A lengyel közszolgálati média több vezetője is lemondott a médiatörvény módosítása miatt. A lengyel közrádió első csatornája emellett a lengyel és az uniós himnusz óránkénti lejátszásával tiltakozik az intézkedések ellen. Utóbbival azonban nem többen nem értenek egyet és már el is határolódtak az akciótól.
Lemondtak pénteken a lengyel közszolgálati televízió csatornáinak vezetői, lépésük a médiatörvénynek a lengyel parlament által elfogadott módosításával függ össze – közölte a Gazeta Wyborcza liberális napilap honlapja. A lengyel közszolgálati rádió első csatornája tiltakozó akciót indított el, ugyanakkor a rádió vezetőinek egy rész elhatárolódott ettől.
Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által tervezett lengyel közmédia-reform előkészítő szakaszát indító, a médiatörvény kis módosításának nevezett jogszabály miatt Piotr Radziszewski, a TVP1, Jerzy Kapuscinski, a TVP2 főnöke, Katarzyna Janowska, a TVP Kultura, valamint Tomasz Sygut, a Televíziós Hírügynökség vezetője egyidejűleg nyújtotta be lemondását, amit Janusz Daszczynski, a lengyel közszolgálati televízió főigazgatója elfogadott.
Himnuszokkal tiltakoznak
A törvénymódosítás miatt a lengyel közszolgálati rádió első csatornájának (Jedynka) főszerkesztője, Kamil Dabrowa is tiltakozott pénteken a PAP lengyel hírügynökségnek átadott nyilatkozatában. Bejelentette: péntektől kezdve a Jedynka minden egész órakor felváltva Lengyelország és az Európai Unió himnuszát sugározza, a tiltakozás ezen formájával „a pluralizmusnak és a szólásszabadságnak a lengyel közmédiában való veszélyeztettségére” kívánja felhívni a figyelmet.
Dabrowa szerint a lengyel közmédia „rendkívüli helyzetbe” került, mert az új törvénymódosítás - amelyet széles körű konzultációk nélkül fogadtak el – korlátozza a lengyel médiatanács (KRRIT) jogkörét. A főszerkesztő arra utalt, hogy a jogszabály értelmében az eddig részvénytársasági keretben működő média – a rádió és a tévé – vezetőit a jövőben nem a KRRIT, hanem a kincstárügyi miniszter nevezné ki. A KRRIT egy öttagú, a szejm, a szenátus és az államfő jelöltjeiből álló állami szerv. Annak élén 2010 óta a Bronislaw Komorowski volt államfő jelöltjeként megválasztott Jan Dworak áll. Az új törvénymódosítás szerint a testület továbbra is gyakorolná a közmédia szakmai, szólásszabadsági felügyeletét.
A főszerkesztő akciójától ugyanakkor elhatárolódott az összesen 8 csatornával rendelkező lengyel közszolgálati rádió vezetőinek egy része a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak továbbított nyilatkozatban. A levél a PR programtanácsának elnökhelyettese, Henryk Cichecki által tolmácsolt álláspontot idézi. Dabrowa tiltakozása eszerint nem felel meg a lengyel közszolgálati rádió – egy társadalmi vita valamennyi résztvevőjével szemben – egyforma távolságtartást előirányzó műsorpolitikai elveinek.
Már az Európai Bizottság is érdeklődik
A PiS átmenetinek szánja a kincstárügyi tárca szerepét a közmédia káderpolitikájában. A jövő év első felében végrehajtandó, mélyrehatónak beharangozott reform során a közszolgálati rádiót, a televíziót és a PAP hírügynökséget nemzeti kulturális intézményekké alakítanák át, más szervezeti struktúrával és megváltozott finanszírozással. A reformot a közmédia szerepének elengedhetetlen megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolják.
A lengyel parlamenti alsóházban szerdán, a felsőházban pedig csütörtök este megszavazott jogszabály azonnali hatállyal megszünteti majd a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még Andrzej Duda államfő jóváhagyása szükséges.
A jogszabály ellen az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek tiltakoztak. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán levéllel fordult a lengyel kormányhoz, részletes tájékoztatást kérve a törvényről és arról, hogy mennyiben vették figyelembe annak előkészítésekor a hatályos közösségi szabályozást és a média sokszínűségének követelményét.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
A Momentum EP-képviselője továbbra is büszke rá, hogy gátolják hazánk uniós forrásait.
Megdobban a szív: az Európai Bizottság elnöke Magyarország EU-csatlakozásának 20 éves évfordulója alkalmából üzent.
Ünnepelni kell, mert ha volt jó döntése a magyaroknak, akkor az az, hogy népszavazással megerősítve csatlakoztunk.
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
Szóval Czutor Zoltán szerint a hazája nem más, mint egy bűzlő pokol, csak azért, mert nem a neki tetsző kormány van hatalmon.
A teljes Soros hálózat, a baloldali pártegységet óvandó, szerecsenmosdatásba kezdett.
