A Velencei Bizottság több ponton bírálta a médiatörvényt

2015. június 19. 19:43
Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szerint „a magyar médiaszabályozás jó irányba változott, de többet is lehet tenni” a dologgal kapcsolatban. A Velencei Bizottság bírálta a különböző médiával foglalkozó kuratóriumok függetlenségét, illetve a közpénz elköltésének, és a bírságok kiszabásának átláthatatlanságát.

Bár jó irányba változott, több ponton is komoly kiigazításokra szorul a magyar médiaszabályozás az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság szerint, amely pénteken elfogadta az erről szóló álláspontját. Az Index információ szerint Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a független alkotmányjogi szakértők plenáris ülésén elmondta: „a magyar szabályozás jó irányba változott, de többet is lehet tenni”.

Az alkotmányjogászok három magyar jogszabályt vizsgáltak, a 2010-ben született CIV. és CLXXXV. törvényt, amely a média és a sajtó működését szabályozza, valamint a tavalyi XXII. törvényt, amely a reklámadóról rendelkezik. Ez utóbbival kapcsolatban a vélemény megjegyzi, hogy az adó májusi jelentős csökkentése sok olyan kérdést megold, amelyek bevezetésekor fogalmazódtak meg. A dokumentum egyúttal üdvözli a kormány nyitottságát a jogszabály módosítására, egyúttal azt szorgalmazza, hogy az adóterheket egyenlően, diszkriminációmentesen ossza el, valamint kerülendőnek nevezi az amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdő médiaszektor túlzott adóztatását.

A 30 oldalas dokumentum végkövetkeztetéseiben az alkotmányjogászok elismerik a kormány elmúlt években tett erőfeszítéseit az eredeti jogszabályok javítására, és üdvözlik, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre. Mindazonáltal kiemelnek a jogszabályokból olyan passzusokat, amelyeket szerintük elsőbbséggel felül kellene vizsgálni.

A Bizottság szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki a Médiatanács elnök is, nem eléggé független, mivel túlságosan függ a miniszterelnöktől és a hatalma is túlzott. A Velencei Bizottság függetlenebb és plurálisabb összetételű közszolgálati médiakuratórium és Médiatanács felállítását sürgeti.

A Velencei Bizottság kockázatosnak gondolja, hogy a Médiatanács tagjelöltjeinek kiválasztását, mivel őket a politikai nézeteik alapján választhatják ki. A szervezet ezért azt javasolja, hogy Magyarország (a kormánytöbbség) változtassa meg a tagok kinevezésének rendjét a Médiatanács függetlenségének erősítése érdekében. Ez az ajánlás vonatkozik a közszolgálati média, az MTVA kuratóriumára is.

A testület a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumát is átalakítaná. A dokumentum végkövetkeztetései szerint kívánatos volna a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításának decentralizációja, és változtatni kellene azon, hogy a közszolgálati médiumok kizárólagos hírszolgáltatója az MTI.

A testület emlékeztet arra, hogy a médiaszabályozásnak nincs egy bevált európai modellje, ezért a magyar törvényalkotónak kell megtalálnia annak módját, hogy a Médiatanácsot politikailag semleges testületté alakítsa.

A hírszolgáltatás tartalmi szabályozásával kapcsolatban a vélemény üdvözli, hogy az Európa Tanács szakértőinek vizsgálata után a kormány módosította a jogszabályt, így az már csak sokszínű és kiegyensúlyozott tájékoztatást ír elő, és ez a passzus csak a lineáris médiaszolgáltatókra vonatkozik.

„Ezek a változtatások üdvözlendőek” – írja a testület, de hozzáteszi: kérdéses, hogy indokolt-e fenntartani a most is meglévő tartalmi követelményeket. A dokumentum szerint a kiegyensúlyozott objektív tájékoztatás minden újságíró számára dicséretes szakmai teljesítmény, és jogos az államnak az az elvárása, hogy a média egésze gyorsan és pontosan képes legyen hiteles információkat szolgáltatni.

A szervezet kifogásolta azt is, hogy a törvények alapján tisztázatlan, a Médiatanács mint szabályozó szerv hogyan szankcionálja a tartalomszolgáltatókat a jogellenesnek ítélt tartalmak közléséért. A Bizottság szerint szükség van arra, hogy a Médiatanács kidolgozza és átláthatóvá tegye a bírságolási mechanizmusát. A testület hozzátette: a súlyos bírságok kirovását, illetve a tartalomszolgáltatók bezárását csak végső esetben lehet kiszabni, és nem lehet azonnal végrehajtani.

Az alkotmányjogászokból álló bizottság szerint csak átlátható, pártatlan szabályok szerint szabadna a médiában elkölteni az állami hirdetésekre szánt közpénzt és a a kereskedelmi médiát nem lehet kizárni a fizetett politikai hirdetések közléséből.

Az Európa Tanács szervezete szerint a jelenlegi szabályozás, amely az obszcén kiadványokra, a hírnévrontásra, az uszításra és a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre vonatkozik jogos, de túl szigorú, és nem hagy elég lehetőséget a közügyek megvitatására. A bizottság szerint alkalmazni kellene arányosság elvét, hogy az újságírók kissé illetlen, provokatív kijelentéseket is tehessenek.

Az alkotmányjogi tanácsadó testület a informátorok védelmének jogával is foglalkozott. A Velencei Bizottság szerint nem csak a főállású, hanem a szabadúszó újságírók forrásait is megilleti a védelem joga, ezért a jogszabályokba be kell hogy kerüljön, hogy a névtelenséget kérő források felfedésére csak végső esetben, és csak bíróság kötelezheti az újságírót.

*

Fotó: Népszabadság

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés