Ungár Péter nekiment az előrehozott választást emlegető Dobrevnek és Magyar Péternek (VIDEÓ)
Az LMP társelnöke azt is kijelentette, hogy Karácsony Gergely rossz politikus és rossz polgármester.
Pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát az LMP. Schiffer András a lépést azzal indokolta, hogy a kormány ígéretével ellentétben nem nyújtotta be a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatot.
Az LMP pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát. Schiffer András a lépést azzal indokolta, hogy a kormány ígéretei ellenére nem nyújtotta be május 15-ig a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatot. Schiffer úgy fogalmazott: habár a bizottság felállítását önmagában még kevésnek tartották volna, de „az a pofátlanság” meg sem fordult a fejében, hogy a kabinet még az önmaga által állított határidőt sem fogja betartani. Hozzátette: egyetlen kormánypárti politikus sem indokolta meg, hogy miért szegték meg az ígéretüket. Szerinte ez azt bizonyítja hogy a Fidesznek továbbra is egy célja van: „szőnyeg alá söpörni azt a kérdést, ami 22 éve mérgezi a magyar politikai közéletet”. Emlékeztetett: a közelmúltban megpróbáltak felállítani egy bizottságot is az ügyben, de „a kartellpártok összezártak, a Fidesz és az MSZP megakadályozta” törekvésüket.
A politikus az újra beterjesztendő javaslatról elmondta, az csupán egyetlen ponton különbözik a december 1-jén benyújtott indítványától: a törvény 1-5 évig terjedő börtönnel büntetné azokat, akik jogosulatlanul birtokolnak vagy használnak fel állambiztonsági iratokat. Leszögezte: elképzelésük kimerítő megoldásokat tartalmaz arra, hogy hogyan lehet kezelni a jelenleg is érvényes nemzetbiztonsági és katonai biztonsági érdekeket. Schiffer a korábbi ellenvetésekre visszautalva ócska kifogásnak nevezte azt, hogy törvényjavaslatuk csak a „bezsarolt” III/III-as ügynökökre vonatkozna. Hangsúlyozta: a jogszabály külön nevesíti hálózati személyként azokat, akiknek, például az MSZMP kötelékében, rálátásuk volt az állambiztonsági szolgálatok munkájára.
Schiffer elmondta: egyértelműen szeretnének látni abban a kérdésben, hogy az állambiztonsági hálózatokat kik mozgatták. Szerinte ugyanis ezeknek az embereknek keletkezett olyan helyzeti előnyük, amelyet 1989-90-ben politikai, kulturális vagy gazdasági tőkévé lehetett átalakítani, ezért a javaslat elsősorban őket célozza meg. Hozzátette: javaslatuk eleget tesz az információs önrendelkezési jog előírásainak is, mert nemcsak a megfigyelteknek és a harmadik személyeknek biztosít teljes anonimitást, de egy szűk körben még az ügynökök szenzitív, például egészségi állapotukra vagy szexuális szokásaikra vonatkozó adatait is védi. Hangsúlyozta: az LMP arra szeretne választ kapni, hogy a rendszerváltozás folyamatát és az azt követő éveket és évtizedeket hogyan szőtték át a túlélő állambiztonsági hálózatok.