Elégedetlenség, közepes sajtószabadság – újságírók az újságírásról

2012. február 29. 21:12
Elégedetlenek a magyar újságírók a szakma színvonalával, ez azonban elsősorban a médiát is érintő gazdasági megszorítások miatt van így – derült ki az „Újságírás és etikai normák” című konferencián. Elhangzott az is: a pénznél az idő hiánya még nagyobb gond, a teljhatalmú befektetők és vagyonos tulajdonosok ellen pedig összefogással kellene fellépni. A digitális írástudatlanság megoldásával kapcsolatban a kormány szerepe merült fel.

A Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma „Újságírás és etikai normák” címmel hirdette meg első közös rendezvényét, melyre február 29-én került sor. A magyar média ismert személyei mellett német és angol vendégek is tartottak előadásokat, így a vita három nyelven zajlott.

Újságírók: közepes a sajtószabadság

Molnár Csaba, a részben a Nézőpont Intézet által végzett nem reprezentatív kutatások (172 kitöltő újságíró) alapján elmondta, a sajtómunkások saját megítélésük szerint feddhetetlenek, alaposak és jól képzettek. Az egytől ötig terjedő pontozásos vizsgálat során a legalacsonyabb pontszámot a jól fizetettség tulajdonsága kapta. A „Mit gondolnak az újságírók a szakma etikai viszonyairól és saját szerepükről abban?” című előadásból az is kiderült: a sajtó szerint közepesen sikerül kielégíteni a fogyasztói igényeket. A korrekt tájékoztatás kívánalmát a médiamunkásoknak – saját bevallásuk szerint – csak korlátozottan sikerül megvalósítaniuk.

A sajtó szabadságáról a kérdőívet kitöltők 38 százaléka vélte úgy, hogy az közepes mértékben valósul meg. A szerkesztőségi etikai és magatartási kódexekről a többség úgy nyilatkozott: van ilyen munkahelyén, ismeri annak tartalmát és többnyire igyekszik betartani. A tényfeltáró újságírás minősége 3-mas osztályzatot kapott, a szakma színvonalával a válaszadók 57 százaléka „inkább elégedetlen”. A médiában dolgozók valójában az újságírás hazai viszonyaival elégedetlenek – tette hozzá Molnár Csaba.

György Bence, a TV2 hírigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: a TV2-nél négy éve nem volt béremelés, ami csalódottságot okozott az ott dolgozóknak. Az egész iparágra jellemzőek a megszorítások és az e miatti elégedetlenség – mondta. „Nem várható el a szakmánktól, hogy messze kilógjon a környezetéből, de nem lehet elvárni azt sem, hogy ne törekedjen kiemelkedésre. A legtöbb kompromisszumos döntés a vállalat gazdasági érdeke miatt születik meg.” György Bence ugyanakkor azt is hozzátette: a médiamunkások alapvetően szeretik hivatásukat és nem hagynának fel vele.

Csak kifelé folyik a pénz

Általános tendencia az, hogy kevesebből többet – szólt a gazdasági viszonyokról Elekes András, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője. Ha a legnagyobb problémát kellene keresni egy szerkesztőségben, akkor az az idő problémája lenne, abból van a legkevesebb – egészítette ki. Elmondta, a minőségi munkához sokkal több időre lenne szükség, „sok általános cikk feldolgozásával megy el az idő olyan témák rovására, amelyekben adott médium a legjobb lehetne”.

Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) részéről kifejtette, az újságírói hangulatot véleménye szerint két tényező határozza meg: a főszerkesztő és a tulajdonos. „Ma, ha valaki jelentősebb pénzösszeghez jut, bármilyen médiacsatornát vásárolhat magának, és onnantól kezdve a jól képzett főszerkesztő és újságíró is tőle függ – ez ellen kellene fellépni a szakmának valamilyen összefogással”. Ha tárgyalni kell a magyar kormányzattal, akkor egy kárpát-medencei kiterjedésű ernyőszervezet pozíciójából több eredményt lehet elérni – mondta. Kövér szerint az önszabályozás jelenti az „európai utat” és arra mindenképpen szükség van. Válaszként elhangzott: a Főszerkesztők Fórumának nem célja egy ilyen tárgyalás.

A hirdetési kultúra ellentmondásosságáról elhangzott: a kis szerkesztőségek ma gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy interjúalanyaik támogatóik is egyben, így ennek megfelelően kell szerepeltetniük őket. Ez elsősorban a kezdő újságírók számára jelent problémát.

A Német Sajtótanács egy jelenlévő munkatársa a németországi helyzetről elmondta: néhány újabb generációs médium annyi pénzt akar keresni a médiapiacon, mint akár a nagy bankok saját területükön, „holott mindenki tudja, hogy ez a szakma nem az igazán jövedelmezőek közül való”. Másrészt a hirdetések száma visszaesett, sok lap civil forráshoz kellett hogy nyúljon, ami az internet gyors előretörésének is köszönhető - közölte Manfred Protze.

Panyi Szabolcs blogger a sajtószabadsággal kapcsolatban elmondta: a politika a véleményműfajokat nem fogja cenzúrára, öncenzúrára kényszeríteni. Hozzátette: üzleti szempontból azonban a blogok nehéz helyzetben vannak, a hirdetők ugyanis nem szeretnek megjelenni olyan felületeken, ahol markáns vélemények jelennek meg, főleg, ha azok kormánykritikusak. Mint elmondta, az ilyen partnerek félnek, hogy a kormányellenes állásponttal azonosítják majd cégüket. Ez részben a blogger-műfaj újdonságának hatása is – tette hozzá Panyi.

Az olvasó médiája a mai?

Elekes András úgy vélte, a sajtó – különösen a napi- és hetilapok – válságidőszakot élnek át, a regionális napilapokkal ellentétben. Úgy látja, utóbbiak jobb helyzetben vannak, ugyanis közelebb állnak olvasóikhoz. „Egy ilyen lapot olvasni tradíció, az a családon belül generációról generációra száll” – mondta.

„Megváltozott az olvasóközönséghez való hozzáállásunk, a pull szemlélet felé fordultunk a push helyett.” A témák jelentős része ma már az olvasóktól érkezik, a civilek ma gyakrabban fordulnak a médiához, mint a szervezetek - „ez a bizalom egyik bizonyítéka”. Az újság nem képes megoldani a problémát, de annak hatékony eszköze lehet – jegyezte meg. György Bence, a TV2 hírigazgatója saját médiuma nézőkhöz való viszonyáról elmondta: az egészen közvetlen, hiszen ők a hírműsorokban is átlagembereket szerepeltetnek. A nézők szemszögéből szólva megjegyezte azt is: ahogy a jó péket, vagy a jó hentest, úgy a megbízható hírforrást is ismerni kell.

 
„A digitális média feltérképezése”
 
Egy 60 országot átfogó új, nemzetközi kutatási projekt bemutatására is sor került szerdán. Mark Thompson, a program egyik vezetője, az Open Society Institute képviseletében a külföldi jelentést mutatta be a jelenlévőknek.
A new media digitalizációját elsősorban a hírek aspektusából vizsgálta – globális szinten, helyi szakértők közreműködésével. Tizenhat további ország jelentésén dolgoznak még, ezek idén készülhetnek el – számolt be Thompson. Közölte: céljuk egy pillanatkép készítése volt az egyes országokban jelenleg használt technológiáról, a média ott tapasztalt hatásairól.
 
Az Open Society a demokrácia szempontjából közelítette meg a médiával kapcsolatban felmerült kérdéseket, annak függetlenségét különösen fontosnak tartotta elemzéseiben. Ezzel kapcsolatban Thompson beszámolt róla: Európa egyes részein visszalépést tapasztaltak – nemcsak a keleti országokban, hanem uniós tagállamokban is. Az erős elkötelezettséget, a média- és az emberi jogok hirtelen háttérbe szorulását is kimutatták az eredmények, ami a szakember szerint részben bizonyos gazdasági hatásoknak köszönhető. Ez Magyarországon nagyon ismerős helyzet, de Olaszországban és Szlovéniában is – mondta.
 
A magyarországi jelentésről Tóth Borbála elmondta, itt is több témakörre osztva elemezték az ország médiumainak helyzetét: digitalizáció, közmédia, közösségi hálók, újságírás, digitális átállás, üzleti modellek, valamint a jelen esetben különös figyelmet kapott szabályozás kérdése.
 
A copy-paste újságírás térnyeréséről is szót ejtett Tóth Borbála, aki emellett az MTI hírfolyamának ingyenessé tételét is kiemelte. Mint mondta, ez csak a nehéz gazdasági helyzetben lévő médiumoknak kedvez, a hírfogyasztóknak nem, „mivel mindenhol ugyanazokat a híreket kapjuk”. Az új médiarendszerrel kapcsolatban az látszik, hogy a vezetés jóval a rendszer fölé hatalmasodik „így jelen állapotában nem fogja tudni lemosni magáról, hogy egypárti, még ha az ellenzék számára adott is volt a lehetőség a tagjelölésre” – közölte az elemző.
 
