Ha jogom van kinyilvánítani, mit gondolok, másnak joga van azt kritizálni

2015. április 16. 12:09

Dojcsák Dalma
Ars Boni
Nem értek egyet a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi szankcionálásával, túlzottan szóláskorlátozónak tartom a tényállások megfogalmazását. Interjú.

Ön szerint megjelenhetne Magyarországon is egy, a Charlie Hebdo-val megegyező tartalmú hetilap? Ha igen, milyen jogi következményekkel járna?

Az új Polgári Törvénykönyvbe bekerült a csoportméltóságra hivatkozás, ezért azt gondolom, nagyon hamar jogi eljárások indulnának egy Charlie Hebdo-stílusú lap ellen. Egy ilyen eljárás hamar rámutatna, hogy ez a szabályozás meglehetősen abszurd, mint fentebb már kifejtettem. Csoportméltóságra alapozottan a meggyőződések egymással szembeni védelmezése ellentmondások közé kényszeríti az államot, míg egyes meggyőződések kitüntetett védelme másokkal szemben egyenlőtlenségi helyzetet teremt, ami nem a polgárok egyenlőségén és szabadságán alapuló demokrácia jellemzője. Magyarországon az ún. lex kurucinfo példázza, hogy bonyolult a jog eszközeivel fellépni a szélsőséges hangok ellen, akár a nyomtatott, akár az elektronikus sajtóban. A törvény internetes tartalomeltávolítási felelősségrendszert hozott létre a büntetőjog és a büntetőeljárás keretében. Hosszas jogi eljárások után előbb-utóbb az állam elérhetetlenné teszi magát az írást, ami a bűncselekményt megvalósítja. Ez gyakorlatilag teljesen értelmetlen, mert az interneten ugyanaz a tartalom a letiltást követően gyorsan újra elérhetővé tehető egy másik címen. Az állam ezzel nevetségessé teszi magát, hiszen időt és energiát fektet abba, hogy eltüntessen egy tartalmat, ami eső utáni gombaként dugja ki a fejét egy más, nagyon könnyen elérhető oldalon.

A jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás milyen mértékben biztosítja a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését?

Nem értek egyet a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi szankcionálásával, túlzottan szóláskorlátozónak tartom a tényállások megfogalmazását. Különösen tekintettel arra, hogy a jelenlegi magyar szabályozás alapján a rágalmazás és becsületsértés magánvádas eljárás, kivéve, ha a sértett hivatalos személy pl.: országgyűlési képviselő vagy polgármester. Hivatalos személyek esetén közvádassá válik az egyébként magánvádas eljárás. Tehát azok a személyek, akiknek az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján sokkal szélesebb körben kell tűrniük a kritikát, plusz védelmet kapnak az államtól a kritikával szemben. Nem nekik vagy egy általuk fogadott ügyvédnek kell képviselni a vádat a bíróság előtt, hanem ezt az ügyészség veszi át, megkönnyítve ezzel a dolgukat. Ez egy komoly probléma. Egyébként úgy gondolom, sok esetben a szóláskorlátozó bírósági döntések a nagyon merev jogalkalmazásból fakadnak. Gondoljunk csak a közelmúlt egyik nagy slágerügyére, a rendőrfényképezésre. A Ptk. képmásvédelmi szabályainak tartalommal való megtöltése során arra jutott a bíróság – és végül a Kúria is egy jogegységi határozatban – hogy a rendőr, mivel nem közszereplő a szó szoros értelmében, nem fényképezhető. Egy kiterjesztő jogértelmezéssel lehetett volna arra az eredményre is jutni, hogy a közhatalmat gyakorló rendőr, aki az állami hatalmat képviseli az adott helyzetben, ezen tevékenysége végzése során közszerepel és éppen ezért fényképezhető, fényképe közzétehető.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

És mi a helyzet a tiltott önkényuralmi jelképek használatával vagy a holokauszttagadással?
Ezek is beleférnek a szabad vélemény-nyilvánítás kategóriájába?

1.A szubsztancia / önállóság / és reláció / kapcsolat / egyenrangú . Bármely létező egysége ugyanis önmagával való egység , s EGYBEN az összes egyéb létezővel való egység ! Ezt az ONTOLÓGIAI adottságot nem lehet feloldani jogi eszközökkel . Magyarul : sem annak nincs igaza , aki a szólásszabadság nevében sértegeti a másikat ; sem annak nincs igaza , aki a másik száját be akarja fogni ...
2. A kielégítő megoldás tehát jogi alapon ELVILEG nem érhető el , hanem csak szeretettel: vagyis , azt akarom , hogy a másik a saját létében létezhessen / s ez a másikat arra indítsa , hogy ő is szeressen / .

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés