga Gergely volt, aki akkor ajánlotta az amerikai stáb figyelmébe Attilát, a hunt. Meg a sztorit a sírjáról: hármas koporsó, elterelt víz alá temetés, stb. Attila nevét tényleg mindenki ismeri, elég misztikusan is hangzott a történet, már csak arra voltak kíváncsiak az amerikaiak, hogy van-e, aki keresi-kutatja a sírt Magyarországon.

Van bizony! 

Mielőtt azonban a sír „kutatását” megkezdené mindenféle helyszíneken, Gates Hidán Csabát látogatja meg. A Károlin tanító középkorkutató ősmagyar harci díszben fogadja az amerikait. Még egy kis lovasíjászat is belefér, Gates is próbálkozik persze (képünkön), hiszen, mint mondtuk: a sorozat róla szól, minden más díszlet csupán.

 

 Josh Gates lovasíjászkodik

Ha külföldiek lennénk, már ekkor biztosak lehetnénk benne, hogy a magyarok egyértelműen a hunok leszármazottai. HUNgary, így hívják az országot, ráadásul Attila nyilazását hagyományőrzik... hát nem?

Gates csapata nem is igyekszik mérsékelni ezt a hatást. Sőt. A rettenthetetlen műsorvezető lemerül, egészen a Duna mélyére, mert hát nyilván ott lesz Attila sírja. A legendás hármas koporsó! Arany, ezüst és vas! A hagyomány szerint tényleg ilyenben temették el Attilát, valószínűleg azonban félrefordításról van szó, és hármas szemfedőt tettek a halott arcára, de egyetlen koporsóban temették el. A hunok amúgy fakoporsókat használtak. Az elterelt folyóba temetés mítosza sem Attilával kapcsolatban jelent meg először, valószínűleg gót motívum, semmi nem támasztja alá, hogy így kapott volna végtisztességet a hunok királya.

Sebaj, szórakoztató műsornak tényekkel nem kell foglalkoznia. Gates alámerül tehát Tóth-János Attila segítségével, hogy kihalásszanak a folyófenékről... egy darab vasat. Gates elismeri, hogy ez itt mondjuk épp nem Attila koporsója, de nem jön zavarba: gyorsan ráfogja a kacatra, hogy „második világháborús”, tehát történelmi lelet. „Incredible!” - lelkendezik. Egy vaskacat a Duna mélyéről! Tényleg, őszintén imádjuk ekkora az amerikaiakat, a szórakoztatás nagymestereit.

Megvan Attila városa! Vagy nincs.

Gates szemrebbenés nélkül keres tovább - immár a Pilisben. Hirtelen akkor tehát mégsem folyóban kell keresni Attilát? Mindegy.

Az már nem mindegy, hogy amikor Gates az Országos Széchényi Könyvtárban is tiszteletét teszi, hogy belelapozva a Képes Krónika eredeti példányába feltegye a kérdést, „Ez a könyv Attiláról szól?”, a könyvtáros azt mondja: Árpád Attila ükunokája volt. Nyilván nem mondott ilyet, legfeljebb azt, hogy a Képes Krónika szerint (ott Árpádot valóban Attila hatodízigleni leszármazottjaként emlegetik), de mire van a vágás egy filmben? Többek között erre. Hogy tényállításnak tűnjön, ami nem az.

Meg kell találni tehát Árpád sírját, akkor meglesz Attiláé is! – szól a konklúzió. Merthogy Anonymus Gestája szerint Árpádot Attila városában temették el. Már csak azt kell megtalálni. És mi is volt Attila városa? Sicambria.  

Ha hisszük, ha nem: Gates megtalálja Sicambriát! - Lánszki Imre segítségével. Helikopteren szállnak, aminek sok értelme nincs ugyan (a propelleresbe be nem ülő tolmács-segítő is simán odajut az erdőbe más útvonalon), de legalább látszik Budapest és Magyarország felülnézetből.

Kis pech, hogy tavaly júniusban, amikor az epizódot tíz napon át forgatták, csúnya, esős idő volt - így nem annyira látványosak a képek, amennyire egyébként lehetnének, de így is szép azért a város. Gates a film egy pontján gyakorlatilag áradozni kezd Budapestről, ahol a kilencvenes években már járt. Akkor, a komcsizmus után még mintha szürke fátyol lett volna a városon, mostanra azonban fiatalokkal, kreatív energiákkal teli gyönyörű és élő metropolisz - így mutatja be Gates Budapestet. Megkérdeztük a sajtótájékoztatón, volt-e állami pénz ebben. Nem volt. Gates magától promózza a várost - a világszerte több tízmilliós nézettséget tekintve ez nem semmi országimázs lesz.

„Apróbb” hibák

De vissza az erdőbe, Sicambriába. Találnak ott egy üreget is. Árpád sírját nem. Attiláét sem.

Sebaj, Gates ellátogat Szörényi Leventéhez is, aki néhány kilométerrel arrébb, a Holdvilág-árokban, egy valaha volt római kőbányában folytat ásatásokat bő tizenöt éve. Találnak is épp egy korabeli vésőt. Attila sírját szintén nem, s bár Szörényi mindig hangsúlyozza, hogy nem is azt keresi, csupán összefüggéseket, azért a szájába adják.

Szörényi Levente a sajtótájékoztatón

A zeneszerző ezt finoman nehezményezte is a sajtótájékoztatón, a Travel Channel pedig megígérte, hogy még javítanak az angolból visszafordított szövegen, s a nézők elé szombat este már a kipofozott változat kerül majd.

Tehát akkor átok, vagy áldás, hogy egy amerikai műsorvezető végigbohóckodja az országot Attila sírja után kutatva?

Végül is: kit érdekel, hogy úgy tesznek, mintha a hunok egyenesági leszármazottaihoz jöttek volna el (igaz, ilyet nem állítanak, csak az egész hatása ez), ha egyszer misztikus, csodákkal teli és gyönyörű helynek mutatják Magyarországot? 

Szóval: inkább áldás.

Amolyan turáni.

A bejegyzés trackback címe: http://media.mandiner.hu/trackback/28424


Összesen 159 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



:)

Válaszok:
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 11. 11:36
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 11. 11:50

"Attilát a Pilisben helyezték örök nyugalomra Árpád mellett."

Na ennyi elég is ebből a nagyon gyenge
kísérletből. Ki az aki még bedől ezeknek az
elkoptatott fogalomkészletű, hatásvadász
promóknak?

Válaszok:
Gregorius | 2017. február 11. 09:41
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 11. 11:39
A Valódi Zoli bácsi | 2017. február 11. 13:17
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 11. 15:52
Akitlosz | 2017. február 11. 20:21

A XXI. századból néhányan felülbírálják Anonymust, Kézai Simont, Kálti Márkot.
Úgy gondolják, hogy a honfoglalást követő néhány generáció kevesebbet tudott dédszüleiről, mint mi, ezer évvel később.
Még büszkén hirdetik is.
Tankönyvekben rögzítik.
Ők azok, akik nem hallottak a mondáinkról, nem olvastak Aranyt, Adyt.
Őket kell elküldeni a ..csába.
Stumpf úr meg írjon inkább a furmintról.

Válaszok:
NemSzűrt | 2017. február 11. 12:58
lovas | 2017. február 11. 18:19

Jönnek majd fémkeresővel csontokat kutatni a
Monorra, mert összetévesztik Pilissel. Nehogy már
Gárdonyi HITELES leírásait hasonlítsuk össze ezzel
a moslékkal.

Attilát temették Árpád mellé, persze...


Egész kis csoportok sétálnak ki ezért a Pilisbe, Budakalászra....Ha igaz, ha nem (én az utóbbit támogatnám), vitathatatlan az, hogy jó levegőn mászkálnak, ami biztos, hogy egészséges.


Attila többek között az akkori Párizst (Lutecia) is elfoglalta, és a döntőnek mondott, bár igazából döntetlenül végződött Catalaunumi Csata is a mai Franciaország területén volt.

Válaszok:
nemezis | 2017. február 11. 09:52
Bácskai Bicska | 2017. február 11. 10:51

Nem lehet elégszer ismételni, hogy az eredetmítosznak, a mitológiának iszonyatos közösségformáló, identitásformáló ereje van. Méghozzá függetlenül attól, hogy a mítosznak van-e szemernyi igazságmagva vagy sem. (Az persze nem árt, ha az eredetmítosz annyira a régmúlt ködébe burkolt történet, hogy annak mind a valóságát, mind a cáfolatát bizonyítani lehetetlen.)

Válaszok:
teljesenertelmetlen | 2017. február 11. 11:21
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 11. 11:47

Kézzelfogható monumentális alkotások létrejöttében olyan erők játszottak szerepet, amelyek egyedüli forrását minden valóságalap nélküli mítoszok képezték.
A jól kitalált zsidó mitológia nélkül ma valószínűleg egyetlen olyan ember sem lenne a világon, aki magát zsidónak azonosítaná. Az egy olyan identitástudat, amely nem egy közös nyelvhez, hanem a közös mitológiához kötődik; a mitológiaalapú identitástudat összehasonlíthatatlanul időtállóbb a nyelvalapúnál.

Válaszok:
abcdef | 2017. február 11. 16:32

Egyiket sem tudjuk, de hogy Attilát biztosan nem
Árpád mellé, az tuti, mivel néhány évszázaddal
előbb halt meg.

Válaszok:
Járai | 2017. február 11. 16:59

Persze, a galliai hadjáratot lezárták és sikeresen Itália felé fordultak. Nem szenvedtek vereséget.

Válaszok:
Akitlosz | 2017. február 11. 20:40

Ah, hát mégiscsak Árpád mellé temették Attilát.


Maradjunk annyiban hogy nem egy autentikus mozdulatot látunk egy leszedált lovon. Először is
ez egy reflex + aluvessző, a tartáshibákat nem
is mondom.

Válaszok:
Kriptokomcsi Jobbik | 2017. február 11. 20:30

Él közöttünk egy Csajághy György nevű úr (klarinét- és tárogatóművész, zenetanár-népzenekutató, történész) aki nagyon érdekes előadásokat tart.

Akinek több ideje van és érdeklődik zenénk gyökerei iránt, hallgassa ezt meg: https://youtu.be/A9-fXnNUw0Y

Lehetőségem volt pár éve élőben meghallgatni. Megdöbbentem.

Válaszok:
Beszéljük meg | 2017. február 11. 21:43

Szinte látom, hogy remeg a keze a 35#-os íjtól
a rossz izommunka miatt (-::


Tragédia az lesz, különösen ha néhány német nevű, de már németül nem tudó barátommal közlöd, hogy ők nem magyarok. Kiverik a fogad.

Válaszok:
Counter | 2017. február 12. 09:37


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó