Ha meghökkenti a magyar tojás ára, nézze meg, mennyibe kerül Amerikában!

A karácsony mellett a húsvét a tojáspiac legkiemeltebb időszaka, ilyenkor többszörösére nő a kereslet és a fogyasztás, olyannyira, hogy a hazai termelés ilyenkor nem is képes kielégíteni az étkezési tojás iránti igényt, így külföldről is kell importálni. Utóbbi hányada ugyan csökkent az elmúlt években – ami a megvalósult beruházásoknak tudható be –, de ez egy igencsak lassú folyamat: a tojástermelés jövedelmezősége ugyanis rendkívül alacsony, ezért a fejlesztések csak nagyon hosszú idő alatt térülnek meg – mondta a Mandinernek a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke, aki ugyanakkor hangsúlyozta: húsvétra rendelkezésre áll elegendő mennyiségű tojás idehaza, nincsenek ellátási problémák.

A tojás ára a döntő a vevőknek

„A tojáspiac rendkívül árérzékenynek mondható, a vásárlóknak az elsődleges szempont az ár. Az igaz, hogy Magyarországon valamelyest fokozódik a magyar termékek iránti kereslet, de a pénztárca vastagsága még legalább ugyanilyen súllyal esik latba akkor, amikor a vevő döntést hoz” – fejtette ki Pákozd Gergely, megjegyezve: ez a legtöbb európai országban ugyanígy van, néhány kivétel akad csak, ilyen például Ausztria, ahol a vásárlók akkor is csak osztrák védjegyes tojást vesznek, ha az drágább.
A termelést befolyásoló tényezőkről szólva a szakember kijelentette: ha a következő időszakban nem tör ki nagyobb, tojótyúktelepeket érintő madárinfluenza-járvány, akkor nem lesz fennakadás az ellátásban, ám ez előre nem kalkulálható.

Míg korábban ugyanis három-négy évente volt csak nagyobb járvány, most szinte minden madárvonulási időszakban előfordul nemcsak idehaza, hanem szerte Európában, sőt ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban, ahol jelenleg is küzdenek a kórral. Ott több mint 60 millió állatot kellett levágni az elmúlt fél évben a betegség miatt, így komoly hiány alakult ki tojásból és baromfihúsból. Mindennek következtében globális szinten jókora kereslet mutatkozik a tojás iránt, ami az esetlegesen felgyülemlő készleteket felszívja. A Tojásszövetség alelnökétől megtudtuk, hogy ezen okokból

Így érintette a tojás árstopja a piacot

Pákozd Gergely arról is beszélt, hogy a tojás-előállítás mintegy 70 százalékát kitevő takarmányköltségek az elmúlt években nagyon elszálltak, mivel sok esetben akár a háromszorosára is felment például a kukorica, a búza és a szója ára. A gazdák sokáig nem tudták érvényesíteni az emelkedő költségeiket az ágazatot jellemző erős verseny miatt, ám amint kialakult némi tojáshiány a piacon, azonnal árrobbanás következett be, amit tavaly a vásárlók is megtapasztalhattak, hiszen jóval 100 forint fölé ment egy darab tojás ára.

„Az ezután elrendelt árstop a további drágulást megállította, de fontos tisztában lenni azzal, hogy a hatósági ár a kiskereskedelmi árra vonatkozik, a termelői árat közvetlenül nem érinti. A kiskereskedelmi szereplők viszont az ellátási lánc többi tagján próbálták meg érvényesíteni az elmaradt profitjukat, s ez egy igen erős konfliktust kódolt a termelők, a csomagolók és a kiskereskedők közé” – vázolta az árstopos helyzetet a szakmai szervezet alelnöke. Álláspontja szerint csak egy teljes évet látva lehet majd megállapítani a hatósági ár termelőkre gyakorolt hatásait, akiknek egyébként a keresletet felpörgető húsvétot követő nyári időszak a legnehezebb periódus, mivel ilyenkor a visszaeső kereslet miatt már-már veszteségtermelő az üzemi működésük. „A nyári veszteségek fedezésére csak karácsonykor és húsvétkor van lehetőségünk” – hangsúlyozta.

Tojást piacon vagy boltban?

Arra a kérdésre, hogy a magyarok jellemzően hol vásárolják a tojást, Pákozd Gergely elmondta: amikor tavaly meglódultak a tojásárak, akkor a kiskereskedelmi láncok jóval nagyobb mértékben emeltek, mint a piaci árusok. „Egy piacos kereskedőnek elegendő volt továbbra is a 30 forintos darabonkénti haszon, a láncoknak azonban nem. Ezt persze a vevők is érezték a saját bőrükön, ezért tapasztalható volt egy erőteljes átvándorlás a boltokból a piacok irányába. Ám még így is alapvetően a boltok polcairól fogy a legtöbb tojás, különösen akkor, amikor akciózik valamelyik kiskereskedelmi lánc” – magyarázta.

Ha megtiltaná az EU a ketreces tyúktartást...

Már hosszú évek óta kötelező a tojásokon feltüntetni, milyen tartásmódból származnak. A jelölési struktúra a következő: a 3-as a ketreces, a 2-es a mély almos, az 1-es a szabadtartásos, a 0-s pedig az ökológiai tartásmódot takarja.

A Magyar Nemzet a közelmúltban számolt be arról, hogy legutóbb például az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal készített egy olyan tanulmányt, amelyben azt ajánlja az Európai Bizottságnak, tiltsa meg ezt a fajta tyúktartást.

Ezzel kapcsolatban a Tojásszövetség alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartásmód értelemszerűen jelentősen befolyásolja a termelési költségeket, amelyek között így akár 50-80 százalékos eltérés is lehet. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a tartásmód nem befolyásolja a minőséget, egy ketreces vagy egy szabadtartásos tyúk tojásai között beltartalmukat tekintve nincs kimutatható különbség. Ő is úgy látja, inkább állatjóléti kérdésről van szó, az azonban biztos: ha az EU továbbra is erőlteti azt a tervet, amely alapján megtiltaná a ketreces tartást, akkor annak nagyon komoly következményei lesznek költségoldalon. „Ha ez megtörténik, és a fogyasztók csak mély almos, szabadtartásos vagy ökogazdálkodásból származó tojások közül válogathatnak, akkor arra kell felkészülniük, hogy ezek ára jóval magasabb lesz a mostaninál” – mondta Pákozd Gergely.

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba