Szlovákul és magyarul jelent meg egy szlovák hetilap

2013. május 20. 12:50

Részben két nyelven, szlovák címlappal és magyar hátlappal jelent meg hétfőn a pozsonyi .týždeň (Hét) című politikai-közéleti hetilap, amely aktuális kiadásában mindkét nyelven közli azokat az írásokat, amelyeket Surján László európai parlamenti alelnök, illetve a lap főszerkesztője, Štefan Hríb írt a szlovák-magyar viszony kapcsán egymásnak címezve.

2013. május 20. 12:50

A lap a szlovák médiapiacon eddig példa nélküli kétnyelvű megjelenésének, illetve Surján László abban közölt írásának előzménye, hogy a szlovák lap főszerkesztőjét nemrégiben a megbékélés és együttműködés elismeréseként a Charta XXI mozgalom díjával tüntették ki Budapesten. Štefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben.

A lap címoldalán az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert képe látható, mellette Slováci, prepáčte! (Szlovákok, bocsássatok meg) felirattal. A lap alternatív címoldalként szereplő hátlapján pedig Edvard Beneš volt csehszlovák államfő képe jelent meg a Bocsánat, magyarok! felirat kíséretében. Míg Apponyit a .týždeň az 1910-es keltezésű, „magyarosító iskolatörvények” megalkotójaként azonosítja, addig Benešt az 1945-ös „diszkriminációs dekrétumok” szülőatyjaként jelöli meg.

Surján László a Baráti szavak Štefan Hríbnek című cikkében a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben azt írta: itt az alkalom, hogy építő párbeszéd kezdődjön. „Számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep. A feladat nagy: e két érzés közé kell hidat vernünk” – fogalmazott. Hozzátette: míg a török időkben a magyar ember istenéhez fordulva, bűneit bánva kereste a kibontakozást, a 20. század „világiasabb légkörében csupán az igazságtalanságot tartottuk szem előtt”. Ezzel összefüggésben leszögezte: szembe kell nézni a kiegyezés utáni „erőszakos magyarosítással” és a Trianon utáni hibákkal is.

Magyarázat lehet, mentség nincs hibáinkra, bűneinkre. Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Mikloško kijelentése mögött sem volt” – írta a magyar politikus, arra utalva, hogy František Mikloško a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként a kilencvenes években bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért. Leszögezte: a megkövetés nem megaláz, hanem felemel, ez a múlt tehertételeitől való megszabadulás útja.

Martin Hanus, a .týždeň főszerkesztő-helyettese a lap weboldalán megjelent videójában azt mondta a Surján-írásról: nem várták, hogy Štefan Hríb Magyarországon mondott szavaival összefüggésben ilyen reakció születik. Hanus szerint a „bocsánatkérő” írás főként azért volt meglepetés, mert „olyan oldalról érkezett, ahonnét annyira nem várták volna”. Hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, vajon csend követi-e, vagy olyan párbeszédet vált ki, amely akár egy új korszak kezdetét is jelentheti.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zsolt75
2013. június 03. 17:59
Csak az összefogás a járható út. Viszont nagyon nehéz, mert jól megnehezítették-nem véletlenül...
Vhailor
2013. május 27. 14:43
Sajnos mind a mai napig nem született mérvadó történelmi munka, amely feldolgozná az 1867-1918 közötti magyar nemzetiségi politikát. Mert amíg ez nem történik meg, addig lehet alaptalanul vádaskodni. Mellesleg - szlovák részről sem foglalkoztak ezzel. Általában maradnak a nagy általánosságoknál, esetleg megemlítik Grünwaldot, a Matica és a három gimnázium bezárását, Apponyit, Csernovát ... de tudtommal egyikről sem (kivéve Csernovát) született szlovák monográfia. Na vajon miért? Amúgy pedig elvileg "kurrens" téma az egésze, pláne szlovák részről. Ha már annyit vádaskodnak a "magyarosítással" amit a magyarok ősbűneként tüntetnek fel, akkor miért nem kezdik sorolni, feldolgozni a tények alapján?
hakos
2013. május 22. 18:29
A szlovák mítoszgyártásban nem véletlenül Apponyit tették meg a "magyarizáció arcának". Grünwald ugyanis nem teljesíti a feltételeket: német apa, szlovák anya, polgári származás. Apponyi viszont ideális alany: egyértelműen magyar történelmi család sarja. Pedig Apponyi semmi rosszat nem mondott a szlovákokra. A sokat emlegetett "lex-apponyi" pedig csak a hivatalos nyelv heti néhány órában történő tanításáról rendelkezett, aminek a szlovákság végpusztulását kellett volna állítólag okoznia.Pedig a hivatalos nyelv tanítása ugyebár Szlovákiában teljesen alap dolog minden magyar tannyelvű iskolában.
hakos
2013. május 22. 17:29
"Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Mikloško kijelentése mögött sem volt” Mondjuk némiképp tényleg fura megkövetni valamiért valakit, aki már azóta többszörös jóvátételben részesült. Aki jóvátételkén kapott országterületet, magyar birtokosok földjét-házát,tisztán magyar etnikum által lakott 10 ezer négyzetkilométert, és azóta is kötelező az ott született magyaroknak az "államnyelvet" iskolában tanulni - amiért ugye Apponyit ugyanők ördögnek kiáltják ki.(Pedig Apponyi nem vette el se földjeiket,se házaikat, se állampolgárságukat és nem is deportáltatta őket sehova,nem kényszerítette őket, hogy mondjanak le anyanyevükről stb,) Már a kettőnek egy szintre emelése - mármint a Apponyinak és Benesnek - kész röhej. Ők mindenért busásan elégtételt kaptak,az azóta elszlovákosított magyarok tízezreiről ne is beszéljünk (plussz három falut 1945 után), mi meg még az idők végezetéig könyörögjünk bocsánatukért is. Valahol olvastam, hogy aki egyzer belerúg a magyarba, az kedvet kap hozzá, hát van benne valami. Hányinger......
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!