A jelentés problémásnak jelölte meg a 2010-es médiaszabályozást, valamint a frekvenciakiosztás módszerét. Előbbi esetében új anyagot, utóbbival kapcsolatban pedig független döntőtestület létrehozását javasolta. A közszolgálati média esetében az átláthatóság növelését tüntették fel fontos feladatként. A jelentés egy sajtóalap felállítását is kezdeményezte a hirdetési pénzek objektív felosztása érdekében.
 

Digitális migráció - meddig tart az állam hatásköre?

Franziska Augstein, a Süddeutsche Zeitung munkatársa beszámolt róla, Németországban egyfajta verseny alakult ki a nyomtatott sajtó és az online között, pedig véleménye szerint a versenyszemlélet nem helyes megközelítés. A nyomtatott sajtó képviselői is látják az online olvasók számának növekedését, és ez befolyásolja őket, holott még mindig jelentős a napilapokat és magazinokat igénylők száma - emelte ki. Mint mondta, tíz éve a német lakosság 55 százaléka vásárolt napi szinten nyomtatott lapokat, de ez az arány még ma is 45 százalék.
 
Az újságíró felhívta a figyelmet: a közösségi média és a hírvilág versenyéről is beszélni kell, hiszen a Facebook is információt közvetít, és adott esetben a civil hírfolyam háttérbe szoríthatja a hivatásosok munkáját. Ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: az azonnali információátadás szempontjából nagyon hasznos szájtokról van szó, de az okokra az online nem biztos, hogy választ tud adni. Mindkét médiatípus tud létezni a másik mellett – zárta gondolatát.
 
Továbbra is létezik a digitális szakadék, vagyis hogy a népesség nem azonos feltételekkel fér hozzá egyes médiatípushoz – ismertette Both Vilmos, a Független Médiaközpont kuratóriumának tagja. A leghátrányosabb helyzetben az idősek, a kis falvak lakói, valamint az alacsony keresetűek vannak. Both úgy vélte: a digitális írástudatlanság felszámolásában sokkal nagyobb szerepet kellene vállalnia az államnak, de egyfajta piaci összefogás is indokolt lenne. „Mindenkinek érdeke, hogy sokan internetezzenek” - mondta. Versenyképességi szempontból fontos, hogy milyen az országban az internetes tudás elterjedtsége – így a munkaképes korúakat kell előnyben részesíteni a képzések során –, de mindenkit be kell vonni – tette hozzá.
 

Tóth Borbála ezzel kapcsolatban elmondta, egy 2011-es kutatás szerint lakosság 28 százaléka nem jutott még internethez. Both Vilmos válasza szerint a netes felmérések kedvezőtlen képet mutatnak, mert a 16-18 éven aluliakat nem veszik figyelembe, holott az már egy, a digitális világban jártas generáció. Both szerint a szavazóképes lakosság legalább egyharmada nem használ internetet, egy másik harmada pedig nem tudatosan teszi azt. Kiegészítette: utóbbi főleg a fiatalokra jellemző, akik napi átlagosan öt órát töltenek a monitor előtt, de a Facebookra csak kapcsolattartási célból regisztráltak. A társadalomnak maximum fele mutat tudatosságot és használ internetet egyszerre – közölte a szakember. 

Mong Attila, az Origo szerkesztője arról beszélt: az internetes portálok az írástudatlanokkal nem találkoznak, de ő maga azt tapasztalta, hogy sok olvasó nem látja a különbséget például a hír- és véleményoldalak között. Mint mondta, újságírói felelősség is, hogy a kisebb gyakorlattal rendelkezők ne vesszenek el a hírfolyamban. Mong a közösségi szájtokról elmondta, azok egyelőre nem hoznak óriási méretű olvasóközönséget. Magyarországon a portálok a közösségi média kihasználásban késlekedtek - mondta, hozzátéve: a blogok ma brandépítésre alkalmasak, nem pénzcsinálásra, tehát sokan nem megfelelően használják azokat.

*

Az előadások német és magyar újságírók közös kerekasztal-beszélgetésével folytatódott, ahol a résztvevők arra keresték a választ, hogy „sért-e etikai elveket az a mód, ahogyan a német sajtó magánkölcsöne miatt össztűz alá vette Christian Wulff szövetségi elnököt?”. Hogy a felszólalók szerint meddig mehet el a szabad sajtó, és ki szabhat neki korlátokat egy demokratikus jogállamban, arról a Mandiner hamarosan beszámol.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

hát hallod a tv2 szinte beállhatna az általad felsoroltak közé..

attól nem kell tartanod, hogy a nemjobboldali média a piacon túlról pénzt kapna. (ergo lehetősége sincs nem a piacról megélni)

hogy a helyi téma nevű propaganda-bulvárlapra miért jár önkormányzati támogatás egy csomó helyen, az valóban jogos kérdés.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés