Megéri nekünk az atlétikai világbajnokság?

„Az infrastruktúrán túl magának a vb-rendezésnek is megvannak a hasznai, elég, ha az ide érkező külföldi vendégek költéseire gondolunk. Ez valóban komoly összeg: a jegyeladások alapján legalább 50 ezer szurkolóval, több mint 2000 sportolóval, valamint több ezer stábtaggal, sportvezetővel és újságíróval, illetve az ilyen eseményeknél minimumnak tekinthető fejenkénti 1000 eurós átlagköltéssel egyszerű fejszámolás után is kijön az euróban közel 100 milliós, forintban több tízmilliárdos nemzetgazdasági bevétel. Ez az, ami jól számszerűsíthető, de ez – az adóvonzatokat nem számítva – nem az állam, hanem a hazai vállalkozások bevétele, miközben a kiadásokat szinte csak az állam viseli. A gazdaság élénkítése persze az állam számára is hasznos, és ez – összekapcsolódva az újonnan létrejött infrastruktúrával, amelyet működtetni kell – munkahelyeket hoz létre és tart meg.

Véleményem szerint azonban mégsem ez, hanem a marketinghatás a fő hozadék. Ez a világ legnagyobb sporteseménye az olimpia és a futball-vb/eb után, nemcsak méreteiben, hanem a globálisan milliárdos nézettségében is – ilyen országimázs értéket hagyományos reklámkampánnyal elérni elképesztő összegbe kerülne. Valószínűleg legalább akkorába, mint amennyibe kerül magának az atlétikai vb-nek a megrendezése. Ehhez tevődik hozzá, hogy 

de akár a külföldről érkező befektetésekre is. Döntő faktor lehet akkor is, amikor mondjuk egy német vevő azon gondolkodik a hipermarketben, hogy egy magyar vagy egy francia palack bort vegyen-e le a polcról.

Ugyanakkor a külső országimázs mellett a belső társadalmi hatás is jelentős: nemzeti identitás tudatot erősít, nemzeti és helyi közösségeket épít egy ilyen esemény. Komoly hatása lehet a mozgás, az egészséges életmód népszerűsítésében, különösen, mert a futás a legegyszerűbb és leggyakoribb szabadidősport – láttuk, hogy ennek az infrastruktúra tervezésében is fontos szerep jutott. A szervezők jó érzékkel kapcsolták össze több síkon is a vb-t a szabadidősporttal, például a jegyértékesítésben: a cross-selling, azaz a keresztértékesítés hatékony eszköz a két tábor, a szabadidősportolók és sportnézők közti-, amúgy csak nagyon hézagos átfedés növelésére. Az alacsony, 3000 forintos délelőtti jegyárak azt is elárulják, hogy a jó hangulat, a közösségi élmény fontosabb, mint a pénzügyi bevétel.”

Nyitókép: Budapest 2023 Zrt.