Az újságírói érdekképviseletet vezető Népszava-munkatárs több mint egy évtizede mutat elismeréssel vegyes figyelmet Jávor Benedek politikai pályafutása iránt. Közösen készítettek kiadványt, jegyeztek uniós beadványt, s dolgoztak a párbeszédes politikus programján. Hargitai Miklós szervezete ezúttal az ATV-s Kárász Róbert gyermekvédelmi alapítványának állami támogatása miatt félti az újságírói függetlenséget.
„Az újságíró nem teremthet a maga számára olyan helyzetet, amikor a tények feltárására és bemutatására való törekvésen kívül más is befolyásolja a döntéseit. Magyarán, az újságírónak függetlennek kell maradnia nemcsak a szó mentális és erkölcsi értelmében, hanem anyagilag is.
Nem fordulhat elő, hogy bármely sajtótermék számára végzett munkáját a legkisebb mértékig is befolyásolja egy másfajta elköteleződés,
legyen szó szakértői, üzleti vagy alapítványi tevékenységről, amelyek esetében az államtól vagy a politikai élet, illetve a gazdaság valamely domináns szereplőjétől anyagi támogatást, ellenszolgáltatást remélhet” – olvasható a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának állásfoglalásában. Az N. Kósa Judit, a Népszava munkatársa által jegyzett dokumentumot az ATV-s Kárász Róbert miatt adta ki a szervezet.
A Media1 szerint ugyanis a televíziós műsorvezető alapítványa az Emberi Erőforrások Minisztériumától is kapott több millió forint támogatást, majd a tárca munkáját értékelte az egyik ATV-s műsorban egy egészségügyi szakértővel. Kárászt elítélte a Mérték Médiaelemző Műhely is,
Kárász szerint, ha magával Kásler Miklós tárcavezetővel készített volna interjút, az más kérdés lenne, azon lehetne vitázni, hogy összeférhető-e vagy sem. De így nem.
Jávor Benedek érdekében
Az állásfoglalásai és megnyilvánulásai miatt igencsak egyoldalúnak nevezhető MÚOSZ vezetője 2017 februárja óta N. Kósa kollégája, a szintén a Népszavánál, korábban pedig a Népszabadságnál dolgozó Hargitai Miklós. Túl azon, hogy az elnök volt már szónok kormányellenes tüntetésen, áttekintve az elmúlt évek írásait, feltűnően sokat működik közre Jávor Benedekkel, az LMP egykori, a Párbeszéd jelenlegi politikusával, aki miután 2019-ban elveszítette az EP-mandátumát, Karácsony Gergely főpolgármester megbízásából Budapest brüsszeli „kijáró embere” lett.
vagy éppen uniós fejlemények értékelése kapcsán. Legutóbb a jogállamisági mechanizmusról értekeztek egy egész oldalon.
Hargitai ráadásul 2011-ben szerkesztette is az LMP egyik kiadványát, melyet mások mellett az akkor még a Schiffer András vezette pártban politizáló Jávor Benedek jegyzett, s a kolontári iszapkatasztrófa hátteréről szólt. Megkerestük a MÚOSZ elnökét, s megkérdeztük tőle, az, hogy korábban közös kiadványt szerkesztett egy pártpolitikussal, az összefügg-e azzal, hogy azóta is legtöbbször csak őt nyilatkoztatja a cikkeihez? Érdeklődtünk arról is, mennyi pénzt kapott az LMP-től, illetve Jávor Benedektől?
Válaszol az elnök
Hargitai Miklós azt válaszolta, hogy a Kolontár-jelentés tartalmi szerkesztésére kérték fel szakújságíróként, s nem az LMP, hanem az EP zöld frakciója. A feladata a kötetben szereplő tanulmányok szakmai kontrollja, szerkesztése volt. Állítja, pénzt nem kapott, azért vett részt a munkában, mert fontosnak tartotta, hogy az ország történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófájáról hiteles dokumentáció történjen.
„Sem tagja, sem tisztségviselője nem voltam akkoriban a MÚOSZ-nak. Jávor Benedekkel az EP-választás óta emlékezetem szerint egy anyagot késztettem, abban a jogállamisági jelentés egykori árnyék-előadójaként szólalt meg. Ez egy napilap esetében nem minősül gyakori szerepeltetésnek” – írta.
Csakhogy a Népszava archívumát áttekintve Hargitai legalább nyolcszor szólaltatta meg, idézte Jávor Benedeket az EP-választás óta, előzőleg pedig jóval többször. Közös beadványuk is volt (másokkal, például a momentumos Donáth Annával együtt) az Európai Unió soros finn elnökségéhez, amelyben a KESMA létrehozását panaszolták be. Mindezeken túl a MÚOSZ jelenlegi vezetője – ahogy arról maga nyilatkozott a Mozgó Világnak –
úgy, hogy közben népszabadságos újságíróként rendszeresen nyilatkoztatta.
Büszke programíró
„2010 nyarán az akkor még LMP-s Jávor Benedek körül kialakult egy lelkes amatőrökből meg félprofi és profi városfejlesztési szakemberekből álló csapat, és a világ nagyvárosaiból hozott példák alapján elkezdtek programot írni a frissen parlamentbe került zöldpárt reménybeli főpolgármester-jelöltjének. Én csak a készítők legkülső köréhez tartoztam, meg hát ismerjük az eredményt (Tarlós bőven 50 százalék feletti eredménnyel nyert, Jávor nagyjából 10 százalékot kapott), de arra a munkára azért büszke vagyok: páratlan érzés volt, hogy amit kigondolok és leírok, abból egyszer talán a városom jövője lesz” – büszkélkedett később Hargitai.
Visszatérve a MÚOSZ-közleményre: a szervezet etikai bizottsága szerint „már maga a látszat, hogy egy újságíró sajtóbeli megnyilvánulását az igazság keresésén és bemutatásán kívül bármiféle más szempont vezérelheti, alapjaiban rengetheti meg a sajtó hitelességét és az újságírókba vetett bizalmat”.
nyitókép: Hargitai Miklós a Magyar Filmkritikus Díj ünnepélyes átadásán a MÚOSZ székházában, 2019. február 1-jén. (MTI/Balogh Zoltán)
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
„Magyar Péter a legdurvább háborús retorikát képviselő Európai Néppárthoz akar csatlakozni” – közölte a fideszes EP-képviselő.
Ott tartunk, hogy már a gyermekvédelmi törvény eltörlését kell követelniük a baloldali pártoknak a „nem létező” LMBTQ-lobbi miatt.
A 74 éves Piero Fassino a szórakozottságával védekezett, de az alkalmazottakat ez nem hatotta meg.
A Standard and Poor's megerősítette a magyar adósbesorolást, továbbra is befektetésre ajánlja az országot. Nem változott a stabil kilátás sem, azaz közvetlen felminősítésre vagy leminősítésre a közeljövőben nem kell számítani – értékeli a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
