A Bizottság és a Tanács is aggódik a Guardian elleni brit fellépés miatt

A brüsszeli testület rendszeres déli sajtótájékoztatóin napok óta faggatják az újságírók a szóvivőket, hogy mi a bizottság álláspontja ezekről az ügyekről, nem sértettek-e a brit hatóságok Brüsszel szerint alapvető jogokat. A testület mindeddig kitérő vagy semmitmondó válaszokat adott a kérdésre.

Csütörtök reggel Viviane Reding, a testület alapjogokért felelős tagja a Twitteren osztotta meg Thorbjørn Jagland szerdai keltezésű levelét, amelyben az Európa Tanács norvég főtitkára aggodalmát fejezi ki a két incidens miatt. Reding valamivel fél tíz után először mindössze annyit fűzött a Twitteren a levélhez, hogy „teljesen egyetértek”, majd negyedórával később módosította az üzenetet, mondván: „teljesen osztom Jagland úr aggodalmait”.

A brit belügyminiszternek, Theresa Maynek írott levélben Jagland arra kéri a tárcavezetőt, hogy szolgáltasson információkat a hatóságok akcióiról és foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy szerinte összeegyeztethetőek-e ezek a lépések Nagy-Britanniának az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségeivel.

„Ezek az intézkedések (...) potenciálisan dermesztő hatással lehetnek az újságírók önkifejezési szabadságára, amelyet az egyezmény tizedik cikke garantál” ‒ foglal állást az ügyben a norvég főtitkár.

David Miranda a Guardian újságírójának, Glenn Greenwaldnak az élettársa. Greenwald a baloldali brit lapban feltárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtés részleteit. Mirandát a hétvégén a terrorizmus elleni brit törvényre hivatkozva több órára feltartóztatták a rendőrök a londoni Heathrow reptéren. Kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Mirandának fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.

A héten pedig arra is fény derült, hogy a brit kormány heteken át nyomást gyakorolt a Guardianre, hogy adja át vagy semmisítse meg azokat az adathordozókat, amelyeken a kiszivárogtatásból származó információk voltak. A megsemmisítést végül a lap főszerkesztője szerint a GCHQ brit titkosszolgálat ügynökei személyesen felügyelték. Alan Rusbridger szerint ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a Guardian hosszú történetében.