Nemzetgazdasági miniszter: Idén kiemelt figyelem hárul a költségvetés egyensúlyára

2024. február 04. 13:59

Nagy Márton a problémát az exportban és a német gazdaságban látja, amelyik szenved és hatással van ránk.

2024. február 04. 13:59

Az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta: „a Magyar Nemzeti Bank az inflációt figyeli, ugyanakkor

 ha az inflációs adatokra sem csökkent gyorsabb ütemben, ráadásul ezzel képes lenne a növekedést is támogatni, akkor nem értem, hogy a jegybank mi alapján működik.”

A miniszter a  jegybank függetlenségének hangsúlyozása mellett arra is kitért, hogy idén meg kell találni a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés közötti összhangot. Szerinte a tavalyi anticiklikus költségvetési politika helyes volt, hiszen segítette a növekedést, és nem hagyta, hogy mély recesszióba csússzon a magyar gazdaság.

Elmondta: 

idén a költségvetési egyenleg 4,5, jövőre 3,7, később pedig 3 százalék lehet. 

Tehát nem gyorsabban és nem lassabban, hiszen így van meg a növekedés és a költségvetési egyensúly összhangja – összegezte.

Vannak előzetes információk, mondta. Hangsúlyozta: „Tavaly visszaesést láttunk a gazdaságban. Sajnos az előzetes adatok alapján 2023 utolsó negyedévére vonatkozóan azt látjuk, kisebb megtorpanás van a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez képest. Ám 

a szolgáltatási szektor folyamatosan javul, ahogy a bizalmi indikátorok is.

 A problémát az exportban és a német gazdaságban látom, utóbbi szenved, és recesszióba csúszott.”

Az Indexnek nyilatkozó elemzők arról számoltak be, hogy stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben: ezzel épphogy elkerülte a recessziót. Az eurózóna gyengélkedése kedvezőtlen Magyarországra nézve. A magyar export legnagyobb felvevőpiaca ugyanis az Európai Unió, azon belül is elsősorban Németország.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: „amikor egy kormányzati szereplő nyilatkozik a kamatpolitikáról, akkor az nem azt jelenti, hogy nyomást helyezünk az MNB-re. Egyszerűen csak arról van szó, hogy 

a gazdaságpolitika nem értelmezhető a monetáris politika nélkül”. 

Ez kultúraváltást is jelent, hiszen a monetáris politika értelmezése nélkül magát az egész gazdasági környezetet, gazdaságpolitikát nem lehet értelmezni, magyarázta. 

Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés támogatása még messze van a jegybank oldaláról. „Az MNB az inflációt figyeli. Ugyanakkor ha a sokkal kedvezőbb inflációs adatokra sem reagál gyorsabb, nagyobb ütemű kamatcsökkentéssel – amivel ráadásul képes lenne a növekedést is támogatni –, akkor nem értem, hogy a jegybank mi alapján működik. Most egyelőre vakarom a fejem, hogy mi a helyzet.”

Leszögezte: a bankok nagyon konstruktívak. A tárcavezető szerint kifejezetten érdekes tapasztalat, hogy 

a jegybankkal szemben a bankrendszer sokkal jobban érti a növekedés helyreállításának szükségességét,

 és hogy miért kell a hitelkamatokat gyorsabban csökkenteni.

 


 

 

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2024. február 05. 15:28
"A két típusú nyers kőolaj - Ural/Brent - piacán tapasztalható árkülönbség jelentős mértékben nőtt, hiszen míg február 23-án a Brentet még alig 1,64 dollárral adták drágábban, addig június 10-ére az árkülönbség 34,4 dollárra hízott. Ez közel 21-szeres növekedés, az árkülönbözet eléri az Ural nyerskőolaj árának harmadát, a Brent esetében pedig a negyedét. Ez teremtett lehetőséget arra, hogy egyes cégek extraprofitra tegyenek szert, hiszen az olajipari vállalatok egy része a finomított olajtermékeik árait a Brent nyersolaj jegyzéséhez kötik, annak ellenére is, hogy a termelésükhöz a Brent-nél olcsóbb nyersolajat is használhatnak. Erre példa a hazai Mol, ahol a finomításhoz nagyobbrészt az orosz Ural nyersolajat használják, így miután a békeidőkben jellemző hordónkénti 5 dollár Ural-Brent árkülönbség hirtelen 30-35 dollárra emelkedett, az jelentős extrabevételt generál." - by Világgazdaság A MOL árképzési gyakorlata sérti a számviteli törvényt és nem a törvényen kellene változtatni.
Namond
2024. február 05. 03:09
"Érdekes, hogy a szomszédainknál is jelen lévő nemzeti olajvállalat, a Mol kútjain mennyibe kerül az üzemanyag nálunk, illetve a környező országokban. Kérdeztük ezt tőlük is, de választ nem kaptunk arra hivatkozva, hogy árazási kérdésekben sosem nyilatkoznak. Jobb híján a Fuelo.net nemzetközi üzemanyagár-gyűjtő oldal átlagáradatait vettük alapul, az átlagárakat az MNB középárfolyamával számítva át forintra. Az rajzolódott ki, hogy február elsején a nyolcból három ország Mol-kútjain (Románia, Szlovénia, Horvátország) volt olcsóbb a benzin, mint Magyarországon. A gázolajat pedig az osztrák és szerb kutak kivételével mindegyik országban kevesebbért mutatták a Mol-kutakon, mint nálunk." - by Grád Ottó Ne feledjük, hogy az olcsó orosz olaj árelőnye nem a lakosságnál landol, hanem azt a feldolgozáskor túlárazTATVA, a különbözet 95%-át adóként beszedő a tolvaj nindzsa kormánynál. Ez drágít mindent amit szállítani, szárítani, főzni kell, és a megemelt ár megemelt ÁFA bevételt is okoz.
Zsolakomarom
2024. február 05. 00:48
Tavalyru meg inkabb ne is beszeljunk
Pelso j.
2024. február 04. 18:36
Legalább a látszatra adnátok, Marci.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!