Ki felel?

A kommentfolyam többnyire értelmes vita – kutatás a kommentkultúráról

2012. november 15. 9:40
Egy széleskörű kutatás alapján a társadalmi és szakmai viták megalapozottabbá tétele érdekében készített összefoglalót a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) a magyar kommentelési szokásokról és az azokkal kapcsolatos bírósági eljárásokról. Kiderült: a kommentet védeni, a felelősségi köröket tisztázni kell.

Az Ipsos Zrt. a Magyar Telekom Nyrt. és az Origo Zrt. megbízásából, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével (MTE) együttműködve tavaly októberben felmérést készített az internetezők kommentelési szokásairól, valamint a kommentekhez, hozzászólásokhoz kapcsolódó attitűdjeiről. Az MTE és a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság (NMHH) együttműködésében egy másik elemzés is készült, ami a felhasználói hozzászólások megítélésének bírósági gyakorlatát vizsgálta. A cél a kommentek kérdésköréről szóló további társadalmi és szakmai viták megalapozottabbá, tényszerűbbé tétele, valamint hogy kiindulópontként szolgáljanak a médiában jelenlévő vélekedések verifikálásához, árnyalásához – olvasható a tanulmány összefoglalójában.

A kommentfolyam értelmes vita, sok olvasóval

Leglényegesebb tanulságként, első pontban az MTE azt jelöli meg: „A kommentek a magyar nyilvánosság negatívumokkal terhelt, mégis kielégítően működő, jelentős felhasználói tömeg által igénybe vett részét jelentik. Bármilyen beavatkozás célja csak a működő rendszer pozitívumainak megőrzése és erősítése, az igazolhatóan létező negatívumok kiküszöbölése lehet, és nagy óvatossággal kell megtervezni, megvalósítani.”

A tanulmányból kiderül: a komment kifejezést ismerő internetezők 70 százaléka gyakran olvas és/vagy ír kommentet, míg csupán 6 százalék azok aránya, akik soha nem olvasnak és nem is írnak hozzászólást. A felhasználók 75 százaléka szerint a kommentek többsége, vagy legalább a fele „értelmes vita, beszélgetés”, ugyanakkor csak kevesek vélik úgy, hogy a kommentelők véleménye a teljes olvasótábor véleményét képviseli. Kiderült: az „elsőzők”, „offolók”, „trollok”, vagyis a „komolytalan provokatívak” csoportjába mindössze a felhasználók 16 százaléka sorolható.

A komment, mint a szólásszabadság manifesztációja

Második alappillérként a vitaanyag leszögezi: A kommentek a szólásszabadság gyakorlásának fontos felületét jelentik; főszabályként alkotmányos védelem alatt állnak, és a társadalmi nyilvánosságban játszott szerepük miatt támogatandóak”. Kifejti: az internetezők kiemelkedően fontosnak tartják a kommentelés széles körű, mindenkire vonatkozó lehetőségét, és többségük egyet ért azzal, hogy a kommentelés a szólásszabadság megvalósulásának terepe. 82 százalék gondolja úgy, hogy mindenkinek joga van kifejtenie véleményét, és a véleménynyilvánítás valóban, mint elsődleges indok jelenik meg a kommentelők körében. Összességében a magyar internetezők egyértelműen a kommentelés, mint lehetőség megtartása mellett teszik le voksukat.

A kommenteket gyakran olvasók körében a legérdekesebb témák azok, amelyek a szólásszabadság számos elméletében a legértékesebb, a legmagasabb szintű védelmet érdemlő szóláshoz kötődnek: a legtöbben a belpolitikai kommenteket olvassák. A kommenteket gyakran írók a témákban véleményük kifejtése mellett az értelmes vita, a beszélgetés kialakítását tűzik ki célul.

Alkotmányos védelmet?

„A kommentek sajátos jellemzőkkel bírnak, ezért a publikálásukban valamilyen módon érintett különböző szereplők felelősségi viszonyai nem maguktól értetődőek, tisztázásra szorulnak. Olyan jogi környezetre van szükség, amely a kommentek széles körű jelenlétének realitásait elfogadja, a szólásszabadság kommentek által lehetővé váló kiteljesedését elősegíti. A médiaigazgatási felügyeletnek és a bírósági személyiségjog-védelemnek olyan módon kell érvényt szerezni a kommentek világában, ami tudomásul veszi annak realitásait, ezekre építve kíván továbblépni és semmiképpen nem veszélyezteti az intézmény jogszerű keretek között történő működését. Tovább kell gondolni a névtelen szólás alkotmányos értéke, védettsége kérdését is” – fogalmaz a harmadik megállapítás.

Leszögezik: a bírósági gyakorlat nem egységes, és nem következetes, összességében pedig abba az irányba hathat, hogy megszűnjenek a kommentelést lehetővé tévő szolgáltatások, ezért elvi tisztázásra is szükség van. Bizonytalan, hogy a kommentek felelősségi státuszát a gyakorlat körülményei között milyen módon befolyásolja a médiatartalmakhoz való esetleges kapcsolódásuk, a különböző moderálási megoldások alkalmazása, valamint hogy mely esetekben és hogyan befolyásolja a jogsértések megítélését az, hogy a szolgáltató milyen lépéseket tesz meg, miután arról tudomást szerez. Egy esetleges helyreigazítási és/vagy jóhírnév-sérelmi per kimenetele kiszámíthatatlan, nem megjósolható, hogy a bíróság egy adott ügyben melyik értelmezést választja a kommenteket illetően. Továbbá tisztázásra szorul a vonatkozó törvények rendszerében értelmezett szerkesztőségi felelősség, és az azt keletkeztető „beszerkesztés” fogalma.

A Nádori Péter által készített tanulmány emlékeztet: már a 2006-os „Szabó vs. Index.hu Rt. elsőfokú ítéletében ott szerepel az a jogalkotóknak címzett segélykiáltásként felfogható helyzetértékelés, mely szerint »szinte teljességgel hiányzik a felgyorsult információáramláshoz, az újabb és újabb technikai eszközökhöz adekvát jogi szabályozás. A bíróságnak ezért [az Ektv.] rendelkezéseit kell alkalmazni«. A jogalkalmazó ennél egyértelműbben aligha jelezheti, hogy a rendelkezésére álló jogszabályok – ideértve az Ektv.-t – megítélése szerint nem alkalmasak arra, hogy a konkrét perekben megnyilvánuló valóságra érdemben reflektáljanak az ítéletek.”

A jogi elemzés szerint „a kommentrendszert működtető portál kiadóját felelőssé tenni a személyiségi jogot sértő hozzászólásokért nem feltétlenül logikusabb vagy igazságosabb, mint mondjuk egy állatkert üzemeltetőjét felelőssé tenni azért, ha két látogató összeverekedik”. Nádori úgy véli, a jelenlegi helyzetből a blogszolgáltatók, szerkesztőségek, cégek, civil szervezetek számára pontosan egy biztos kiút kínálkozik: teljes egészében megszüntetni a kommentelést. Az újságíró megjegyzi ugyanakkor: ez nem jelentene jelentős bevételkiesést az érintett szolgáltatóknak.

Az MTE javasolja „a jogalkotóknak, hogy az iparágbevonásával tekintsék át, a jelenleg ellentmondásos ítélkezési gyakorlat indokol-e jogszabályi változtatásokat a bíróságok munkájának megkönnyítése érdekében, és ha igen, mik legyenek azok”.

Moderálás = a trágár tartalmak eltávolítása

A moderálási gyakorlattal kapcsolatban a felmérés arra világított rá: a válaszadók 30 százaléka számára nagyon fontos, 62 százaléka számára fontos a moderálás, amely értelmezésükben elsősorban a trágár tartalmak szűrését jelenti. A felhasználók szemszögéből azok a legrokonszenvesebb eljárások, amelyek az olvasók értékítéletére és aktivitására építenek. Az MTE szerint az ilyen módszereket a jogi környezetnek is támogatnia, honorálnia kell. A tanulmány felteszi a kérdést: a szólásszabadság alkotmányos védelmének keretei közé hogyan illeszthető be egy olyan rendszer, amely a már publikált közlések bárki által kezdeményezhető törlését teszi lehetővé.

A kommentelői anonimitás megszüntetésével kapcsolatban eltérőek a vélemények: 66 százalék szerint ez visszaszoríthatja a trágár megjegyzéseket, 56 százalék szerint azonban magát a kommentelést is elapaszthatná. Ennek ellenére csupán minden negyedik válaszadó jelezte, hogy számára a tevékenység szerves része az anonimitás, 40 százalék számára pedig ez elengedhető tényező. Felmerült: sok kommentelőt éppen az általa választott, több fórumon is használt nicknév azonosítja.

Valaki vállalja a felelősséget

A szolgáltatókhoz szólva az Egyesület bátorítja azokat, hogy „lehetőségeik keretei között kísérletezzenek olyan megoldásokkal, amelyek pozitív hatással lehetnek a kommentvilágra”. Ezek között említik az offenzív kommentek megjelölésének lehetőségét, a különböző moderálási megoldások, illetve a valódi névvel való kommentelés, vagy a kétrétegű azonosítás bevezetését. Javasolják, hogy folyamatosan keressék azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók ismerjék és alakítsák az egyes kommentfelületeken érvényes normákat.

Leszögezik azonban: nem kell és nem is lehet a különböző felületekre általános szabályokat erőltetni, hiszen azok eltérő szokásokat és hangnemet is jelentenek. Ehelyett az MTE inkább azt szorgalmazza: a szolgáltatók tegyék egyértelművé a felhasználók számára, hogy mire lehet számítani egy-egy kommentoldalon. Ezzel kapcsolatban a tanulmányból kiderül: a gyakori kommentelők több mint fele nem ismeri az általa rendszeresen használt oldal érvényes moderálási szabályait.

Nádori összegzése szerint a kommentekkel kapcsolatos „ki nem mondott törekvés, ami arra irányul, hogy a leírt és legalább potenciálisan milliók által olvasható szavakért valaki vállaljon felelősséget, tökéletesen érthető. A kérdés, amire egy következő tanulmánynak kell majd válaszolnia, az, hogy vannak-e olyan gyakorlati és elméleti érveink, melyek alapján meghatározott esetekben lemondunk erről a törekvésről, illetve az, hogy amennyiben nem kívánunk lemondani róla, tudunk-e olyan jogszabályi rendszert kigondolni és elfogadni, ami a köz valódi elvárásai és érdekei szerint, egyúttal alapvető jogelveinknek megfelelően, kiszámítható módon rendezi el ezeket a problémákat.”

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A széleskörű (?!) kutatáson alapuló tanulmány (?!) szerzője: Nádori Péter, aki
1990–1995 között a Magyar Narancs megbízott főszerkesztője és felelős szerkesztője. 1992–2003 között a Tilos Rádió munkatársa. 1996–1997 között a Vasárnapi Hírek munkatársa. 2001–2007 között a HVG munkatársa, majd kommunikációs tanácsadója.

Csak összehasonlításként mondom, hogy én angol és ír oldalakon is kommenteltem már, ahol úgy néz ki a véleményszabadság, hogy van egy ellenőrző, aki elolvassa, hogy mit írtál és eldönti, hogy felkerülhet-e a weboldalra a szöveg. Ha nem 1-2 óra múlva megtudod, hogy nem ment át a szöveg a cenzúrán. Ez az a szólás szabadság, ami mellett minket kritizál a magát neo-liberalisnak mondó világ.

Válaszok:
Kronikas | 2012. november 15. 10:13
TuRuL2k2 | 2012. november 15. 10:18

magyarországon is találsz ilyen oldalakat, akkor meg mi a bajod?

És mennyire izgalmas ilyen oldalakon vitatkozni?

"Moderálás = a trágár tartalmak eltávolítása"

Nem egészen ez a valóság!!!!!!
Moderálással állítják be a "szellemiséget"

A moderátor nem más mint cenzor!!!

Szívesen kapnék pénzt a kommentjeimért!:-)
De szerintem sincs olyan.
Engem is megvádoltak már azzal amikor védtem az álláspontomat.

mar ne haragudj, de onegetés ay ha óssyemosod a szólásszabadság ekézését az internetés komentek kérdésével. Éppen a web az a terület aioüa a mediatórvény nem tudta betenni a mancsát, aűagy kénytelen úolt üisszakozmi

bocs az elütésekért, mobilon nem látom a kommentablakot ahová írok

Megvalósult ugyan a külső kötelékektől való szabadság, de eközben az ember elvesztette egyéniségét. Így tehát szabad sem lehet igazán. Az embernek a szabadsághoz fel kellene nőnie.
Helyette: rengeteg infantilis "felnőtt", sok névtelen "bátor".

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés