Süddeutsche Zeitung: Magyarország erős nyomás alatt áll

Süddeutsche Zeitungban megjelenő írás szerint az Európai Bizottság által bírált törvényekről szóló vitában a magyar kormány fenn akarja tartani a „hűvös kihívó” szerepét a „hisztérikus Európával” szemben. Cathrin Kahlweit beszámolt arról, hogy a hét végéig kell tájékoztatni a Bizottságot a törvények változtatásának módjáról. Kiemelte, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében még arról beszélt, hogy az új alkotmány bírálói gyengíteni akarják a nemzetet, míg a Fidesz zár ülésén már külföldi titkosszolgálatok puccskísérletéről beszélt. Hozzátette, hogy ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy készek a megállapodásra az IMF-fel és Brüsszellel. Megállapította, hogy politikai kompromisszum nélkül az ország csak nehezen tudna pénzt szerezni az IMF-től. Orbán retorikájának dichotómiája a legtöbb hívének nem tűnik fel vagy nem zavarja őket – írta Kahlweit, aki hozzátette, hogy az „notórius antiszemita” Bayer Zsolt sem kelt feltűnést, aki „minősíthetetlenül” szidalmazta Neelie Kroest.

Cathrin Kahlweit „A trükksorozat vége” című írásában a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárásokra utalva megállapította, hogy az ország mostanában erős nyomás alatt áll. Orbán Viktor szerinte arra alapoz, hogy a Bizottsággal való megegyezéstől függhet a pénzügyi segítség is, mert szerinte az IMF is a „politikai jó magaviselethez” köti a hiteltárgyalásokat. Megjegyezte, hogy a kormány azt hangsúlyozza, hogy ő már kész a „házi feladatával”. Ennek kapcsán kiemelte a három százalék alatti hiányt, a növekedési indexet,az alkotmányba foglalt adósságféket, a nagy mennyiségű valutatartalékot, az adó- és munkaerő piaci reformot valamint a korkedvezményes nyugdíjak redukcióját. Hozzátette, hogy más otthoni szakértők viszont azt emelik ki, hogy emelkedik a forint árfolyama, amely megdrágítja az exportot, csökken a fogyasztás, drágulnak a kötvények, a hitelminősítők pedig leminősítették az országot. A cikk írója arra is kitért, hogy a Bizottság a takarékossági intézkedésekkel is elégedetlen, mert szerinte a valós deficit 2011-ben 6,5 százalék körül volt.

Egy magát megnevezni nem kívánó, korábban a jegybaki vezetésben részt vevő bankár arról beszélt, hogy a kormány a rendkívüli intézkedéseivel mesterségesen szorította le a hiányt, ami azonban nem megismételhető. Hozzátette, hogy a helyzet ismét rosszabb lesz, mert a kormány rossz döntéseket hozott: szerinte ugyanis a 16 százalékos, egykulcsos adó csak a gazdagoknak kedvezett, de a számláját a középosztály és a szegényebb rétegek fizették meg. Kahlweit megállapította azt is, hogy a végtörlesztésről szóló törvény is csak a gazdagok számára jelentett megoldást és a kormányt tette felelőssé a beruházási kedv csökkenéséért. Kifejtette, hogy még fut néhány nagyobb projekt az autóiparban, de a külföldi vállalkozások már most leépítik a munkahelyeket.

A cikkben megszólalt Cséfalvay Zoltán is, aki arról beszélt, hogy a piacok nyugtalanok, nekünk pedig visszafizetési problémáink vannak az emelkedő kamatok miatt. Hozzátette, hogy ez mind a pénzügyi válság következménye, de rontja a hitelünket. Elmondta, hogy március végére le akarják zárni a tárgyalásokat az IMF-fel. Szerinte addig az EU-val folytatott vita is elsimul. A cikkíró hozzáfűzte, hogy az államtitkár bizakodását mások nem osztják. Beszámolt arról, hogy Balatoni András szerint a gazdasági teljesítőképességbe vetett fogyasztói bizalom Európában itt a legalacsonyabb. Hozzátette, hogy az ingadozó árfolyam és az adórendszer kiszámíthatatlanságai elbizonytalanítják az embereket. Megjegyezte, hogy Orbán Viktornak, az „ország erős emberének” retorikában a piacok, Brüsszel és az IMF nem bíznak annyira, mint saját hívei. Pröhle Gergely elmondta, hogy neki sem tetszenek feltétlenül a „Nem leszünk gyarmat!” típusú jelszavak. Mivel a Fidesz szavazótábora nagyon heterogén, ezért néhány egyszerűbb üzenetet is kell néha küldeni – idézi a német lapot a Médianéző.