Elsőfokon

Pert nyert az Index Kiss László alkotmánybíró ellen

2014. november 19. 8:43
Kiss László alkotmánybíró azért perelte be az Indexet, mert a portál tudósított az Ungváry Krisztián történész ellen indított személyiségi jogi peréről és annak strasbourgi végkifejletéről. Ungváry korábban arról írt, hogy Kiss a nyolcvanas években az állambiztonságnak dolgozott. Az Index elsőfokon megnyerte a pert.

Ungváry Krisztián történész arról írt egy cikkben, hogy Kiss László jelenlegi alkotmánybíró a nyolcvanas években az állambiztonságnak dolgozott a Pécsi Egyetemen. Kiss emiatt büntető- és polgári pert is indított: az előbbit elvesztette, az utóbbit viszont megnyerte és Ungvárynak kártérítést kellett fizetnie. Ungváry Strasbourgban keresett jogorvoslatot, sikerrel. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete szerint Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez.

Az Index a pereskedés során többször is beszámolt az ügyről, ezért Kiss a portált is beperelte. Az alkotmánybíró szerint az Index strasbourgi ítéletről szóló cikkei azt a hamis látszatot keltették, mintha Strasbourgban kimondták volna, hogy Ungváry róla szóló kijelentései megalapozott szakmai kutatásokon alapulnak.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében megállapította, hogy a sajtó dolga az, hogy a közérdekű kérdésekről információkat közöljön, véleményeket terjesszen, az Index pedig pontosan ezt tette. A portál pedig nem foglalt állást arról, hogy Ungváry állításai igazak-e, csupán a strasbourgi bíróság megállapítását közölte, miszerint a történésznek joga van a szakmai véleményét közölni.

Bodolai László, az Index ügyvédje azt mondta: tudomása szerint ez az első olyan eset, hogy a bíróság ügynökügy miatti sajtóperben igazat adott egy lapnak.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

No-no! Nem volt kötelessége együttműködni. Ez egy helyzet volt, amit többféleképpen meg lehetett oldani. A tisztességesek leültek a tiszttartó/tartótiszt urakkal és meghallgatták öket, s mondtak vagy írtak valami általánosságot, aztán akár még szóltak vagy üzentek is a megfigyelteknek, hogy mire vigyázzanak. A gazemberek pedig, mint "alkotmánybíró úr" is vagy a kiszes Feri, összedolgoztak a belügyes elvtársakkal, ahogy azt a történész megírta. Egyáltalán nem volt mindegy ki hogy állt hozzá, és a nyolcvanas években már egyáltalán nem volt kivételes a tisztességes viselkedés.

Ja igen. És Stumpf István pedig nem a belügyminisztert vette el, hanem a lányát. Ez azért némi különbség. Ettől még nem lesz "kommunista". Lehet persze, hogy ön az lenne, azért gondolja úgy, hogy más is. Vagy azért nem venné el az önnek tetsző hölgyet, mert a vasárnapi húslevest az ellentétes politikai nézeteket valló apósával kellene elfogyasztania.

Azt nem tudom, le merjem-e írni, hogy az állampártban a nyolcvanas években már nemcsak kommunisták voltak, még a legmagasabb szinteken sem. Nem kell az akkori kollaborálókat ünnepelni, csak a valóságot ajánlott tudni és értelmezni. Érdemes elolvasni ehhez a legutóbb megjelent írások közül pl. az alábbi M. Kiss Sándor interjút: http://magyarhirlap.hu/cikk/10..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés