Halálbüntetés: a visszatartó erő visszatartó ereje

2015. április 30. 15:07

Lándori Tamás
Mandiner
A halálbüntetés kérdése egy izgalmas elméleti vita, ami persze enyhén szólva szofisztikáltabb, mint a kormányzati kommunikáció „napirendje”.

Az emberölések számának alakulása itthon az elmúlt ötven évben: az utolsó kivégzés 1988-ban történt, 1990-ben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az intézményt. A rendszerváltás első, vadkeleti éveiben megugrott az emberölések száma, de az ezredforduló óta látványosan csökken a számuk, immár a halálbüntetés eshetősége nélkül is.

*

Azt mondja VV Aurelio a Hír24-nek, hogy ő legalább kétszer olyan híres, mint a faszhelikopterezésén kesergő Bayer Zsolt. A valósághős elég szerényen becsült, ha azt vesszük, hogy a ValóVilágot egy rosszabb napon több ember nézi, mint a Magyar Hírlap eladott példányai számának harminc-negyvenszerese. Nem kérdés, ki a célközönség, ha nagy tételben akar népszerűséget növelni akár a politikai, akár a reality-szereplő.

A miniszterelnök be is száll a showbizniszbe, amikor azt mondja a trafikos gyilkosság kapcsán, hogy „napirenden kell tartani” a halálbüntetés kérdését, mivel a három csapás és a tényleges életfogyt önmagában nem elég visszatartó erő. Ezt a mondatát nyilvánvalóan nem azoknak címezte, akik tudják, a jelenlegi nemzetközi jogi és politikai közegben a halálbüntetés bevezetésének nem sok realitása van. Még kevésbé azoknak, akik hallottak már a kriminológia nevű tudományról, melynek nem új, hanem már legalább kétszáz éves állítása, hogy az elkövetőket nem a büntetési tétel növelése, hanem a lebukás rizikójának emelkedése, azaz a bűnüldöző szervek hatékonyságának javítása tartja vissza a bűncselekményektől.

„A nyilvánvalóan pszichopata, hidegvérű gyilkos agya elborul, már éppen emelné a fegyvert, miközben alaposan végiggondolja: ha elkapják, 2×2 méteres cellában, szobanövényként fogja végigvegetálni élete hátralévő évtizedeit. És arra a következtetésre jut, hogy ez neki így megéri. Mert hát mégsem végzik ki – és végül ezért öl.” Valami efféle gondolati ívnek kellene meghúzódnia a halálbüntetés visszatartó erejének szajkózása mögött, már ha lenne ott bármilyen gondolat. Miközben elég egyértelmű, hogy a gyilkosok nem gondolnak a következményekkel.

Persze már a három csapás és a TÉSZ bevezetése kapcsán is a visszatartó erő patronjainak sűrű durrogtatása nyomta el a szakmai vita hangjait. Most pedig csont nélkül beismeri Orbán a tévedést, hogy nem, mégsem csökkentették ezek az intézmények kellően az elkövetési hajlandóságot. De nem azt a következtetést vonja le, hogy akkor talán nem a büntetési tételek szigorítása, hanem valami más a megoldás. Inkább újra elsüti ugyanazokat a lózungokat a halálbüntetésről. Amit eddig ráadásul ők is elleneztek, legalábbis a Jobbik ilyen irányú kezdeményezéseit sosem karolta fel a kormányzat.

Pedig a halálbüntetés mellett számtalan észérvet is fel lehetne sorakoztatni. Gellér Balázs szerint például többek között azért is sántít az halálbüntetés alkotmánybírósági eltörlésének egyik alapjául szolgáló sólyomi gondolatmenet, mert a jogalkotó az önvédelemből elkövetett emberölést is jogszerűnek minősítheti (meg is teszi), tehát – ha ezt elfogadjuk – nem igaz az, hogy az állam nem jogosíthat fel valakit egy élet elvételére. Vagy az is figyelemre méltó megközelítés, miszerint a több évtizedes szabadságvesztés épp annyira sérti az ember élethez és méltósághoz való alapjogát, mint a halálbüntetés, ha nem jobban; tehát el kell engednünk azt a hamis eszmét, hogy ezen alapjog jelenleg abszolút és korlátozhatatlan.

És még számtalan elgondolkodtató argumentum született a témában, pro és kontra egyaránt. Ám a visszatartó erő nem sorolandó az észérvek közé. Az sajnos továbbra is a populista petárdák közé tartozik. Kár, mert a halálbüntetés kérdése egy izgalmas elméleti vita, ami persze enyhén szólva szofisztikáltabb, mint a kormányzati kommunikáció „napirendje”. Az értelmes eszmecsere feltétele az lenne, hogy azok beszéljenek, akik legalább kicsit értenek hozzá, s azoknak, akik legalább gondolkodni hajlandóak.

Jelenleg viszont a legnagyobb néppárt címért folyik a helyezkedés a Jobbikkal. Így hát akinek a demagógiánál és a végtelenül leegyszerűsítő nézeteknél többre van igénye, most fordítsa el a fejét és fogadja el: nem hozzá beszélnek.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez így csak részben igaz. A "valszeg" miatt: ha már halálbüntetéssel dobálózunk, be kell dobni a "minden kétséget kizáró bűnősség"-et, mert máshogy ez a téma tényleg csak szardagasztás.

Tettenérés, nagy nyilvánosság előtti elkövetés, megdönthetetlen közvetlen bizonyíték.

Nehéz ügy, de érdemes a vitára. Szerintem van az úgy, hogy...

Hölgyek urak! Hol a logika, a józan ész? A média a politikusokat vádolja, a politika a médiát s önmagán belül mindegyik vádolja egymás. Megoldás ez? Értékes párbeszéd ez ami folyik? Ne legyen párbeszéd és dugjuk a fejünket a homokba?

Ki állítja, hogy belelát a bűn elkövető lelkébe, gondolataiba? Ki állítja, hogy minden kétséget kizáróan objektíve ismeri a valóságot? Nincs ilyen ember és nem is lehet. Márpedig amennyiben nincs objektív mérce akkor csak találgatás, feltételezés létezik. Van azonban egy közbülső lehetőség, az pedig az ésszerű logika.

A bűncselekmény elkövetését megelőzően az elkövető mérlegeli, hogy a vele való szembenállás, tárgyi és személyi mekkora. Így az első kérdés a vagyonbiztonsága. A második szempont, mekkora az esélye a lebukásnak. Minél nagyobb az esélye annál inkább meggondolja, hogy elkövesse a bűncselekményt. Ez azonban önmagában nem elégséges, ha nem követi megfelelő büntetés. Nem utolsó sorban fontos a közvélemény hozzáállása, megítélése.

Mindezek együttes megléte lehet a visszatartó erő, azonban még ez sem zárja ki, hogy nem fog élet elenni bűncselekmény történni.

Szerintem csak ezek figyelembevételével, meglétével lehet értékelni, következtetést levonni.

A szerző felveti a jogos önvédelem kérdését is, amikor azt írja: Gellér Balázs szerint például többek között azért is sántít az halálbüntetés alkotmánybírósági eltörlésének egyik alapjául szolgáló sólyomi gondolatmenet, mert a jogalkotó az önvédelemből elkövetett emberölést is jogszerűnek minősítheti (meg is teszi), tehát – ha ezt elfogadjuk – nem igaz az, hogy az állam nem jogosíthat fel valakit egy élet elvételére.

Ez pedig nem jelent mást, mint az emberölés, a „halálbüntetés” adott esetben a jogszerűségének az elismerését.

Mindebből az is látszik, hogy félre kell tenni az ilyen-olyan szimpátiát, a „haragszom rád…” magatartást és megfontoltan józanul kellene értékelni, s olyan döntést hozni, amely a társadalom többségét szolgálja és nem a bűnös érdekét képviseli.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. április 30. 22:10

Önök sokkal értelmesebb beszélgetést folytatnak mint amilyen a cikk.
Egy sor érvet fel lehet sorakoztatni a halálbüntetés mellett és ellene. És talán nem kellene összekeverni, a balesetszerű ölést, az indulatból elkövetett cselekményt, a valóban elvetemült, aljas indokból, ismétlődően esetleg több emberen elkövetett emberöléssel.
A téma kapcsán valójában az utóbbiról beszélünk és kétséges, hogy bármiféle nevelés ezekben az esetekben eredményes lehet. A kérdés tehát ezen elkövetők kezelése.
A szempontok az elrettentés, a társadalom tagjainak védelme ellenük, a humánum, (pro és kontra) és nem utolsó sorban a társadalom kriminalizált részének állapota (romlik-e az elvetemültség mértéke) stb., stb.

A norvég tömeggyilkos Brevik aki majd 50 családot tett tönkre, új playstationt követelt.

Azt gondolom, hogy a kutyát nem érdekli, hogy visszatartó erő, vagy nem visszatartó erő, az aki arra vetemedik, hogy mások életét előre megfontoltan, nyereségvágyból elveszi, nem érdemel tovább életet.
Az Istenhívők gondolhatják, hogy majd Isten büntet, de én mint nem hívő azt gondolom, hogy az ilyenektől meg kell szabadítani a földet.

Aki ezt ellenzi, győzze meg az ilyen beteg elméket, hogy ne tegye. Akkor nem ítélik halálra. Ilyen egyszerű!!!!

" A halálbüntetésnek azért van EGYÉRTELMŰ visszatartó ereje, mert akit egyszer már kivégeztek ő egészen biztosan nem tud soha többet bűnözni." --

a halott,egy halott esetében a szellemi fogyatékosság súlyos szintjén áll az,aki arról gondolkodik,hogy őt - a halottat - mi tartja vissza mitől.
Halott esetében mi értelme van bármi erőről beszélni,ami őt bármitől visszatartja,vagy éppen bármire ösztönzi...?
Margit...:-)

" Mindebből az is látszik, hogy félre kell tenni az ilyen-olyan szimpátiát, a „haragszom rád…” magatartást és megfontoltan józanul kellene értékelni, s olyan döntést hozni, amely a társadalom többségét szolgálja és nem a bűnös érdekét képviseli. " --

Berecskereki,nem hogy a halálbüntetés,de bármely büntetőperben a bíró által kiszabott bármely büntetés törvényi tényállása (nem a bíró döntése!) mögött a közösség megokolt bosszúja áll,nem pedig valami józan mérlegelés...,Istenem,Te honnan szedsz ilyen marhaságokat,hogy tegyük félre a haragot...,ember,civilizált büntetőjog se lenne nélküle... Anyám,borogass...:-(

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 8:42

Te komolyan szoktál olyanokon gondolkodni,hogy egy halott mit és miért nem tesz meg? Hogy egy holttestre milyen pszichés erők hatnak?
Nem irigyellek,ha nem baj...
--------------------------------
S őszintén szólva semmi értelme,a világon de semmi ennek a mondatodnak:
" a bűnözés mindenképpen csökken LEGALÁBB annyival, amennyi bűnt a ki nem végzett visszaeső bűnözők követnek el. " --

sőt, nem csak hogy semmi értelme,de ijesztő és gonosz gondolat ez,hiszen Te abból indulsz ki,hogy aki egyszer már ölt,az biztosan,mégpedig vitathatatlanul biztosan újra ölni fog, s ezt azzal próbálod megokolni, alátámaszatni,hogy lazán beleszámolod azokat a bűncselekményeket a bűnügyi statisztikákba,amelyek meg se történtek. Hogyan?

A halálbüntetés esetében visszatartó erőről - csak és kizárólag azok vonatkozásásában van értelme beszélni,akik, hát, tudod: még élnek. Őket lehet bármitől visszatartani,attól is,hogy veszélyesen elhízzanak, meg attól is, hogy bűnt kövessenek el. A halottat nem.

Csakhogy aki jól belegondol ebbe,az hamar ott találja magát,amely helyzetet ennek az írásnak a szerzője nagyon helyesen felvet,amire figyelmeztet: nem a büntetőjogi szankció milyensége és mértéke a legfontosabb tényező a bűnelkövetések számának csökkentése ügyében, mert nagyon is igaz,s valóban, ezt az egyetemeken tanítják (hála Istennek),hogy a bűnelkövető "fejében" a bűnelkövetés pillanatában,idejében a legerősebben ható erő az a hit,hogy ő megússza,ő pont a kivétel lesz,és megússza; s ebben az a fontos,hogy ez az erő bőven erősebb a bűnelkövetés pillanatában,mint bármi más erő,akár a félelem attól, hogy pl. ki is végezhetik.

Aki tehát a halálbüntetés mellett érvel,ez nem tilos, egyáltalán semmi baj vele,akkor jár el helyesen,ha félreteszi a nagy rációkat,hogy okosan visszatartunk,hogy így csökkenthető a mondjuk előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságok száma...,mert a szerzőnek igaza van abban,hogy ezt statisztikákkal nem lehet alátámasztani.

Kell legyen más alapos indok a halálbüntetés mellett való érvelésben,mert a Tiéd nagyon alkalmatlan erre.

Válaszok:
magnamater | 2015. május 13. 10:40

Japánban van halálbüntetés,ráadásul - szerintem jogosan - borzasztó bírálatok érik a japán államot a kivégzések körülményeinek embertelensége miatt: pl.egy órával a kivégzés előtt tudja meg az elítélt,hogy megtörténik a végrehajtás,a hozzátartózokat pedig csak utólag tájékoztatják,hogy az elítéltet kivégezték.
Szörnyű,tényleg az.

Japánt sokan tanulmányozzák azért,mert összevetve más államokkal,feltűnően alacsony a bűnözés. Tehát?

Nos igen. Anyádnak borogatni kellene téged, mert igencsak kavarc van a fejedben.
Hol található a hsz.-ban bírósági eljárás? Hol van benne a szó a végrehajtó hatalomról? Sehol sem.
Mi a poszt témája? Ugye a halálbüntetés megítélése. Arról, hogy ki miképpen ítéli meg, elutasítja, vagy elfogadja. Így a hsz. is ehhez kapcsolódik.
Így indíttok: A média a politikusokat vádolja, a politika a médiát s önmagán belül mindegyik vádolja egymás. Megoldás ez? Értékes párbeszéd ez ami folyik? Ne legyen párbeszéd és dugjuk a fejünket a homokba?
Ezt követően felvázolom a bűnelkövető magatartását, majd hivatkozok a szerző által idézett szövegre.
Mindvégig arról szól a hsz., hogy a média a politikusok, a közvélemény a halálbüntetés elfogadásánál, vagy elvetésénél, ennek vitájánál mit vegyen figyelembe és mit ne.

„bármely büntetőperben a bíró által kiszabott bármely büntetés törvényi tényállása (nem a bíró döntése!) mögött a közösség megokolt bosszúja áll,nem pedig valami józan mérlegelés.” – írod. Ez bődületes zagyvaság, a azt igazolja, hogy fogalmad sincs a büntető eljárásról.
A végrehajtó hatalom a bíróság, amely a törvényalkotó (Országgyűlés) által megalkotott törvények alapján ítélkezik. Szó sincs bosziról. Amikor azt állítod, hogy bosszú, akkor ezzel felmented a bűnöst, és bűnpártolóval válasz. Ezek szerint valami nem tiszta az életedben, ezért ilyen a vélekedésed.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 9:06

A végrehajtó hatalom a kormány.
Nem a bíróság,te Jó Isten, miféle állam lenne az,amelyben a bíró a végrehajtó hatalom?
Vagy bíró is meg végrehajtó hatalom is egyszerre,a'la Berecske:-((((((

Egyes Berecske,leülhetsz,járj különórára.Évismétlések tömege következik. Borzasztó tudatlanság ömlik belőled.
----------------------------------
Berecske,aki azt hiszi,hogy a büntetőjogben nem áll ott a közösség megokolt bosszúja,a megokolt megtorlás,az semmit se ért abból, hogy mit jelent az állami erőszakmonopólium,az semmit se ért abból,hogy miért csodálatos,hogy az ember lemondott a magánbosszúról.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 9:49

Bizony! Érdemes elgondolkodni, hogy egyes országokban miért más, holott ott is vannak törvények és szigorúak, a halálos bűncselekmények száma mégis alacsony. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a gyűlölködés, a gyűlöletkeltés, a megosztás milyen mértékben hat a bűncselekményekre.
Norvégia a kulturált és jóléti országok közé tartozik mégis megtörtént Anders Behring Breivik által elkövetett sorozatgyilkosság amelyben 77 ember vesztette életét. Említhetnénk a többi nyugati országokat is. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az átlagos jólét nem biztosíték a bűncselekmények ellen. Mi indukálta Anders Behring Breivik esetében a sorozatgyilkosságokat? A tárgyalás során kiderült: a szélsőséges magatartás, a gyűlölet.

A Bors összegyűjtött - http://new.borsonline.hu/20130.. - néhány gonosztevőt. Szerinted az ő esetükben mi motiválta, „kényszerítette” a bűncselekményt?

"Ha AZ állam gyilkol akkor én mint az állam egy tagja,én is gyilkos vagyok.És én nem akarok gyilkos lenni!!!!!!" --

Nyugi,nem vagy az állam tagja,ergo attól nem leszel gyilkos,mert a bíró tévedett a bűnösségről,amikor valakit halálra ítélt.

Megint olyant magyarázol ami nincs a hsz.-ban.
A törvényalkotó hatalomról van szó, amely az országgyűlés. A bírói hatalomról van szó, amely a végrehajtó hatalmat zárja, amely a törvényalkotó hatalom által alkotott jogszabályokban foglaltak szerint működik, biztosítják és védik az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, törvényes érdekeit, ellenőrzik a határozatok törvényességét, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

Ebből következik, hogy A végrehajtó hatalom a törvényhozás és az igazságszolgáltatás között van.

Sorrendiség

Törvényhozói hatalom ; Országgyűlés
Végrehajtó hatalom ; Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás, helyi szervek.
Mindezt a Jogvédelemi szervek zárják, melyek közé a bíróság is tartozik.

Te amikor azt írod; „büntetőperben a bíró által kiszabott bármely büntetés törvényi tényállása (nem a bíró döntése!) mögött a közösség megokolt bosszúja áll,nem pedig valami józan mérlegelés”, amely azt a látszatot kelti, mintha a bíró a saját kútfőből ítélkezne és nem a törvényekben meghatározottak szerint. Ezért iktattam be a hsz.-ba a „végrehajtás” szót, mert a bíró a törvényben megfogalmazottak alapján , bünteti a bűncselekmények elkövetőit.

Nem olyan nehéz ezt megérteni, ha a cél nem a kötözködés.

Nehéz a nick nevemet leírni? Nos ez is azt igazolja, hogy számodra a kötözködés a cél és nem a megértés, a konszenzus keresés. A büntetés pedig nem bosszú bárhogy is variálod.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 9:59

Voltam én már neked "Kettődmondok", tehát ne húzzad fel az orrod. :-))

Berecskereki, a bíró saját kútfőből ítélkezik,ha nem így lenne,szükség sem lenne rá.(S ahol pl.esküdtszék van,amely kimondja vagy sem a bűnösséget,laikus,nem is jogász emberekből,ők is a saját kútfőből döntenek.)

Az államhatalmak esetében pedig nincsen sorrendiség,vicces lenne; a bíróság pedig véletlenül se a törvény(hozás) végrehajtója.

Jaj,Berecs,jaj,micsoda tudatlanság...:-)

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 10:09

Te olyan sötét vagy, mint a rendőrcsizma belseje.
Hol írtam, hogy a sorrendiség az államhatalomra vonatkozik. A sorrendiség a hatalmi ágakra vonatkozik.

Azt meg ne idézgesd vissza amit nem én állítottam, hanem te.

A téma részemről lezárva és mész a papírkosárba. A kekeckedésedre, a minősítésedre pedig magasról teszek.
Betartom a mondást: Answer not a fool according to his folly, lest thou also be like unto him.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 10:15

jaj,jaj,jaj,édesanyám borogass !!! :-))

Berecs,az "államhatalmak" és az "államhatalmi ágak" szinoním fogalmak,ugyanazt jelentik,nem mást,tudod ezért írtam többesben: "államhatalmak",s nem egyesben,hogy "államhatalom".

Nem lehetne,hogy pár hónapra visszavonulsz,csak tanulni,okosodni,alapszinten,és addig ilyen,kissé bonyolult jogi,közjogi kérdésekben meg sem szólalsz?

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 10:18
Berecskereki | 2015. május 1. 11:04

Answer not a fool according to his folly, lest thou also be like unto him.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 10:21

Ez gyönyörű,érteni semmit se értesz,arcod akkora,mint Brazília,a viselkedésed pedig mint a kissé túlkoros,deviáns óvodásé.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 10:36

A hülyeség fájna te ordítanál és nem írogatnál, mert aki azt állítja; " "államhatalmak" és az "államhatalmi ágak" szinoním fogalmak" annál valami probléma van.

Államhatalom létezik, amelynek hatalmi ágai vannak.

Az államhatalom fogalma: az állam rendelkezésére álló anyagi és szellemi erők összessége. Ebből eredően csak egyes szám lehet, vagyis államhatalom, ahogy az állam sem lehet egy országon belül többes szám.
A sorrendiség pedig azt jelenti, hogy törvényhozás, törvény nélkül nincs mit végrehajtani, nincs mit védeni.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 11:07

:))))))))))
Neked a hülyeségért nem kell a szomszédba menned.

„az "államhatalmak" és az "államhatalmi ágak" szinoním fogalmak,ugyanazt jelentik,nem mást,tudod ezért írtam többesben: "államhatalmak",s nem egyesben,hogy "államhatalom".” – írod jól megkavarva. Így ennek azonban semmi értelme.

Az állam; egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai szerveződése.

Lehet ez többes szám? Lehet az államhatalom többes szám, ha az állam a legfőbb hatalom? Nyilván nem lehet, hanem részei, ágai lehetnek, úgymint; törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás.

Te akarsz mást minősíteni, amikor a saját állításodat sem tudod értelmezni?
Igen jobban tennéd, ha csendben maradnál ilyen bonyolult jogi kérdésben, mert ehhez nem elég a birka iskola elvégzése.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 11:19

Te Berecskereki,ha egy akadémiai széfoglaló (amelynek a támája az államhatalmi ágak elválasztása) viselheti azt a címet, hogy "Az államhatalmak elválasztása egykor és most",amelyet egyébként melegen ajánlok elolvasásra,nagyon érdekes,még neked is,pedig tartok tőle,hogy a tizedét se értenéd...,szóval,akkor ne kezdjél már el arról okoskodni pajtásom, hogy hülyeség az "államhatalmi ágak" helyett az "államhatalmak" fordulatot használni.

Nem,nem hülyeség,nyugodtan lehet használni így is,ahogyan én használom.
(De persze nem tilos Bibó fantasztikus akadémiai székfoglalójáról írnod egy tanulmányt /aki,mint tudjuk,előbb volt fantasztikus jogtudós,s aztán szintén fantazstikus politikai gondolkodó/,hogy a szerzőnek ordítania kellett volna a hülyeségtől. Hajrá Berecs,csak hajrá...:-))

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 11:12

Vissza kellene menned az általános iskolába, mert nemcsak a tartalom, hanem a fogalmazás is igencsak hiányos. Nagy valószínűséggel el sem végezted, mert túlkoros lehettél.

:))))

Ajánlgatsz? Te? A birka iskola kibukott tanulója? Vicces egy figura vagy. Jobban tennéd, ha a fándlinál maradnál.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 11:14

Aha,ajánlgatok: például azt,hogy olvass többet,vagy legalább valamit az államhatalmak elválasztásának elvéről. Az biztos,hogy nem fog megártani,s nem kell megijedned se,ha ott az államhatalmi ágakról lesz egyébként szó.
Így is,úgy is rendben. Csak olvass...

„az "államhatalmak" és az "államhatalmi ágak" szinoním fogalmak,ugyanazt jelentik,nem mást,tudod ezért írtam többesben: "államhatalmak",s nem egyesben,hogy "államhatalom".” – írod jól megkavarva. Így ennek azonban semmi értelme. --

a kérdés igen rövid,nem bonyolult válaszolnod:
Bibó István hülye?

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 12:09

A kérdés felvetésed a hülyeség. Bibó sehol nem ír államhatalmakról olyan kontextusban, mint ahogy te írtad.

Bibó 1947. jan. 13-án az Akadémiai székfoglalójában nem Magyarországról beszélt, hanem általánosságban, több korszakot és több országot érintve. Ebben a kontextusban van értelme a többes számnak.
Azt mondja: "„Minden államszervezetnek három tényezője van, s e három tényező szempontjából kell a komoly törvényhozónak megállapítani, hogy mindegyik államformának mi van javára… Ezeknek egyike az államügyekről tanácskozó szerv, a második a vezető tisztviselői kar, a harmadik pedig az igazságszolgáltató-testület.”

A felvezetőben pontosítást is tesz, amikor azt mondja; "Az államhatalmak, pontosabban az állami főfunkciók.."

Ez nem más, mint az államhatalmi ágak felsorolása.

Ezt meg nem én írtam, hanem te állítottad.

"az "államhatalmak" és az "államhatalmi ágak" szinoním fogalmak,ugyanazt jelentik,nem mást,tudod ezért írtam többesben: "államhatalmak",s nem egyesben,hogy "államhatalom".”

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 12:18

Tehát Bibó István,amikor az "államhatalmak" elválasztásáról beszél,az "államhatalmi ágak" elválasztásáról szól. Nem tesz tehát különbséget a kettő között. Én is ilyen értelemben használtam az "államhatalmak" összetételt az "államhatalmi ágak" fordulat helyett,amikor a kommentedre válaszoltam.

Ha szerinted ezért én ordítón hülye vagyok,akkor szerinted Bibó is.

Gratula.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 12:37

Nem érted. Sajnálom. A te bajod nem az enyém.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 12:57

"Answer not a fool according to his folly, lest thou also be like unto him." -- írtad,és most legalább magyarul:
"Nem érted. Sajnálom. A te bajod nem az enyém.".

Mit mondhatnék erre ? Ezt:
Ez gyönyörű,érteni semmit se értesz,arcod akkora,mint Brazília,a viselkedésed pedig mint a kissé túlkoros,deviáns óvodásé.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. május 1. 13:12

:D
Nem értesz te semmit. Még az idézett idegen nyelvű szöveget se.

Mit mondhatsz? Amit csak akarsz, ami a tudásodból telik. A te tudásodból csak erre telik. Örömködj neki.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 1. 13:47

Nézzük már,hogy ez a szerinted nagyon hülye Bibó miket ír:

" Montesquieu Locke nyomán állította fel és az angol alkotmány példáin mutatta be a hatalmak elválasztásának máig is érvényesnek tekintett formuláját. Montesquieu újítása kettős: egyrészt ellentétben Locke-kal, akinél azon van a hangsúly, hogy törvényhozás és végrehajtás egy kézben ne egyesüljenek, ő úgy állítja fel a kérdést, hogy az államhatalmakat egyáltalán egymástól el kell választani." --

az államhatalmakat egyáltalán el kell választani? A marha Bibó,hát nem tudja,hogy mit jelent az a szó, hogy "államhatalom".

Amikor Te elolvasod a fenti idézetet,arra gondolsz,hogy Kína és Oroszország hogyan vannak egymástól elválasztva..., édesanyám,kérem a borogatást...:-))

A halott nem tud bűnözni,és semmitől sem lehet visszatartani őt, tekintve,hogy róla,mint élőről csak elmebetegek beszélhetnek úgy,minta bármitől is visszatartható lenne...
A kivégzett nem azért nem követ el bűncselekményt,mert jól visszatartottuk őt ettől,hanem mert megöltük.

Csak az élőt lehet visszatartani,erre pedig itt ez az okos cikk,amiben a szerző figyelmeztet,hogy nem a szankció szigora az,amire koncentrálni érdemes,amikor bűnözés csökkentéséről van szó.

Ergo:ezért a célért a halálbüntetés visszaállítását követelni marhaság.
Mást kell találnod,ha a halálbüntetés mellett érvelnél. Van valami más, valami eltérő a halálbüntetéstől ?

A kivégzett édesanyját azzal büntetjük,hogy el sem búcsúzhat a halálba tartó gyermekétől..., szörnyűbb büntetést anya aligha érdemelhet.
De miért büntetnéd így az anyát,a testvért,a férjet,feleséget,gyereket,stb? Ők ártatlanok.

A sorozatgyilkos szenvedélyből öl, nem lehet leszoktatni róla, ha életben hagyják, halálra ítélik jövőbeli áldozatait.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés