Szlovákul és magyarul jelent meg egy szlovák hetilap

2013. május 20. 12:50
Részben két nyelven, szlovák címlappal és magyar hátlappal jelent meg hétfőn a pozsonyi .týždeň (Hét) című politikai-közéleti hetilap, amely aktuális kiadásában mindkét nyelven közli azokat az írásokat, amelyeket Surján László európai parlamenti alelnök, illetve a lap főszerkesztője, Štefan Hríb írt a szlovák-magyar viszony kapcsán egymásnak címezve.

A lap a szlovák médiapiacon eddig példa nélküli kétnyelvű megjelenésének, illetve Surján László abban közölt írásának előzménye, hogy a szlovák lap főszerkesztőjét nemrégiben a megbékélés és együttműködés elismeréseként a Charta XXI mozgalom díjával tüntették ki Budapesten. Štefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben.

A lap címoldalán az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert képe látható, mellette Slováci, prepáčte! (Szlovákok, bocsássatok meg) felirattal. A lap alternatív címoldalként szereplő hátlapján pedig Edvard Beneš volt csehszlovák államfő képe jelent meg a Bocsánat, magyarok! felirat kíséretében. Míg Apponyit a .týždeň az 1910-es keltezésű, „magyarosító iskolatörvények” megalkotójaként azonosítja, addig Benešt az 1945-ös „diszkriminációs dekrétumok” szülőatyjaként jelöli meg.

Surján László a Baráti szavak Štefan Hríbnek című cikkében a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben azt írta: itt az alkalom, hogy építő párbeszéd kezdődjön. „Számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep. A feladat nagy: e két érzés közé kell hidat vernünk” – fogalmazott. Hozzátette: míg a török időkben a magyar ember istenéhez fordulva, bűneit bánva kereste a kibontakozást, a 20. század „világiasabb légkörében csupán az igazságtalanságot tartottuk szem előtt”. Ezzel összefüggésben leszögezte: szembe kell nézni a kiegyezés utáni „erőszakos magyarosítással” és a Trianon utáni hibákkal is.

Magyarázat lehet, mentség nincs hibáinkra, bűneinkre. Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Mikloško kijelentése mögött sem volt” – írta a magyar politikus, arra utalva, hogy František Mikloško a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként a kilencvenes években bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért. Leszögezte: a megkövetés nem megaláz, hanem felemel, ez a múlt tehertételeitől való megszabadulás útja.

Martin Hanus, a .týždeň főszerkesztő-helyettese a lap weboldalán megjelent videójában azt mondta a Surján-írásról: nem várták, hogy Štefan Hríb Magyarországon mondott szavaival összefüggésben ilyen reakció születik. Hanus szerint a „bocsánatkérő” írás főként azért volt meglepetés, mert „olyan oldalról érkezett, ahonnét annyira nem várták volna”. Hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, vajon csend követi-e, vagy olyan párbeszédet vált ki, amely akár egy új korszak kezdetét is jelentheti.

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Először is, a lap címe magyarul nem Hét, mert az egy számnév (7) és az eredeti jelentés nem ezt jelenti, hanem "A hét".
A szláv nyelvekben ugyanis nincs határozott névelő és ezt a fordításnál illik figyelembe venni.

Ami a cikk érdemi részét illeti, én nem lennék ennyire oda ettől, ez egyelőre nem több, egy kuriózumnál.
Az utóbbi kb. 150 év nem a szlovákok jóindulatát, baráti érzelmeit mutatta irántunk.
Hosszú időn át félreismertük őket. Velünk tartó népcsoportként kezeltük őket, atyafiaknak, és ők amint megtehették, belénk martak. Mint egy hamis kutya.
Van miért visszafogottnak lennünk.
A reánk jellemző lelkes hebehurgyaságot le kellene már vetkőzni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés