Eldőlni látszik a minimálbér sorsa, de a munkáltatók lassítanak a tempón

Behúzták a vészféket a munkáltatói érdekképviseletek, így egyelőre várat magára a jövő évi megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről – értesült a Mandiner a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülését követően. 

Úgy tudjuk, a munkáltatók egyelőre nem egyeztek bele a garantált bérminimum 10 százalékos emelésébe, de a minimálbér 15 százalékos emelése már szinte biztosra vehető.

A munkáltatók óvatosak a garantált bérminimum emelésével

Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Mandiner megkeresésére arra emlékeztetett, a munkáltatói oldal a bértárgyalások kezdetétől jelezte, hogy a harmadik negyedéves GDP adatok megjelenését követően, vagyis november 15 után alakítja ki végleges álláspontját a garantált bérminimum emelésének mértékéről és a legkisebb keresetek előrehozott, decemberi korrekciójáról.

A VOSZ főtitkára kifejtette, hogy a vállalkozások, elsősorban a nem exportáló hazai kis- és középvállalkozások helyzetét nehezíti a fogyasztás visszaesése, ráadásul az idei évben várhatóan nem nő a magyar gazdaság. Perlusz László szerint a vállalkozások visszajelzései és a már látható nemzetgazdasági folyamatok óvatosságra intik a munkáltatói oldalt. A garantált bérminimum 10 százalékos emelése egy ilyen helyzetben akár felelőtlen, a vállalkozásoknak további komoly nehézséget okozó döntés lehet. Szintén óvatosak a minimálbérek emelésének korábbi, január helyett decemberi emelésével kapcsolatban. Perlusz László a Mandiner kérdésére megerősítette: 

A főtitkár hozzátette: a munkáltatói oldal továbbra sem zárkózik el a bérminimum 10 százalékos emelésétől.

A kormány támogatja a formálódó bérmegállapodást

A VKF csütörtöki ülésén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett, aki a magyar gazdaságot befolyásoló és meghatározó legfontosabb makrogazdasági folyamatokról tájékoztatta a szakszervezeteket és a munkáltatókat. Kiemelte, az infláció csökkenésével párhuzamosan újra egyre inkább a gazdaságot, a növekedést támogató intézkedések kerülhetnek előtérbe. 

Nagy Márton megjegyezte, hogy az idei nulla százalék körüli gazdasági növekedést követően a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütem.

A miniszter emlékeztetett, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos tervet dolgozott ki az erős magyar gazdaság érdekében, amely tartalmazza 

• a demográfiai fordulat támogatását, 
• másfélszer több, zöldebb energiát, 
• további munkahelyek létrehozását, 
• a szállítmányozás és raktározás fejlesztését,
• a digitális átállást, 
• a high-tech gazdaság arányának emelését, 
• az FDI horizontális és vertikális hasznosítását, 
• a profitegyenleg javítását, 
• a nemzeti bajnokok kinevelését, 
• valamint a csökkenő államadósság-pályát. 
   

Nagy Márton üdvözölte, hogy a két oldal képviselői támogatják a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Hangsúlyozta: 

A kormány arra is nyitott, hogy 2024 elején egy új, több évre szóló bérmegállapodást dolgozzanak ki a felek, szem előtt tartva a kiszámíthatóságot és a stabilitást.

Nyitóképünkön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. Fotó: MTI/Mónus Márton