Kés a szívbe

2012. február 21. 8:02

Verebes István
Múlásom Napjai
Most öt órakor hívott fel Dani, a férje, hogy negyed háromkor meghalt.

„Most öt órakor hívott fel Dani, a férje, hogy negyed háromkor meghalt. Egy évben, egy napon, egy kórházban születtünk, anyáink egy kórteremben fektettek bennünket egymás mellé. Mondtam is mindig, ő volt az első nő, aki mellettem aludt. Egy gimnáziumba jártunk, ő a szomszédos B-be, én az Á-ba. Együtt buliztunk, följártunk egymáshoz, imádtam a nagymamáját, az anyját, remek fiatalságunk volt, együtt Szigeti Robival, Hirn Gyurival, Ungvár Jenővel, röhögtünk, táncoltunk, szerelmesek voltunk, csalódottak voltunk, fontosak voltunk és maradtunk egymásnak. Ő később a reklámszakma egyik legkiválóbb fenoménja lett, rangja ezen a területen minden kétséget kizárt. Életvidám volt egész életében, humora volt, művelt volt, kíváncsi és érdeklődő, amikor én már fásultam„ ő virult nőiességében, tilos is volt emlegetnem, hogy napra egykorúak vagyunk. Most öt órakor hívott fel Dani, a férje, hogy negyed háromkor meghalt. Ő volt a Nemes Juli.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés