Megújult a Magyar Nemzeti Bank arculata. A jegybankot az MNB 1924-es megalakulásakor használt, tölgyfa és olajfa ággal keretezett magyar címer megújított változata jelképezi a jövőben.
Az MNB szerdai közleménye szerint a GfK Hungária által idén júniusban elvégzett országos közvélemény kutatás eredménye azt mutatta, hogy a 2010-ben létrehozott, hét „pálcikából” álló embléma nem közvetíti a jegybanki értékeket, a lakosság a korábbi logót összetévesztette más hazai és nemzetközi szervezetek hasonló emblémáival. Az országos kutatás eredményei a jegybank szerepének és működésének megfelelő új arculat bevezetésének igényét igazolták vissza, ennek nyomán döntött az MNB vezetése az arculat megújítása mellett.
Korábbi tájékoztatás szerint a jegybank az új arculat megtervezésére pályázatot hirdetett, amelyet ‒ 3,5 millió forintos árat tartalmazó ajánlatával ‒ a Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. nyert meg. A mostani átalakítással összefüggő tervezési, nyomdai, informatikai és egyéb kiadások összesen mintegy 11,9 millió forintot tesznek ki, szemben a „pálcikás” logóra 2010-ben elköltött 51,8 millió forinttal.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Most mit lehet erre mondani?
Kis túlzással még történelmi párhuzamot is felfedezhetünk.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
Egy külföldi NGO-ban folytatja a pályafutását a baloldali politikus.
„Most megtörhetjük az együttműködést a baloldal és a gyenge jobboldaliak között” – mondja a spanyol politikus, akit a CPAC Hungary-n kérdeztünk.
