Ha nincs diktatúra, nincs interjú – Kertész Imre és a New York Times

2014. december 17. 09:46

Másfél órás interjú egy Nobel-díjas íróval, ami sosem jelenik meg? Meglehetősen szokatlan jelenség. A New York Times újságírója, David Streitfeld egészen másként emlékszik a Kertész Imrével folytatott beszélgetése körülményeire és az ott elhangzottakra, mint a három másik jelenlévő.

2014. december 17. 09:46
Balogh Ákos Gergely

2013. július 20-a, délután 4 óra volt, amikor David Streitfeld, a New York Times újságírója megérkezett a Kertész-család budapesti otthonába, mesélte el a Mandinernek Kertész Magda, Kertész Imre felesége. Streitfeld több mint másfél órán át beszélgetett a Nobel-díjas íróval, mielőtt távozott volna. Az interjú nem jelent meg, és Kertészék nem is hallottak többé az amerikai újságíró felől.

A történetről a nyilvánosság semmit sem tudott mindaddig, amíg a Hungarian Quarterly című angol nyelvű folyóirat számára készült, a magyar holokausztra emlékező különszámban megjelent interjúban Kertész meg nem említette a publikálatlan interjút:

„Múlt nyáron felkeresett a The New York Times egyik riportere, hogy interjút készítsen velem. Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy a helyzet kielégítő, remekül érzem magam, mire meglepődött. Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt. 

(...)

És a kérdése nem volt őszinte. Azt gondolta, hogy majd hangot adok az ellenérzéseimnek Magyarországgal szemben vagy valami ilyesmi. És nem tettem. Azzal a céllal érkezhetett, hogy rávegyen, mondjam azt, hogy Magyarországon ma diktatúra van, ami nem igaz. Szándéka csupán azt jelzi, hogy halvány sejtelme sincs arról, hogy mi az a diktatúra. Ha az ember szabadon írhat és véleményt nyilváníthat, nyíltan kifejezheti az ellenvéleményét és szabadon utazhat, akkor egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni. Ezt aztán meg is mondtam neki. Nem vagyok mindennel teljes mértékben elégedett, ami Magyarországon történik, mint ahogy nem is voltam soha, de abban bizonyos vagyok, hogy Magyarországon diktatúra lenne, nem több mint ideológia és felelőtlen beszéd. Az interjú végül sohasem jelent meg. Erre az egyik baráton nagyon helyesen azt mondta, hogy ez egyfajta cenzúra, mert ha olyan választ kapnak, amelyre nem számítanak, akkor azt egyszerűen nem teszik közé.” 

A sztori akkor került a szélesebb magyar közönség elé, amikor a Szombat magazin novemberi számában közölte az interjú magyar fordítását (a fent idézett részlet is ebből a fordításból származik – a Szerk.). Kőműves Anita, a Népszabadság újságírója megszólaltatta a New York Times munkatársát, aki azt nyilatkozta, hogy csak rövid ideig beszélt az íróval: „[Kertész Imre] azt mondta nekem, kimerítette a rossz egészségi állapota, illetve azt, hogy nem vesz részt a magyar közéletben vagy politikában." Streitfeld azt is kihangsúlyozta válaszában, hogy „a diktatúra semmilyen formában vagy alakban” nem hangzott el az interjú során.

Joseph Kahn, a New York Times főszerkesztő-helyettese a Magyar Narancsnak nyilatkozott az ügyről: „A riporterek a tudósításaik során több személyt interjúvolnak meg, és több forrással konzultálnak, mint amennyit idézet vagy hivatkozás formájában a megszülető cikkben szerepeltetnek. A cikk a lényeg összefoglalása, és nem szó szerinti leirat. Annak eldöntése, hogy mi szerepeljen a végső cikkben, semmilyen esetben sem hasonlítható a cenzúrához. Ez az újságírás folyamata.”

A Streitfeld által elmondottak élesen ellentmondanak Kertész saját változatának. Thomas Cooper, a folyóirat Kertész-interjúját is jegyző Hungarian Quarterly-főszerkesztő jelen volt a 2013-as beszélgetés során is, a NYT újságírójának tolmácsaként. Az, hogy a saját interjúban nem mond ellent, nem kérdez vissza Kertész verziójára, azt jelzi, hogy ő sem tapasztalhatott nagyon mást, mint amit az író mondott.

Ráadásul néhány hónappal Streitfeld budapesti útja után, 2013. október 20-án a NYT idézte Kertészt Egy operával veszik fel a harcot a növekvő magyarországi antiszemitizmussal szemben című írásában. A cikk azonban nem Kertész júliusi, a lapnak adott interjújából idéz, hanem egy másfél évvel korábbi, a Guardiennek adott nyilatkozatból„Tavaly Kertész Imre, Magyarország Nobel-díjas írója Orbánt a hamelni patkányfogóhoz hasonlította, és azt mondta, a demokrácia sosem eresztett teljesen gyökeret Magyarországon.”

Kertész Magda egyeztette az interjúidőpontot a New York Times újságírójával, és a beszélgetés során is végig jelen volt. Elmondása szerint arra kérte Streifteldet, hogy két napra jöjjön, arra az esetre, ha férje egészségi állapota miatt az első nap nem sikerülne az interjú. A beszélgetést felidézve azt mondta, a riporter kétszer is rákérdezett, hogy diktatúra van-e Magyarországon, és hogy Kertész Imre zsidóként félti-e az életét Budapesten. Kertész azt mondta, nincs diktatúra az országban, és nem érzi veszélyben az életét Budapesten. Válaszában azt is hozzátette, hogy egészen közeli, személyes tapasztalatai vannak arról, milyen is diktatúrában élni.

Kertész felesége szerint a másfél órás beszélgetést követően Streitfeld nem említette, hogy több időre lenne szüksége, vagy hogy másnap folytatná az interjút, és azt sem jelezte sem személyesen, sem emailben, hogy nem fog megjelenni semmi a beszélgetésből. Kertészék később több csatornán keresztül is próbáltak kapcsolatban lépni a New York Times-szal, hogy megtudják, mi lesz az interjú sorsa, de nem jártak sikerrel. A magyar-amerikai kettős állampolgársággal bíró Kertész Magda azt is megemlítette, hogy nem ezt várta volna egy New York Times-tól.

Az elmúlt hetek során több alkalommal is próbáltam elérni kérdéseimmel Streitfeldet és Kahnt, de semmilyen megkeresésre nem válaszoltak. Amennyiben reagálnak a fentiekre, természetesen helyet biztosítunk álláspontjuknak. Mivel egyedül a riporter rendelkezik a beszélgetés vágatlan hangfelvételével, ezért könnyen bizonyíthatja, hogy neki van igaza, akár a beszélgetés hosszát, akár a diktatúrára vonatkozó kérdést illetően.

*

(Illusztrációnk a Huffington Post NYT-címlapfotójából készült, a Könyves Blog Kertész-fényképének felhasználásával.)

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fcsabi
2014. december 17. 18:36
Napjainkban a legaljasabb politikát az USA folytatja. Afganisztán, Irak, Líbia, nekik folyton háborúzni kell. Ezt várja el a fegyver lobbi. Ehhez veszik meg a sajtót. Lásd Ulfkotte.
balbako_
2014. december 17. 15:28
Ez egyrészt mutatja, hogy hol van sajtószabadság és hol nincs. És különösen pofátlan eljárás, ha ott ahol nincs megrágalmazzák ezzel azokat ahol van.
heep
2014. december 17. 15:09
"David Streitfeld egészen másként emlékszik a Kertész Imrével folytatott beszélgetése körülményeire és az ott elhangzottakra, mint a három másik jelenlévő" És, mit számít, hogy mi történt? A NYT-nak sem az igazság a fontos hanem a befolyásolás. Ha az igazság lenne a fontos akkor most több száz milliárd dollárt kellene visszafizetnie a zsidóságnak a holokamu címszó alatt felvett pénzekből. Amerikának jóvátételt kellene fizetnie a fél világnak. A magyar politikusok meg önként vonulnának vagy húsz évre börtönbe. "Színház az egész világ" Ahogy Homérosz írta a Bűn és bűnhődésben.
antioxi
2014. december 17. 14:46
A NYT a média-gecik gyülekezete, ez nyilvánvaló. És még ezek publikálnak "objektiv" véleményt Magyarországról. Az antiszemitizmust az ilyen médiumok gerjesztik, mint a NYT. Velük szemben a "kertészimréknek" maximális tisztelet jár! Ezúttal is bocsánatot kérek Kertész Imértől, hogy anno "le imrekertészeztem"! Le kell forditani a fenti cikket és elküldeni a világ nagy médiumainak - még akkor is, ha nincs remény a publikálásra.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!