FAZ: Nem halt ki a kritikai újságírás Magyarországon

„Magyarország kormánya az új médiatörvénnyel rövid pórázra akarta fogni az újságírókat. A rádiónál és a televíziónál ez sikerült, az írott sajtónál nem. A kritikus riporterek egyszerűen csak csinálják tovább” – állapította meg a FAZ csütörtöki számában Kata Kottra. A szerző felidézte a médiatörvény elfogadása óta történt fontosabb ügyeket, amelyek közül kiemelte azt az esetet, amikor az MTI Ángyán Józsefről egy olyan hírt jelentetett meg, amely a volt államtitkár „korrupt ügyleteit” taglalta és mindehhez forrásként pedig egy névtelen blogbejegyzést nevezett meg. Megemlítette, hogy a „széles körben elterjedt gyanú szerint” a kormány arra használta fel a hírügynökséget, hogy aláássa az egykori államtitkár hitelességét és a korrupció vádját saját magáról Ángyánra terelje. Hozzátette, hogy végül az MTI visszavonta a vádakat.

Kottra szerint ez a példa egyrészt rámutat az erős kormányzati befolyásra, másrészt pedig arra is, hogy a kritikus újságírás Magyarországon nem halt el. Kifejtette, hogy a napilapokban, magazinokban, az internetes portálokon és a blogokon naponta tucatjával jelennek meg olyan hírek, kommentárok és elemzések, amelyek a Fidesz-kormányt bírálják. 2011 elején két médiatörvény lépett hatályba, amelyek bel- és külföldön is nagy visszhangot váltottak ki – emlékeztetett a szerző, majd felidézte, hogy több újság is üres címlappal jelent meg emiatt. A törvények sokat vitatott pontjai végül nem vezettek a kritikai újságírás végéhez – írta. Koltay András nyilatkozatára hivatkozva a cikk megemlítette, hogy paradox módon épp a szélsőjobboldali Jobbik hívta fel a figyelmet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére, hogy érvényt szerezzen álláspontjának. A párt több száz indítvánnyal terhelte meg Médiahatóságot, mivel szerintük a híradásokban nem veszik figyelembe eléggé. A cikkíró hozzátette, hogy ezek többségét ugyan elutasítják, de júliusban a Médiatanács a Jobbiknak adott igazat.

A döntéssel kapcsolatban a német lap ismertette azt az esetet, amikor a Schweitzer rabbit ért támadás kapcsán nem közölték Mirkóczki Ádám nyilatkozatát. A cikk kitért a Klubrádió ügyére, amelyről elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc egyik bizalmasához tartozik. A szerző szerint az a Médiatanács „kicsinyes politikai bosszúja”, hogy a Klubrádió frekvenciáját egy ismeretlen pályázónak adták át: szerinte a botrány a sajtószabadság fenyegetettségének szimbólumává tette a Klubrádiót. Kottra felidézte, hogy az Alkotmánybíróság 2011 decemberében korlátozta a Médiatanács hatásköreit és kitért arra is, hogy a lapoknak a legfőbb problémát az jelenti, hogy az állami vállalatok leginkább a kormánypárti sajtóban hirdetnek. A cikk szerint mióta a Fidesz kormányoz, már nem érvényes az az íratlan szabály, hogy ezeket az összegeteket 70-30 százalék arányban osztják fel a kormányoldal és az ellenzék médiumai között. 2012-ben a Magyar Nemzet tizenkétszer annyi pénzt kapott állami hirdetésből, mint a Népszabadság – idézi a FAZ ismertetését a Médianéző.