Jobbik-Fidesz együttműködés: Alaptörvénybe került a terrorveszélyhelyzet

Módosította az alaptörvényt kedden az Országgyűlés, kiegészítve a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

A 2012-ben hatályba lépett alkotmány hatodik módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a parlament fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára. A kormánypártok mellett a jobbikosok támogatták az előterjesztést, az LMP és függetlenek nemmel szavaztak, és az egy tartózkodó voksot is egy független képviselő adta le. Az MSZP-sek nem nyomtak gombot.

Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kabinetet rendkívüli intézkedések bevezetésére.

A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Egyes törvényeket is felfüggeszthet a kormány terrorveszélyhelyzet esetén

A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Azonban a kormány már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után bevezethet olyan rendeleti intézkedéseket, amelyek a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérnek, valamint sarkalatos törvényben meghatározottak. Ezekről a lépésekről a köztársasági elnököt és az illetékes parlamenti bizottságokat folyamatosan tájékoztatnia kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart.

A honvédséget akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

Új típusú biztonsági kihívásokra adnának választ ezzel a kormánypártok

A kormánypárti képviselők az alaptörvény-módosítási javaslat indoklásában azt írták: a világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi „klasszikus államközi fenyegetésekre” adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva nem kezelhetők.

Az új esetkör, a terrorveszélyhelyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, de annál szűkebb felhatalmazásokat nyit meg a honvédelmi törvény szintjén, valamint lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők – olvasható a részletes indoklásban, amely hozzáteszi: a terrortámadás értelmezésénél a büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény tényállása az irányadó.

Kijárási tilalom, kitelepítések, nyilvános gyűlések betiltása is lehetséges

Az alkotmánymódosításhoz kapcsolódóan több más törvényen is változtatott a Ház. Az ezeket tartalmazó – szintén kétharmados többséget igénylő – törvénycsomagot 152 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el. Így átvezették a terrorveszélyhelyzet kategóriáját a rendőrségi, a nemzetbiztonsági szolgálati és a honvédelmi törvényen. Utóbbit úgy módosították, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal látja el feladatait „felhasználás” esetén is, azaz ha a honvédség részt vesz az erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején.

A honvédelmi törvény módosításában azt is részletezték, hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után a kormány milyen intézkedéseket vezethet be. Ezek között van például a járműforgalom-korlátozás, a lakosságkitelepítés, a kijárási tilalom elrendelésének, valamint közterületi rendezvények, nyilvános gyűlések megtiltásának lehetősége.

Engedélyhez köthetik az utazást is

Ezen felül a kabinet túlmunkát rendelhet el, beosztásokat tölthet fel a közigazgatásban, a védelmi igazgatásban és a honvédségnél, szigoríthatja a határellenőrzést, fokozottan ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat

Szükséges mértékben bevezetheti a katonai légiforgalmi irányítást, és az ország védelme szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére kirendelheti a honvédséget, a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit.

Ha már a parlament elrendelte a terrorveszélyhelyzetet, ezek a lépések kiegészülhetnek rendkívüli intézkedésekkel a honvédelmi igazgatás területén, valamint azzal az eshetőséggel, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.

A Belügyminisztérium terrorellenes csomagját is elfogadták

Elfogadta a parlament kedden a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes csomagját, amely alapján létrejön a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK). A törvénymódosítás szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is.

A törvényjavaslat kétharmados támogatást igénylő részeit 185 kormánypárti, MSZP-s és jobbikos igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő részek 182 igen, 6 nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak.

Létrehozták a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot

A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven működik tovább.

A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak.

A központ adatkezelése azonban nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem végezhet titkos információgyűjtést.

Terrorcselekmény esetén bővül a rendőrség jogköre

Átírták a rendőrségi törvényt is – szocialista kezdeményezésre –, amely így kiegészül a terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén a „terrorcselekmény hatásterületén” alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés kategóriával. Ebbe – például az igazoltatáson, a ruházat-, épület- és járműátvizsgáláson, valamint a veszélyesanyag-lefoglaláson kívül – olyan intézkedési lehetőségek tartoznak, mint rendezvények félbeszakítása, közlétesítmények működésének felfüggesztése, tömegközlekedés és közúti forgalom korlátozása.

A rendőrség a kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 órára rendelheti el, ami szükség esetén ugyanennyivel meghosszabbítható. Az országos rendőrfőkapitány azonban a meghosszabbított időtartam letelte után is dönthet az intézkedés fenntartásáról, ha azt újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják. A fenntartásról hozott döntésről a szakminiszternek haladéktalanul be kell számolnia az Országgyűlés illetékes bizottságának, és ismertetnie kell a döntés alapjául szolgáló információkat.

Már a 12 éves terrorista is büntethető

Módosul a büntető törvénykönyv is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú.

Büntetendő lesz továbbá az, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat.