Az oknyomozó újságírás csúcsa

„Nem véletlenül. A TASZ, mint társadalmi felelősségvállalásban is utazó szervezet figyel az átláthatóságra, nyilvánosan kezeli a támogatói listáját. De vajon mikor jut el erre a szintre például a Magyar Nemzet vagy a Hír tv? Mikor állnak ki és mondják el kik állnak a végén a szövevényes támogatói háttérnek, hogyan folynak be az állami milliárdok a magyar médiapiacra, mikor fognak kutakodni a jobboldali háttéremberek pénztárcájában?

Mikor kerülnek elő a Mahír ügyei? A Metropol furcsa támogatásai? Hol vannak a cikközönök Simicskáról és Nyergesről? Az MVM jobboldali szálairól? Mert az helyes, ha lerántják a leplet Kapolyiról, de teljesen hiteltelen ha kihagyják a jobboldali kötödéseket, az elmúlt 20 év összefonódásait. Itt nem lehet védekezni azzal, hogy a baloldali média is pártmédia. Ez tény, de nem ment fel senkit. Az viszont a szégyen kategória, ha a TASZ-ról a nyilvános adatokat szenzációként hozzák le így befeketítve az egyébként a nyilvánosság előtti vállalásaira példásan figyelő szervezetet. Mondjuk a Célpont lehozhatná az amerikai konzervatív trösztök segitségét a Fidesz kampányban, a mostani főosztályvezetők és képviselők amerikai kampánytanulmány-útjait...”