Nem vagyok Charlie – időszerűtlen hitvallás

2015. január 10. 9:01

Kiss Ulrich
Ulrich blog
Az újságírók sem vértanúk, akárhogy is próbálják a kollégák azzá szépíteni őket. Ők ismerték a kockázatot, ami a folyamatos provokációval jár. Az talán kevésbé világos, tudták-e, hogy uszításuknak ártatlan áldozatai is lesznek.

„Nyelvtanilag a tegnap óta divatos »Je suis Charlie« annyit jelent mint »Ich bin ein Charlie« (Németül: Karlchen…), és állítólag a szolidaritás jele a szólásszabadság mellett. Bármely tévécsatornát kapcsoljuk be, bármely nyelven, ugyanazok a képek, ugyanazok a nyilatkozatok. Már ez is kissé megingatja bizalmamat a szólásszabadságban. Tényleg Ausztráliától Koppenhágáig mindenki mindenben egyetértene? Nekem ez valahogy gyanús. Nincs ellenvélemény?

Félreértés ne essék, a gyilkosság gyilkosság marad, nem lehet mártíromsággá stilizálni, még ha a merénylő testvérpár ezzel az illúzióval is ment a halálba. Azt se vitatja józan ember, hogy a piaci vásárlók, a túszok, legyilkolása nem igazolható semmiféle ideológiai diskurzussal. Ők áldozatok, nem vértanúk. De az újságírók sem vértanúk, akárhogy is próbálják a kollégák azzá szépíteni őket. Ők ismerték a kockázatot, ami a folyamatos provokációval jár. Az talán kevésbé világos, tudták-e, hogy uszításuknak ártatlan áldozatai is lesznek, toleráns emberek, akik nem gyűlölködnek másképp gondolkodók ellen, mint feltehetőleg a ma megölt bevásárlók voltak. Feltehetően a vendetta, a bosszú újabb és újabb áldozatokat követel majd. A karikaturisták ezt nem tudták volna? Akkor jobb esetben Jézus szavaival »nem tudták, mit cselekszenek.« A tulajdonosok viszont, akik a mai napon egymillió példányt adtak el a lapból, a szokásos mennyiség húszszorosát, nagyon is tudták, de nem bánják, mint ahogy a fegyverkereskedők sem siránkoznak a háborúk áldozatai miatt.

A Charlie vagyok kitűzők hordozói pedig fontolják meg, hogy a francia mondat azt is jelenti: Követem Charliet. Tényleg? A halálba is? A pr-kampány kiötlői hideg számítók. Ők a gyűlölködés nagykereskedői, sőt exportőrei is. Igaz rájuk persze a mondás is: Aki szelet vet, vihart arat.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 171 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Teljesen igaza van az atyának.

Vajon a kórus neki mer-e ugrani?

Mégegyszer erről a szönyűségről.

NEM a keresztény, hanem a liberális Európát érte támadás.
Az áldozatok két lábbal tapostak más emberek legszentebb érzésein és vigyorogva közölték, hogy azoknak ezt tolerálniuk kell, miközben ők nem tanusítottak sem tolarenciát sem emberi tisztességet (hogy a tapintatot ne is említsem). A törvény őket támogatja visszaélve a sajtószabadság elvével azokban a prekben amelyben korlátozásukat kezdeményezték. Így lesz a sajtószabadságból sajtó szabadosság. Nem maradt más lehetőség tehát, mint az erőszak, amely kultura és megítélés kérdése, hogy túlzott volt avagy sem. Az erőszak ilyen fokát én sem helyeslem, de vegyük számításba, hogy ők sem kapnak mást (akár otthon) a liberális nyugattól. Miután pedig ennek a nyugatnak a reguláris hadereje összehasonlíthatatlanul erősebb, marad számukra a gerillahadviselés. A terrorizmusnak bélyegzett tevékenység pedig ennek egy válfaja. Az erő tehát nem minden, mert azellenfél kiszolgáltatottsága és tehetetlen dühe (hiszen a kiszogáltatottság mellett még naponta meg is alázzák őket), olyan biztonságtechnikai kockázatot eredményez, amely kezelhetetlen. Végsősoron pedig káoszt és anarhiát jelent a törvényes rend helyett. Esetleg a törvényes rend a valódi vélemény és egyéb szabadságjogokat korlátoz a szükségesnél sokkal jobban és nem ott ahol valójában kellene.

És akkor nem foglalkoztam azzal, hogy kik bízták meg a merénylőket a cselekmény végrehajtásával, kik képezték ki őket, kik voltak a segítőik. Merthogy az eredmény nyilvánvalóan nem a kívánatos irányba mutat. Példának okáért az akció brutalitaása és az ártatlan áldozatok miatt a közvéleményt azok oldalára állítja, akikkel a meggyőződésem szerinti döntő többség nem ért egyet. Hősnek mondják az áldozatokat, akik pedig szimpla provokátorok voltak. (Nehéz persze erről elmélkedni most, mert haláluk megbocsátást követelne és felmentené őket, de semmiesetre sem legitimálja tevékenységüket) Ebbe a csapdába pedig nagyon sokan belesétálnak.

Válaszok:
marko11 | 2015. január 10. 9:38
tommybravo | 2015. január 10. 11:43

A sajtó is fegyver és a Charlie Hedbo elfelejtkezett arról, hogy nem veszélytelen kardot ragadni.

Már boccs, de az ISIS-t a liberális nyugat (Amerika) támogatta, fegyverezte fel az Asszad ellni harcában. (Miért is volt útban Asszad ?) Most pedig egyfajta állami rend helyett anachia uralkodik ezrek pusztulásával és százezrek menekülésével. A baklövésüket pedig jól láthatóan nem sietnek helyrehozni.

Ha már az iraki keresztényeket szóba hozta, nem emlékszem, hogy értük bárki tüntetett volna Európában "Iraki keresztény vagyok." feliratú táblákkal. - Értük miért is nem?

Ez így van, nincs vita. Senki nem mondta, hogy minden irányzattal egyet lehet érteni. Éppen ezért nem kellene a létét erősíteni semmilyen módon.

Nálam belefér egy Jézus/Mohamed/Mózes karikatúra.
Náluk nem fér bele. És ezzel tömegbázist adnak a szélsőség alá, ennek minden következményével. EZ A BAJ.

Csurka szólás szabadságáért, a Hatodik koporsó színházi bemutatásért, Szakály kutatási szabadságáért tüntetsz-e?

Köszönöm a teljesen kulturált hozzászólásodat.

Nem azt írtam, hogy ugatni, hanem azt, hogy ugrani. Kérlek, hogy olvasd el, utána ugorjál! :-)

Nálad a szólásszabadság megilleti-e Csurkát vagy Szakályt?

Amúgy az iszlamizálódásban egyetértünk, erről is kell beszélni.

Tökéletesen egyetértünk.

Szerintem egyébként Mo. lakósságának legalább a kétharmada TÉNYLEG liberális, mármint a te általad írt értelemben. Viszont pont azok nem liberálisok, akik politikailag abban utaznak.

Ez függetlenül attól, hogy valaki jobboldali, baloldali, vagy éppen melyik pártra szavaz.

Nem értem a liberálisokat.
Mert az oké, hogy szólásszabadság, de az nem oké, hogy mások hitét gyalázzuk.
Ha a liberalizmus a másság elfogadása, tolerálása akkor hogyan van az, hogy a "mások" hitét, istenét lehet szabadon gyalázni?
De tényleg, mondja már el nekem valaki, aki egyetért azzal, hogy a szólásszabadság a "másfélék" (más nemzetiségűek, más hitűek) provokálását is magában foglalhatja mit gondol erről?
Én mindössze annyit várok el "másoktól" hogy ne akarjanak rákényszeríteni engem arra, amiben ők hisznek. Cserébe én sem teszem ezt. No és ebbe beletartozik az is, hogy ne gyalázzák azt, amiben én hiszek és én sem azt amiben ők.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy véleményt nem lehet nyilvánítani. De ha ez sértő (bokázó) az csak arra jó, hogy a megbékélés, normális egymás mellett élés ne jöhessen létre.

Rátapintottál a lényegre. Igen meg kell követelnui tőlük (minden idegen elemtól)a befogadóknál fennálló szokások és normák elfogadását.
Ugyanakkor ne akarjuk a demokráciát exportálni hozzájuk és meghatározni, hogy ők hogyan éljenek, mert az eredmény jól láthatóan káosz vér és katasztrófa. Mi pedig nem tudjuk kivonni magunkat a menekültek áradatából, a szélsőségek beáramlásából és a geliellahadszintérré válásból.

A szerzőnek tökéletesen igaza van, kifejezi a nagy többség véleményét. A többség nem tekinti áldozatnak az agresszív, minden normális erkölcsi értékrendet felrúgó, közönséges provokátorokat.

Mi lenne, ha megengednénk, hogy az abnormális legyen a normalitás etalonja. Aki kihívja maga ellen a sorsot, az viselje a következményeit.

Az egész felhajtás, vasárnapi cirkusz egyenesen nevetséges. Megbűnhődtek azok, akik ezt megérdemelték. Aki tisztességes mások vallását, értékeit tisztelő ember,annak nem kell félnie a retorzióktól. Így én nyugodtan alszom. De ők tudták, hogy aljas provokátorok, már gorillák vigyáztak rájuk.

S azért sem érdemelnek semmilyen ünneplést, mert miattuk ártatlanok haltak meg. Az ártatlan halottaknak jár a kegyeleti megemlékezés, de ezeknek semmi.

Ezek miatt a gyűlöletkeltők miatt áll lassan az egész világ állig fegyverben. Az egész most is a fegyver lobbinak kedvez. Milliárdokat költetnek majd el a kormányokkal a rendőrség, a biztonsági szolgálatok fejlesztésére, a rendőrállam bevezetésére, minden és mindenki figyelésére, lehallgatására. Holott ezeket a pénzeket az egészségügyre, oktatásra, a fiatalok munkához való juttatására kellene fordítani.

S aljas dolog az is, hogy milliós példányszámban vágják az emberek szemébe a szemetet, ráadásul francia kormányzati támogatással. vagyis az aljas, gátlástalan provokátorokat legitimálják, állítják a társadalom, a világ elé követendő példának.

Pedig pontosan az erkölcsi megújulást kellene, hogy az esemény előtérbe állítsa, a fegyverkezés, a más vallásokkal szembeni harc erősítése helyett.persze nyilvánvalóan ez a háttérben állók célja ezzel is. vagy kitervelték, vagy ráépülnek az egészre.

Mocskos dolog, hogy a politika, amely felelős az egészért, álszent módon gyászba borul, menetet formál, s eljátssza az együtt érzőt, az aggódót. Pedig a mai vezető politikusok közül is sokan megérdemelnék a most lelőttek sorsát.

Ki ment oda az arab világba haszonlesésből, extraprofit hajhászás végett? Kik öltek meg ezért százezreket, tettek földönfutókká milliókat, Afganisztántól Irakig, Szíriáig, Líbiáig?

Kik akarták/akarják erőszakkal megváltoztatni az arab népek kultúráját, vallási szokásait? Kik akarják szétverni évezredes múltjukat, társadalmi kötőszöveteiket? Kik nem hagyják az arab, az iszlám népeket békében élni, anélkül, hogy egymás ellen uszítanák őket?

Egy új Nürnberg kellene,s bíróság elé állítani a vasárnapi meneten résztvevő államfőket. Legalább is az egykori és mai gyarmatosítókat. Az USA-t, Németországot, Franciaországot, Angliát, Olaszországot. S felelősségre vonni azért, hogy 45 óta egyetlen egy nap sem telt el háború nélkül. Ezért elsősorban ezeket terheli a felelősség.

Morales bolíviai elnök felszólította Anglia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország vezetőit, hogy miután vége a gyarmatosításnak, kérjenek bocsánatot egykori bűneikért. Előbb ezt tegye meg Cameron és a többi gazember.

Mindenki vérgőzös indulatokkal uszul neki az iszlámnak - nyilvánvalóan ez volt a legfőbb cél - de nem látok egyetlen egy szellemi műhelyt, vagy nagyságot, gondolkodót, amely/aki a történések mélyére ásva felemelné a morális pálcáját, s rávilágítana a most jajgatók, siránkozók erkölcsi felelősségére. Arra, hogy az USA és Európa megvásárolt, lakáj politikusai az igazi felelősek a békétlenségért, a háborúkért, a kultúrák egymás ellen való uszításáért.

A Nürnberg töltetű eljárást érdemelne a magyar és az európai, amerikai ballib média is az izgatásért, a gyűlöletkeltésért, pökhendiségéért, rasszizmusáért, kirekesztő voltáért.

Sajnálom, hogy Orbán sem tud kibújni a kényszer alól, s neki is ott kell majd ballagnia az igazi bűnösök között.

Válaszok:
Burmann | 2015. január 10. 12:35

A szerzőnek tökéletesen igaza van, kifejezi a nagy többség véleményét. A többség nem tekinti áldozatnak az agresszív, minden normális erkölcsi értékrendet felrúgó, közönséges provokátorokat.

Mi lenne, ha megengednénk, hogy az abnormális legyen a normalitás etalonja. Aki kihívja maga ellen a sorsot, az viselje a következményeit.

Az egész felhajtás, vasárnapi cirkusz egyenesen nevetséges. Megbűnhődtek azok, akik ezt megérdemelték. Aki tisztességes mások vallását, értékeit tisztelő ember,annak nem kell félnie a retorzióktól. Így én nyugodtan alszom. De ők tudták, hogy aljas provokátorok, már gorillák vigyáztak rájuk.

S azért sem érdemelnek semmilyen ünneplést, mert miattuk ártatlanok haltak meg. Az ártatlan halottaknak jár a kegyeleti megemlékezés, de ezeknek semmi.

Ezek miatt a gyűlöletkeltők miatt áll lassan az egész világ állig fegyverben. Az egész most is a fegyver lobbinak kedvez. Milliárdokat költetnek majd el a kormányokkal a rendőrség, a biztonsági szolgálatok fejlesztésére, a rendőrállam bevezetésére, minden és mindenki figyelésére, lehallgatására. Holott ezeket a pénzeket az egészségügyre, oktatásra, a fiatalok munkához való juttatására kellene fordítani.

S aljas dolog az is, hogy milliós példányszámban vágják az emberek szemébe a szemetet, ráadásul francia kormányzati támogatással. vagyis az aljas, gátlástalan provokátorokat legitimálják, állítják a társadalom, a világ elé követendő példának.

Pedig pontosan az erkölcsi megújulást kellene, hogy az esemény előtérbe állítsa, a fegyverkezés, a más vallásokkal szembeni harc erősítése helyett.persze nyilvánvalóan ez a háttérben állók célja ezzel is. vagy kitervelték, vagy ráépülnek az egészre.

Mocskos dolog, hogy a politika, amely felelős az egészért, álszent módon gyászba borul, menetet formál, s eljátssza az együtt érzőt, az aggódót. Pedig a mai vezető politikusok közül is sokan megérdemelnék a most lelőttek sorsát.

Ki ment oda az arab világba haszonlesésből, extraprofit hajhászás végett? Kik öltek meg ezért százezreket, tettek földönfutókká milliókat, Afganisztántól Irakig, Szíriáig, Líbiáig?

Kik akarták/akarják erőszakkal megváltoztatni az arab népek kultúráját, vallási szokásait? Kik akarják szétverni évezredes múltjukat, társadalmi kötőszöveteiket? Kik nem hagyják az arab, az iszlám népeket békében élni, anélkül, hogy egymás ellen uszítanák őket?

Egy új Nürnberg kellene,s bíróság elé állítani a vasárnapi meneten résztvevő államfőket. Legalább is az egykori és mai gyarmatosítókat. Az USA-t, Németországot, Franciaországot, Angliát, Olaszországot. S felelősségre vonni azért, hogy 45 óta egyetlen egy nap sem telt el háború nélkül. Ezért elsősorban ezeket terheli a felelősség.

Morales bolíviai elnök felszólította Anglia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország vezetőit, hogy miután vége a gyarmatosításnak, kérjenek bocsánatot egykori bűneikért. Előbb ezt tegye meg Cameron és a többi gazember.

Mindenki vérgőzös indulatokkal uszul neki az iszlámnak - nyilvánvalóan ez volt a legfőbb cél - de nem látok egyetlen egy szellemi műhelyt, vagy nagyságot, gondolkodót, amely/aki a történések mélyére ásva felemelné a morális pálcáját, s rávilágítana a most jajgatók, siránkozók erkölcsi felelősségére. Arra, hogy az USA és Európa megvásárolt, lakáj politikusai az igazi felelősek a békétlenségért, a háborúkért, a kultúrák egymás ellen való uszításáért.

A Nürnberg töltetű eljárást érdemelne a magyar és az európai, amerikai ballib média is az izgatásért, a gyűlöletkeltésért, pökhendiségéért, rasszizmusáért, kirekesztő voltáért.

Sajnálom, hogy Orbán sem tud kibújni a kényszer alól, s neki is ott kell majd ballagnia az igazi bűnösök között.

Még annyit, hogy a vasárnapi menetelők azt követően repülőre ülnek, s elmennek Lagosba, s ott a napokban a Boka Haram által megölt kétezer keresztény áldozat - ők az igazi áldozatok -emlékének is adózni fognak?

Igaz, ott nem lehet bizniszt csinálni - egymilliós példányszám a szennylapnak - ártatlan emberek halálából.

"Az áldozatok két lábbal tapostak más emberek legszentebb érzésein"

Meséld el, hogy a bolti vásárlók kinek a szent érzésein tapostak!

Ha valaki gyilkolni akar, talál kifogást, az áldozatok nyakába varrni ezt iszonyú baromság.

A szólásszabadság tekintetében egyetértünk.

Ölni azonban nem csak kalasnyikovval lehet.

"Ez a magyar jobb-szélsőjobb mentális alaphelyzete."

Ez is általánosítás, az
"úgy képzeli el a liberális és demokrata emberek csoportját, hogy azok egyformák, ugyanazt gondolják".
Épp csak liberális és demokratát kell behelyettesíteni a jobb-szélsőjobb emberekkel.
Egyébként már a jobb és szélsőjobb egy kalap alá vevése is erősen problémás.

Kiss Ulrich írásában megfogalmazottakkal egyetértek és egyetlen olyan hozzászólóval sem értek egyet, akik az írását kifogásolják.

Kiss Ulrich írásában elítéli az emberi élet minden formában történő kioltását, történjen ez közvetlen, vagy közvetetten.

Kiss Ulrich ugyanakkor véleményt alkot, hogy szerinte mi vezetett, mi váltotta ki a történteket. Ennek kapcsán vitatja, hogy az elhunyt médiamunkások mártírok lennének. Ebben a részben is igazat kell adni, mert a mártír szó nem jelent mást, mint önfeláldozó magatartást. Ebbe pedig nem tartozik bele, hogy más emberek életét is – a környezetben lévő személyek – kockára teszik. Ennek figyelembevételével így nem mártírok, hanem áldozatok. Részben önmaguk áldozatai, részben annak a gyűlöletnek az áldozata, amely ma a világban egyre erőteljesebben van jelen.

Aki pedig azt hiszi, hogy ezt teológia, ideológia, jobb - baloldal mentén le lehet írni, tévedésben van. Mindez ami történik emberi gyarlóság, emberi rossz, hibás magatartás megnyilvánulása. Ennek során kerül átlépésre egy olyan határ, amelynek következményeképpen a történések anarchiába torkolnak. Ez viszont csak azoknak használ, akik a zavarosban szeretnek halászni.

"„Nyelvtanilag a tegnap óta divatos »Je suis Charlie« annyit jelent mint »Ich bin ein Charlie« (Németül: Karlchen…), és állítólag a szolidaritás jele a szólásszabadság mellett. "
Én nem vagyok Charlie.
Nagyon nem.
Megy ezerrel a lélek- és agyfertőzés!
Hát, igen.
Nagyon komoly bajok vannak a gazdaságban.
Amik a valóságban egyáltalán nem akkora nagyok.
Csak a többi Charlie behintette a világot, hogy növekedés, növekEDÉS, NÖVEK E D É S .
A nácik ezt írták a háborús vasútállomások bejárata fölé:
"(Räder müssen rollen für den Sieg!/ A kerekeknek gördülniük kell a győzelemért! "
Charliektól pedig tudjuk, naponta az arcunkba mászva ordítják:
Vegyél, fogyassz!, Fogd és vidd!, hitelben is viheted, mert: Növekedni kell. A hitelek kerekeinek pedig gördülni...

Ez nagyon szépen hangzik.

Ám ha a szívesre teszed a kezed és belegondolsz akkor rájössz:
Ha akárki azt támadja, ami számodra a legfontosabb, legértékesebb akkor nem az jut eszedbe, hogy kedvesen elvitatkozz vele. Főleg akkor nem, ha ezt durván, provokatív módon teszi (ellentmondást nem tűrően, mint akinek a kezében az abszolút igazság zászlaja)

Véleményem szerint a civilizációs alapnak azt is tartalmaznia kell(ene), hogy tudjuk: a tettek általában szavakkal kezdődnek. Az agressziót többnyire megelőzi a szavak háborúja.
Éppen ezért -és azért is, mert a mocskolódó karikatúrák társadalmi hasznosságát fel nem foghatom- igenis érdemes elgondolkodni azon, hogy a korlátlan sajtószabadság vajon mennyire szolgálja a különböző nemzetek, vallások békés egymás mellett élését.
Érteni vélem, hogy a "Na de akkor hol a határ" egy jogos kérdés. De véleményem szerint egy kis erőfeszítéssel meg lehet találni a határt.
Elhatározás kérdése.

1.Mint mindenben , itt is erősen hatnak az úgynevezett véleményvezérek .
2. Az önállóságára joggal büszke polgár azonban , kell , hogy itt is tudjon disztingválni : az áldozatok előtt tiszteleg , de az összes , a terroreseménnyel kapcsolatos hírt , véleményt kritikusan kell fogadnia .
3. Az a véleményem , hogy a nagyban borzalmas arculatát mutató bűnt , kicsiben kellene elkezdenünk leküzdeni . Az Úr Jézusnak igaza van , érdemes a Hegyi Beszédet / Mt 5-8 fejezet / mindenkinek alázattal , okosan átelmélkdenie . S akkor jobb lesz a világ , mert eggyel több bűnbánó már azzá teszi...

Jézus Mária, de ostoba vagy! Hagyjuk inkább.

Sajnos, egyet kell értenem.
Az utolsó bekezdéssel szó szerint, ezt írod, s így igaz:
" szerintem a gyilkosság áldozatai igenis mártírok lettek - az összes liberális hívő számára. Illetve most folyik mártírrá avatásuk a liberális vallási csatornákon. Ezzel párhuzamosan az új hívek toborzása is zajlik a megszokott módon: félelem gerjesztés segítségével."

Az ilyen, összefogott írás marad válasz nélkül az ellen térfélről.
Kösz, hogy leírtad azt, amikkel magam is próbálkoztam ebben a szomorú témában.

Most nem tudom eldönteni, hogy én olvastalak eddig rosszul, vagy ekkora fejlődésen mentél keresztül.
Mert ebben a 11:44-es hsz-ban nincs kivetnivaló.
Magam ugyanezt vallom.

A te létezésed viszont számomra nem provokáció.
Mert az ilyen, mint te, az számomra nem létezik.

Mohamed a 'könyvek vallásai' híveivel (tehát keresztényekkel és zsidókkal) szemben türelmet rendelt. Ezt néha még az Iszlám Állam is betartja.

Lassan a testtel.
The term "People of the Book" in the Qur'an refers to followers of monotheistic Abrahamic religions that are older than Islam. This includes all Christians, all Children of Israel (including Jews, Karaites and Samaritans), and Sabians.
(http://en.wikipedia.org/wiki/P..)

Bakay Kornél történészt a mazsihisz galád támadás sorozata után kényszer nyugdíjazták,dE nem érték be ennyivel. Amikor Lapid Lajos bátya, Tom Lapid, mint Izrael állam miniszterelnök helyettese Budapestre érkezett, Izrael állam kiemelt ellenségének nevezte nyilvánosan Bakayt, (per név szerint, nesze neked személyiségi jogok!). A prof. ezen események hatására kapott szívinfarktust.

Válaszok:
packó | 2015. január 10. 20:35

Persze, ugyanez Csurka, Szakály. A véleménynyilvánítás szabadsága nevében.

Véleményem szerint ezen az ügyön a libsik vesztenek a legtöbbet. Ezentúl, ha nekiállnak fasisztázni, azonnal mindenki azt kérdezi majd: csak a Charlei-nek van szólásszabadsága, annak nem akinek ti nem engeditek?

"...hanem az iszlám ellen való uszítás..."

Tudod tegnap idéztek egy nagy tiszteletnek örvendő muszlim embert Párizsból.
Ő azt mondta, hogy ha megbántanak szóval, akkor szóval vágj vissza...

A 'türelem' azt jelentette, hogy az írott hitelvekkel rendelkező népeket nem kényszerítették az 'igaz hit' felvételére, de külön adót kellett fizetniük. A török hódoltság alatt élő magyarok is megtarthatták hitüket ezen az áron. Voltak, akik áttértek, azok utódai az Egyiptom-Szudán határvidékén élő magyarabok(magyar-ab: magyar törzs).

Egyébként ez a viszonylagos vallási türelem másokra is vonatkozhatott. Az arab hódítás után jó néhány közel-keleti helyi vallás híveinek kellett írott hitelvekről gondoskodniuk, hogy ne tekintsék pogányoknak őket. Erős túlzással azt mondhatjuk, hogy szinte a mostanában jól ismert pályázatírási iparághoz hasonló helyzet alakult ki.

Mindez nem változtat azon, hogy az 'igaz hit' védelme a fegyverek erejével történt. Ennek eltorzult változata napjaink terrorizmusa.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés