Novák Katalin átnemesült lélekként hagyhatta el ezt a mocskos közpolitikai terepet

Lemondott a köztársasági elnököm.

Újságíróként tévedtem, amikor a hét elején úgy láttam, a botrány, amit rossz áthallásos kegyelemadásából az ellenzék kavar, pár nap alatt el fog ülni. Így sem bánom a cikkem, mert az ellenzék természetéről és infernális farizeusságáról, meg a jogi vonatkozásokról igazat írtam. 

Ahogy a fejlemények viharos gyorsasággal követték egymást, a szereplőkről azt véltem meglátni, Novák Katalinon kívül szinte mindenki hazudott.

Ő nem hazudott, csak nem mondhatta el a lényeget, az igazi indokot. 

Lemondásának videójában sem mondta, mondhatta azt el, de ott az a benyomásom erősödött, hogy a politikai osztályon belül azért ő egy tiszta (és ezért ritka fajta) ember volt. Lehet, hogy annak idején meglegyintette a nagyravágyás szele is, nem volt ebben a kegyelemadási gépezetben a kellő pillanatban profi, de átnemesült lélekként hagyta most el ezt a mocskos közpolitikai terepet. 

A hibázás ellenére emelt fővel tette, tehette.

Nem gondolom jó színészi tehetségnek, de erre nem is volt szüksége: hiteles volt az arca, arcjátéka, nem önmaga sorsa miatti megrendültsége. Az arc is információ, különösen információínségben. 

Milyen kár, hogy ma nincsenek Németh Lászlók, Illyések, akik – ha megtudnák velünk ellentétben azt az indokot – micsoda drámát írnának abból, amit láthattunk és amit nem láthatunk... 

Isten áldja meg Novák Katalin további életét!

(Nyitókép: AFP / ludovic MARIN)

***

Nyitókép: