Országos bűntérkép: továbbra is ott történik a legtöbb személy és vagyon elleni bűncselekmény, ahol eddig

Toronymagasan a főváros vezet a bűncselekmények számában a Pénzcentrum által készített összesítés szerint, amely azt mutatja, hogy az elmúlt évben Budapesten történt a legtöbb a vagyon elleni bűntett. A fővároson kívül országos viszonylatban az észak-keleti régióban fordul elő a legtöbb rablás és lopás, míg a legkevesebb az ország nyugati vármegyéiben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2022 harmadik negyedévében (ez az utolsó jelzett adat) 40349 regisztrált bűncselekmény történt hazánkban, ennek negyede Budapesten. A fővárost az észak-magyarországi régió követi – de így is nagy különbséggel.  

A rendőrség bűntérképe is alátámasztja a statisztikai adatokat, az elmúlt hatvan napban például a személy elleni bűncselekmények száma a fővárosban és vonzáskörzetében meghaladta az ezret, szemben a többi régióval, ahol többnyire tizedannyi ilyen bűntettet követtek el az elmúlt két hónapban.

Ugyanez figyelhető meg a lopások, rablások, lakásbetörések vagy akár a gépkocsi-lopások arányát tekintve.

A bűn városa még mindig Budapest

Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának vezetője szerint az adatok nem tekinthetők különösen meglepőnek, nem mutatnak jelentős változásokat a korábbiakhoz képest.

Ahogy az osztályvezető a Mandinernek kifejtette: a vagyon elleni bűncselekmények kimagasló aránya az összes regisztrált bűncselekmény számához viszonyítva egyértelmű, hosszú idő óta érvényesülő tendencia.

így az összbűnözés alakulása szempontjából meghatározó jelentőségűek. 2021-ben például az összes regisztrált bűncselekmény 42,3 százaléka volt vagyon elleni deliktum.

„Budapest kiemelkedő szerepe is vitathatatlan, az utóbbi években a lopások 27-30 százalékát, a rablások 32-34 százalékát a fővárosban követték el ”– folytatta Nagy László Tibor. A szakember szerint figyelembe kell venni, hogy Budapesten az állandó lakosok számánál jóval többen fordulnak meg, sokan járnak ide dolgozni az agglomerációból, de messzibb vidékekről is, nem beszélve a főváros idegenforgalmi és kulturális vonzerejéről.

Trükkös tolvajok és lakásrablók

Az Országos Kriminológiai Intézet kutatása is kimutatta, hogy a rablás jellemzően városi jelenségnek tekinthető, a vizsgált cselekmények 81 százaléka városokban valósult meg. Ehhez természetesen hozzájárul az urbanizációs folyamat is, amelynek következtében jelentősen emelkedett hazákban a városok száma és a városi lakosság aránya.

A konkrét elkövetési helyszínt tekintve meghatározó a közterületi elkövetés (57 százalék)), ezt követi a lakóingatlanokban, illetve az azokhoz tartozó részeken – kert, udvar, lépcsőház, pince, garázs (24 százalék), majd a különböző üzletekben, kereskedelmi- és vendéglátó egységekben – italbolt, szórakozóhely, bank, postahivatal, nemzeti dohánybolt, lottózó (15 százalék) történő végrehajtás. Az egyéb helyszínek közül időnként leginkább kollégiumokban és iskolákban fordulnak elő rablások.

A főváros és a vidék relációjában Budapesten gyakoribbak a trükkös és az ismerősök sérelmére megvalósított cselekmények, valamint jóval magasabb a női elkövetők aránya,

„Kétségtelen, hogy tipikusan az észak-keleti régióban történik a legtöbb bűncselekmény, míg a nyugat-magyarországi vármegyékben a legkevesebb” – mondta Nagy László Tibor, ugyanakkor szerinte érdemes kisebb területi egységek mentén is vizsgálni az adatokat, például azt, hogy Somogy vármegyében mennyire dominálnak a Balaton parti településeken történő elkövetések.

„Figyelemre méltó mindazonáltal, hogy mind a rablások, mind a lopások számát tekintve az utóbbi években jelentős csökkenést figyelhetünk meg. Míg 2011-ben még 3203 volt a regisztrált rablások és 182073 a lopások száma, addig 2021-ben már csak 543, illetve 40852” – hangsúlyozta az intézet osztályvezetője.

Nyitókép: egy gyilkossággal gyanúsított férfit fognak el a rendőrök Vecsésen, 2020 szeptember 12-én. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)