Az alperes bizonyít

Újfajta pert indíthat, akit engedély nélkül lefotóztak

2015. február 10. 10:51
Trócsányi László igazságügyi miniszter olyan módosítót nyújtott be a polgári perrendtartáshoz, amelynek értelmében a sajtóhelyreigazítási perhez hasonló gyors eljárást indíthatna az, akiről az engedélye nélkül fotót, videót, vagy hangfelvételt készítettek vagy azt felhasználták. Az engedély meglétét az alperesnek, a fotó készítőjének vagy felhasználójának kellene bizonyítani.

Új, a sajtóhelyreigazításhoz hasonló gyors perben védené a kormány azok jogait, akikről engedélyük nélkül fotó, videó, vagy hangfelvétel készült. Az igazságügyi miniszter hétfőn nyújtott be a parlamentnek egy törvénymódosítást a polgári perrendtartáshoz, amely az eljárást szabályozza. 

A sérelmes kép- vagy hangfelvétel készítését vagy felhasználását követően, az erről való tudomásszerzés után harminc napon belül lehetne a gyors pereket megindítani, amelyek korlátozott bizonyítási lehetőségeket tartalmaznak. Hat hónapon túl ilyen speciális perben már nem lehetne a képmással és hangfelvétellel összefüggő személyiségi jogokat érvényesíteni. Továbbra is nyitva áll azonban – akár a speciális perrel párhuzamosan – a a hagyományos polgár peres út.

A kormány indoklása szerint a magánélethez való jogot napjainkban főként a képmással és hangfelvétellel visszaélés sértheti. Az új információs technológiák miatt sürgető feladattá vált annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon a jogsértések elleni gyors, hatékony fellépést biztosító eljárási rend.

A hatályos polgári törvénykönyv azt a bírói gyakorlatban kialakult értelmezést érvényesíti, amely szerint visszaélésszerű lehet már a képmás, illetve hangfelvétel elkészítése is az érintett engedélye, hozzájárulása nélkül, nemcsak a közzététele vagy másféle visszaélésszerű felhasználása, például forgalmazása, kiállítása, sokszorosítása, sugárzása.

Az érintett hozzájárulása – amely nincs alakisághoz kötve, történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással – kizárja a jogsértést. Nyilvános rendezvényen való szereplés kizárja a képmáshoz, illetve hangfelvételhez való jog sérelmét, és a tömegrendezvények résztvevőiről is szabadon készíthetők felvételek, bár a tömegből való kiemeléshez már szükséges a hozzájárulás.

Az újfajta pert a törvényszékeken lehetne megindítani, és a jogsérelmet szenvedett felperes egy előzetes eljárásban először kérhetné a kifogásolt kép- vagy hangfelvétel eltávolítását, illetve elégtétel adását. A határidőben előterjesztett kérelem teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha a benne előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, felhasználója a kérelemnek határidőben nem tesz eleget, a sérelmet szenvedő fél 15 napon belül megindíthatná a pert. A javaslat szerint a felperes ebben a speciális pertípusban kérheti a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, vagyis azt, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, tiltsa el a jogsértőt a jogsértéstől, kötelezze a jogsértőt a sérelmes helyzet megszüntetésére, illetve elégtétel adására.

Ennek a külön eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb szankciók – például sérelemdíj – érdekében a sérelmet szenvedett fél az általános szabályok szerint másik pert is indítson. A törvényjavaslatban szereplő újfajta eljárásban a gyorsaság, a perhatékonyság érdekében soron kívül kell eljárniuk a törvényszékeknek, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra ki kell tűzni, és csak kivételesen lehet elhalasztani. Fellebbezés esetén másodfokú bíróság legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalást tartani.

A per mielőbbi lezárhatósága érdekében a felperesnek kellene bizonyítania, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, felhasználására sor került, azt viszont az alperesnek kell bizonyítania, hogy az érintett a felvétel elkészítéséhez hozzájárulását megadta.

A képmáshoz fűződő jogok egyik részterületéről, az intézkedő rendőrök sajtófotózásáról január végén hozott jogegységi döntést a Kúria egy tavaly szeptemberi alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság – eltérve a Kúria korábbi jogegységi döntésétől és a bírói gyakorlattól – egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, azaz nem kell kitakarni a rendőr arcát, ha mindez nem öncélú. A Kúria januárban arra az álláspontra jutott, hogy saját korábbi jogegységi döntését megsemmisíti, de egyelőre nem ad új támpontokat az ilyen helyzetek megítéléséhez. 

Nincs egyértelmű jogi helyzet az intézkedő rendőrök sajtófotózása ügyében – mondta akkor a Kúria polgári kollégiumának szóvivője, aki szerint a jogalkotás, valamint az esetről esetre megszülető konkrét bírósági döntések, jogértelmezések tehetik egyértelműbbé a helyzetet.

Fotó: Index

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyszerű. Így az összes térfigyelő kamerát le fogják szerelni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés