Béla dossziéja

2014. szeptember 25. 14:40
Langley László
Célpont blog
Jó ez az Index-cikk KGBéláról, persze. Bravó, tényleg érdekes volt. Ugyan melyik újságíró nem kapott még frankó dossziékat titkos forrásoktól? Ugye-ugye.

Bár készséggel elhiszem, hogy az Index szerkesztőségében megvan bőrkötésben a Gamagóri Simbun nevű újság minden megjelent példánya egészen 1975-ig visszamenőleg, de azért ne nézzük már egymást teljesen hülyének! Bár az a fordulat tényleg nagyon jó volt, hogy Mario Schönt a riporter már nem tudta megszólaltatni az ügyben, »mert már csak a sírját találtam meg a bécsi központi temetőben«. Ilyet utoljára amcsi filmekben láttam. Jó, tudom, azt mégse lehet leírni a köszönetnyilvánításban, hogy köszönjük az Alkotmányvédelmi Hivatal »XY« munkatársának értékes információit, szakértő észrevételeit, illetve a »Z« titkosszolgálat közreműködő együttműködését.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kezd emlékeztetni a sztori a felemás cipőjű magas szőke férfiéra.

Egy jogállamban a gyanúsítgatás nem elég, bizonyítékokra van szükség.

Voltak és vannak közéleti paranoiások!

A közéleti paranoiásnak nincsenek bizonyítékai, de gyanúsítgatni azt tud!

Az ilyeneknek nagy hasznát vette a sztálinista diktatúra,

ahol a területileg illetékes állami szervezeteknek ki volt adva a norma,

hogy illetékességi területükön évente hány halálos ítéletet kell produkálniuk és hány embert kell a kényszermunka táborokba juttatni!

A kommunizmusban mennyivel könnyebben derítették fel a hasonló ügyeket Sztálin elvtárs idejében.

Ha kellet tíz ártatlant is kivégeztek annak érdekében, hogy egy csoportban benne legyen a valódi elkövető.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában