Kívánjuk a sajtó szabadságát, a rágalmazás és a becsületsértés eltörlését

2013. március 17. 13:32

Átlátszó szerk.
Átlátszó
Itt volna az ideje, hogy a sajtó útján folytatott közéleti viták ne büntetőbíróságokon kössenek ki, személyiségi jogi polgári pereket közszereplők esetében pedig csak a tudatos hazugságok miatt kaphasson a nyakába a média. Az atlatszo.hu most nem adatot kér, hanem törvénymódosítást javasol.

„Az egyént sértő véleményekkel és állításokkal szemben a büntetőjogi védelem indokolatlan párhuzamosságot, visszás helyzeteket és felesleges munkát okoz a sértetteknek, a sajtónak és az államnak egyaránt. A rágalmazás és a becsületsértés mellett lényegében annyi szól, hogy azok a magyar büntetőjog hagyományos tényállásai. Márpedig, csak mert hozzászoktunk valamihez, még látni kell, hogy mikor kell túllépni rajta.

Attól, hogy a vélemény-nyilvánítás szabadsága kiemelt védelmet érdemlő alapjog, természetesen még korlátozható, ám fontos szempont, hogy a célra (azaz itt az egyén becsületének hatékony védelmére) alkalmas eszközök közül a jogalkotó biztos kézzel válassza ki a legkevésbé korlátozót. Eszköz viszont van bőven: ha valakiről olyan valótlan tényt állítanak, ami becsülete csorbítására alkalmas, az jelenleg három, egymással párhuzamosan is bejárható úton juthat el a bíróságra. A nem teljesített sajtó-helyreigazítási kérelme után szűk határidők mellett lefolytatható polgári pert indíthat, jóhírnevének sérelmére személyiségi jogi perben kártérítést (és az új Polgári Törvénykönyv jövő januári hatályba lépésétől sérelemdíjat) remélhet, és emellett emelhet magánindítványt rágalmazás miatt. A becsületsértő vélemény esetében ugyan helyreigazítás nincs, ám a sajtó útján elkövetett becsületsértés esetén itt is teljesen párhuzamos a polgári jogi és a büntetőjogi szankció.

A sértett természetesen jogos, jogosnak vélt, de legalábbis jogosnak mutatott felháborodásában gyakran minden lehetséges eljárást megindít. Pedig a büntetőeljárás már az ő szempontjából sem feltétlenül a leghatékonyabb megoldás, hiszen amellett kommunikációs szempontok (azaz lényegében az eljárás megbélyegző jellege) mellett nem sok szól. A büntetőügyben végül kiszabott pénzbírság ugyanis nem a sértetthez, hanem a költségvetésbe kerül, míg a polgári perben megállapított kártérítési összeg (és sérelemdíj) az őt illeti meg, ráadásul itt a kiadó (illetve a műsorszolgáltató) is kötelezett lehet, ami biztosabb teljesítést jelenthet. A polgári peres eljárások (a sajtó-, illetve a sajtó-helyreigazítási perek) jogi értelemben ettől függetlenül is mindent tudnak, amit egy magánvádas büntetőeljárásban el lehetne érni. (...)

Az atlatszo.hu által javasolt törvénytervezet szövege (PDF)

Tordai Csaba – Sepsi Tibor – Bodoky Tamás”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Lám,minden ellentétes vélemény ellenére, mégis hiányzik az erkölcsoktatás!
Tanítani a jót kell, a rosszat a gyerek magától is tudja! És ha nem tanulta meg gyerekkorban, utána már hiába próbálkoznak vele!

Tehát , éljen a szabad rágalmazás, mocskolódás???
Én olyan országban szeretnék élni, ahol bárkiről meg lehet írni bármit, DE, csak az igazat! Amennyiben az illető nem tudja bizonyítani az állítását, és kiderül, hogy rágalmazott, vagy becsületet sértett, akkor még a gatyát is le kellene perelni róla! Ez lenne a tisztességes világ!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés