Elemzők: A médiatanács nem akadályozza meg a szélsőséges eszmék terjedését

2012. július 31. 18:40
A médiahatóság eddig nem reagált azokra a jelenségekre és vitákra, amelyek a nyilvánosság, a közbeszéd területén a szélsőséges és kirekesztő megnyilvánulásokat illetően tapasztalhatóak, lényegében tehát engedi, hogy a szélsőséges megnyilvánulások komolyabb teret nyerjenek – írja a Mérték Médiaelemző Műhely felmérésének legújabb kivonatában.

Újabb részletet közölt a Ténytár blog a Mérték Médiaelemző Műhely felméréséből, amely az új médiatörvény a közvélemény által aggályosnak vélt részeit vizsgálta. Ezúttal az emberi jogok, az emberi méltóság és a gyűlöletbeszéd részből idéztek. Ebből kiderült: összességében elmondható, hogy az emberi méltóság megsértését a médiatanács szinte kizárólag bulvár jellegű műsorokkal kapcsolatban állapította meg; illetve hogy a politikai dimenzióban is értelmezhető esetekben a médiahatóság eddig nem avatkozott be. A médiahatóság eddig nem reagált azokra a jelenségekre és vitákra, amelyek a nyilvánosság, a közbeszéd területén a szélsőséges és kirekesztő megnyilvánulásokat illetően tapasztalhatóak, „lényegében tehát engedi, hogy a szélsőséges megnyilvánulások komolyabb teret nyerjenek” – írták.

A tanulmány kivonata emlékeztet: bár korábban vita tárgya volt, mára az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a médiahatósági beavatkozásnak azokkal az audiovizuális tartalmakkal szemben van helye, amelyek témája, jellege és nézőpontja sérti az emberi méltóságot. Mivel azonban az Ab iránymutatása nem egyértelmű, elengedhetetlen, hogy a médiahatóság részletesen megindokolja, hogy az adott ügyben mi alapozza meg a közösség érdekében való fellépést, valamint hogy a beavatkozás elmaradása esetén, miért nem látja a közösség érdekeinek sérelmét. „Sajnos azonban azt látjuk, hogy azokban az – egyébként a politikai nyilvánosság szempontjából fontos – ügyekben, amikor a hatóság nem avatkozott be, hiányzik annak kibontása, miért nem sérült a közösség érdeke” – írják, példaként a Cohn-Bendit- és Lomnici-ügyet említve.

A gyűlöletkeltés tilalmáról azt írják: a korábbi szabályozáshoz képest az új törvény szűkebb beavatkozási lehetőséget biztosít a hatóságnak, amit az Alkotmánybíróság tavaly decemberben tovább szűkített. A felmérések szerint ezen a területen is igen kevés határozat született: az új szabályozás alapján, a vizsgált időszakban egy, míg a korábbi szabályozás alapján, három elmarasztaló határozatot hozott a médiatanács. Az elemzők úgy vélik, ennek egyik oka, hogy az eljárások minden esetben bejelentés alapján születnek, és a médiatanács eddig nem indított célvizsgálatokat.

A szélsőjobboldali eszmék iránti fogékonyságot mérő DEREX-index értéke az elmúlt években duplájára nőtt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy az intolerancia, az előítéletesség, a szélsőséges eszmék elfogadása ugrásszerűen erősödött – olvasható a cikkben. „Vélhetően ebben a folyamatban szerepük volt egyes médiumoknak is, amire a médiahatóság érdemben nem reagált. A néhány bejelentésre indult ügy és elmarasztaló határozat nem azt mutatja, hogy a hatóság saját mozgásterét kihasználva, mindent megtenne a demokratikus közbeszéd megerősítésért, az egyértelműen cigányellenes, vagy antiszemita megnyilvánulások, a szélsőséges eszmék megjelenésének megakadályozásáért. A célvizsgálatok elmaradása újra azt jelzi, hogy a politikai dimenzióban értelmezhető témakörben a hatóság defenzív szerepkörben maradt” – közölte a Mérték.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés