Hazánk és a külföldi sajtó: a tárgyilagosság a cél

2013. február 13. 22:55
Írta: Földi Bence
A Magyarországról kialakult kép meglehetősen negatív a külföldi sajtóban, de folyamatosan javuló tendenciát mutat, konszolidálódik. Nem a pozitív Magyarország-kép kialakítása, hanem a széleskörű informálás a fő prioritás – derült ki a Nézőpont Intézet Médiaműhely friss tanulmányának bemutatóján.

A Nézőpont Intézet Médiaműhelyét Mráz Ágoston Sámuel, az Intézet igazgatója mutatta be a budapesti Duna Palotában tartott szerdai rendezvényen. A műhelyről elmondta, hogy a magyar médiapiac helyzetének felmérése és elemzése mellett az is a feladata, hogy figyelje Magyarország médiaképét a külföldi sajtóban. Ez volt a témája első projektjüknek, amelynek eredményeit Antal Zsolt, a Médiaműhely vezetője ismertette.

Antal szerint „hét, Magyarország számára meghatározó ország” (USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria, Svájc, Oroszország) összesen negyven sajtóorgánumát választották ki, ezek mintegy 3700, Magyarországgal foglalkozó cikkét vetették vizsgálat alá. Antal azon kérdésünkre, hogy milyen módszertani elvek szerint történt ezek kiválasztása, elmondta, hogy a „releváns” orgánumokat szemlézték, így lehetséges, hogy hét orosz orgánum mellett csak öt amerikait, illetve két svájcit vizsgáltak.

A tavalyi esztendőben „rendkívül intenzív” médiafigyelem kísérte Magyarországot; Antal Zsolt szerint valamivel nagyobb is, mint amekkora helye kellene legyen az országnak a nemzetközi médiapalettán. A legtöbbet az amerikai média írt Magyarországról 2012-ben (840 cikket), míg a második és harmadik legérdeklődőbb a német és a brit sajtó volt. A legnagyobb súllyal a Bloomberg és Reuters hírügynökségek rendelkeztek: utóbbi inkább a politikai vonatkozású híreket hozta; míg előbbi mélyebb szinten volt kíváncsi a magyar gazdasági folyamatokra, így a statisztikai elemzéseket is tartalmazó cikkeik pozitívabb hangvételűek lettek.

A cikkek polaritása nem alakult kedvezően a tavalyi esztendőben: a Magyarországról szóló hírek 46,5 százaléka negatív, 47,7 százaléka semleges, míg mindössze 5,8 százaléka volt pozitív kicsengésű. Ugyanakkor Antal Zsolt elmondása szerint az ország nemzetközi összképe konszolidálódik: az év elején a negatív cikkek aránya 57,1 százalék volt, majd ez fokozatosan csökkenni kezdett. Szeptemberben a Safarov-ügy miatt ismét megugrott ez az érték, majd visszaállt a csökkenő görbére, így év végén már a külföldi hírek kevesebb mint egyharmada, 30,2 százaléka volt negatív hangvételű.

A Médiaműhely vezetője elmondta: kilenc kiemelt ügy adta az összes megjelenés 78 százalékát. Ezek közül az első három a kormányzati intézkedések, a gazdasági helyzet, illetve a magyar-EU-kapcsolatok ügye volt. Antal szerint sokat ártott az ország külföldi médiaképének, hogy a top-témák közül kettő is negatív volt – utalva ezzel a szélsőjobb helyzetének és a demokrácia kérdésének feszegetésére. Az ellenzék helyzete a kilencedik legnépszerűbb téma volt külföldön, de Antal szerint minden témában erősen jelen van a véleményük. Kérdésünkre később elmondta: a Nézőpont Intézet Médiaműhely nem tervez olyan kutatást, amelyben azt vizsgálnák, hogy az ellenzéki véleményformálóknak milyen hatása van az ország külföldi médiaképére. Indoklása szerint módszertanilag lehetetlen lenne kivitelezni, a téma pedig rendkívül átpolitizált.

Fotó: Földesi Máté

Utalva a konszolidálódó külföldi magyar médiaképre, Antal Zsolt kijelentette, hogy sejtése szerint ebben a pozitív tendenciában nagy szerepe van a szakmai háttérmunkának, majd átadta a szót Kumin Ferencnek, a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárnak. Kumin elmondása szerint a nemzetközi sajtót figyelve szembeötlő a javulás. „Bizakodással tölt el néhány adat” – tette hozzá. Kumin szerint a nemzetközi sajtó „sajátos lencsén” keresztül vizsgálja az országot, de szerinte nem feltétlenül a pozitívabb kép kialakítása a cél, hanem az, hogy az újságírók alaposabb tudással rendelkezzenek a kormány intézkedéseiről, illetve a Magyarországon zajló folyamatokról. Ez pedig a legtöbb esetben pozitívabb képet eredményez.

Az újságírók teljes körű informálását Kumin szerint csak „napi kulimunkával” lehet elérni. Éppen ezért többnyelvű tájékoztatást küldenek ki akár naponta többször különböző címlistákra, az itt megkapott anyagokat pedig látható módon fel is használják a sajtó munkatársai. A közösségi médiára is nagy hangsúlyt fektetnek, aktív Twitter-fiókot és blogot üzemeltetnek. Emellett pedig külföldi újságírókat invitálnak Magyarországra, interjúkat szerveznek le számukra magas rangú kormányzati vezetőkkel, valamint ellenzéki véleményformálókkal is (pl. antiszemitizmus kapcsán zsidó vezetőkkel lehetett találkozni). Az esetlegesen megjelenő tárgyi tévedéseket pedig akár kommentben is kijavítják. Ám hozzátette: próbálják elkerülni, hogy ezek az információ-átadások propaganda-tevékenységnek tűnjenek.

Igaz, hogy a nyugati sajtóban még mindig meglehetősen negatív Magyarország médiaképe, ám Kumin elmondta, hogy Közép-Európában például sokkal pozitívabb, a lengyeleknél „sokkal pozitívabb klíma” veszi körbe az országot, mint bárhol másutt. Emellett a spanyolok és portugálok a válságkezelés hozzájuk képest alternatív megoldásaira kíváncsiak, ezért figyelemmel kísérik az e téren elért magyar eredményeket.

Zárszóként mind Antal, mind Kumin azt emelte ki, nem a pozitív Magyarország-kép kialakítása a fő prioritás, hanem az: a széleskörű informálás révén lehetővé váljon az újságírók számára, hogy tárgyilagos és objektív képet alakítsanak ki az országról, és ezt adják tovább olvasóik számára is.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igaza van Kuminnak. Az objektiv kép kialakitása fontosabb, mint akár negativ akár pozitiv írányban túlzó vélemények jelennek meg, mert mind a kettő torzitó ami elöbb utobb viszaájára fordul.

Lásd a ballib kormányok agyondicsérve fizetett cikkeket megjentettve milyen ciki volt, mikor szó sem esett a tulzott deficit eljárásról, a 10% körüli hiányról és ezek után nem értették sokan a kormány intézkedéseit és a valós adatokat vonták kétségbe. Kerek majd három évbe telett, mig kezdték kapisgálni, hogy magyarország nem 2010 előtt, hanem most van egy stabil fiskális és gazdasági politika nagyon következetes kormányzati politika hatására aminek ellenszélben, hecckampányok közepete kellett az országot talpra állitani.

Minden héten nácizás, diktatúrázás és mucsaizás.
Ha nem baller kormány van, ez már reflexszerű.

A kedvencem Fukuyama prof felbuzdítása volt aki itteni kommentekből levonta, MO-n vége mindennek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában