Egyre-másra jelentik be az élelmiszerboltok a különböző árcsökkentéseiket, miközben az infláció – amelyért a magyarok jó része a brüsszeli szankciókat okolja – tetőzni látszik. Az elmúlt hónapok brutális drágulása azonban nem marad válasz nélkül: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelenleg is folytatja két gyorsított ágazati vizsgálatát.
Néhány hete már nem annyira az élelmiszerek drágulásáról, jóval inkább az árak csökkenéséről szólnak a hírek.
Hétfőn például a SPAR jelentette be, hogy az e heti promóciójában a pékáruk (kenyerek, zsemlék, kiflik, bagettek, paillasse-ok) 7–40 százalékkal kerülnek kevesebbe, a haltermékek ára 18 és 30 százalék közti mértékben, egyes húskészítményeké (például a virslié és a baconé) pedig 5 százalékkal csökken. De nem csak a SPAR akciózik. A Mandiner is idézte a napokban a Világgazdaság cikkét, mely szerint a kiskereskedelmi láncok továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a vásárlók visszatérjenek az üzletekbe. A sajt, a vaj és a tészta után most a virsli van porondon, de a következő hetekben várhatóan további kedvezményeket ígérnek majd a nagy boltok, például a Lidl, a Tesco, az említett SPAR, a CBA vagy az Auchan.
A tavaly indult brutális áremelési hullám azonban biztosan nem múlik el nyomtalanul, és nem csak azért, mert az élelmiszerárak várhatóan nem csökkennek majd vissza az árnövekedési periódus előtti szintre, hanem mert a GVH is vizsgálódik.
– erősítette meg a hatóság a Mandiner érdeklődésére. Lapunk arról kérdezte a GVH-t, miben áll és hol tart az élelmiszer-drágulással szembeni versenyhivatali fellépés. Válaszukban azt írták, hogy a két vizsgálat jelenleg is folyamatban van, így azok tapasztalatairól, eredményeiről egyelőre nem tudnak tájékoztatást adni, de az eredményeket nyilvános jelentéstervezetekben összegzik majd, amelyeket társadalmi vitára bocsátanak.
A folyamatban lévő vizsgálatok során a nemzeti versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére. A GVH alkalmazhat helyszíni kutatást – rajtaütést – is, amely bírósági engedélyhez van kötve.
A gyorsított ágazati vizsgálatok kiterjednek az érintett piacok teljes forgalmazási láncolataira és versenyviszonyaira,
hogy feltérképezhessék, torzulhatott vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén. A vizsgálatok célja feltárni többek között azt, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatokban tapasztalható folyamatokhoz (nagy mértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a sajátmárkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények” – közölte a versenyhivatal.
Eközben a kormánypártisággal nem vádolható Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készített felmérésében tízből kilenc válaszadó azt mondta, az elszálló energiaárak felelősek inkább az élelmiszerárak emelkedéséért. Ugyanakkor
A kutatásból az is kiderült, hogy tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése, de 2022 októberéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik így nyilatkoztak.
Szintén az árakat érintő fontos kérdés, hogyan alakul az élelmiszerárstop jövője. A kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a házi sertéscombra, a csirkemellre, csirke far-hátra, a 2,8 százalékos UHT tejekre, a tojásra, valamint az étkezési burgonyára érvényes hatósági árakat a kormány legutóbb április 30-ig hosszabbította meg. A kereskedői érdekképviseletek, ahogyan a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is idén már többször határozottan állást foglalt az árstop kivezetésének szükségessége mellett, emlékeztetve a kormányt, hogy egyfelől az infláció csökkenéséhez kötötte a hatósági árak megszüntetését, márpedig úgy tűnik, a pénzromlás emelkedő üteme megállni látszik.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
Videóüzenetükben hangsúlyozták, „pofátlannak tartják, hogy Karácsony Gergely a Városligetbe jön ünnepelni és bájologni Gyurcsányékkal”.
A kormány jövő heti ülésén újra meg fogja vizsgálni az üzemanyagárak helyzetét.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Az egyelőre a Ferencváros sikereire koncentráló 37 esztendős világklasszis nem volt elégedett a Brescia elleni játékkal. Elmondta, mi a véleménye a nyomásról, s hogy éli meg ezt a mozgalmas időszakot, amelyet a párizsi olimpia zár majd le. A szintén válogatott Nagy Ádám szerint kitisztították a fejeket az Olympiakosz elleni vereség után.
A feljutás szombaton dől el, az ellenfél Szlovénia lesz.
