Forrása felfedésére köteleznék a Figyelő újságíróját

2016. október 27. 8:38
Kihallgatták a Figyelő egy újságíróját, akit most arra köteleznének, hogy kiadja egy cikke forrását. A kérdéses cikkben arról volt szó, hogy az MKB felvásárlásakor az állami szereplők pontosan tudták, hogy rossz anyagi helyzetben van a bank, miközben kifelé jó üzletként kommunikálták a vételt. Az MKB szerint ezzel üzleti titkot sértettek, a Figyelő szerint most a sajtószabadságot támadják.

Az MKB üzleti titok megsértése miatt tett feljelentést a Figyelő egy cikke nyomán, a rendőrség pedig most indítványt tesz a nyomozási bírónak, hogy az újságírót kötelezze az információt szolgáltató személy kilétének a felfedésére – írja a Figyelő nyomán a hvg.hu. A hetilap korábban arról cikkezett, hogy a bank felvásárlásában részt vevő állami vezetők jó üzletként kommunikálták kifelé a bank felvásárlását, miközben pontosan tudták, hogy sok adóforintra lesz szükség a bank megmentéséhez.

A biztosítékot a lap szerint az verte ki, hogy utaltak egy levélre, amelyet erről a témáról küldött Matolcsy György Lázár Jánosnak. „Nem üzleti, hanem egészen másfajta titok derült ki a cikkből. Az, hogy az állam csúnyán félrevezette az állampolgárokat, 17 milliárd forintot elköltött egy bankra, amelyről maguk között megbeszélték, hogy iszonyatos a vesztesége, és rengeteg adófizetői pénzbe fog fájni” – írja a Figyelő. Az ügyben kihallgatták az érintett újságírót, a Figyelő a sajtószabadság elleni támadásként kezeli az ügyet.

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az üzleti titok megszerzése és felhasználása bűncselekmény a joghatályos törvény szerint.
Ez nem lehet vitatéma.

A vita alapját legfeljebb az lehetne, hogy a megszerzett információ az üzleti titok fogalmába tartozik, vagy nem.

Bármelyik is a tény, mindegyik esetében körültekintően kell foglalkozni vele, mert súlyos következményei lehetnek a pénzintézetre nézve és közvetve, a banknál lévő ügyfelekre. Az 1990-es években hasonló problémák miatt kerültek csődhelyzetbe pénzintézetek Magyarországon. Ebben az időszakban több ezer milliárdot emésztett fel a csődhelyzetbe került bankok. Ezek közé tartozik az is amelyet Bokros Lajos privatizált. A mostani válság kapcsán is számos országban állami pénzen mentettek meg pénzintézeteket.

Pénzintézetnél dolgoztam az 1990-es években, amikor a bankkonszolidációk költségvetési pénzen kerültek végrehajtásra. Így tapasztalatból tudom, hogyha ezeket a pénzintézeteket hagyják csődbe menni, nagyon sok magánszemély és vállalkozás elvesztette volna a pénzintézetnél lévő pénzét és közvetve kihatással lett volna a forint árfolyamára is. Így a veszteség akár többszöröse is lehetett volna a konszolidálás költségének.

Mindezek figyelembevételével nem valós állítása a Figyelőnek, hogy "A valóság megírásával semmilyen nemtelen előnyt nem szereztünk, illetve semmilyen kárt nem okoztunk. Sőt, a Magyar Államot, az adófizetőket kártól szerettük volna megmenteni."

Azt pedig tudjuk, hogy "A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve."

Válaszok:
tommybravo | 2016. október 27. 10:38

A kilencvenes évek elején (és a legutóbbi válság idején) valódi veszélyben voltak a bankok, mert befagytak a források, csőd fenyegette őket. Az MKB-nál nem ez volt a helyzet, ezért a két esemény párhuzamba állítását én nem érzem indokoltnak.

A mostani helyzetben "csakazértis" megvettünk egy szarul menő bankot, és próbálta az állam eltitkolni a közvélemény elől azt a tényt, hogy a várható veszteségeket adóból kell pótolni. Ha nem vesszük meg, akkor a bajor tulaj egy idő után kivonult volna, leírja a veszteségeket, az ügyfelek meg átmentek volna más bankhoz.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. október 27. 11:09

Tévedésben vagy, ami arra utal, hogy nem vagy tisztában a bankügylettel.
A forráshiány következmény. Ebből az a lényeges, hogy miből származik, miért keletkezett a forráshiány.

Az általam és általad említettek problémát nem azonos okok okozták.

Magyarországon az első konszolidációt az okozta, hogy elterjesztették; egyes pénzintézetek nem tudják kifizetni a betéteseknek a pénzét. Ekkor az összes betétes megrohanta ezeket a pénzintézeteket a lejárat előtt és mivel az igényeknek megfelelő szabad forrás nem állt rendelkezésre, bankköziben sem tudtak forrást átvenni, csődöt kellett jelenteni.

A második bankkonszolidáció előzménye, hogy a pénzintézetek portfóliójában a kétes követelések, behajthatatlan követelések oly mértékben megnőtt, hogy a pénzintézet működése lehetetlenné vállt. Ezek a kétes és behajthatatlan követelések 80 %-a az állami cégeknél jelentkezett. A bedőlés (csőd) megakadályozása érdekében az állam "belenyújt" (szerintem szükségszerűen) és konszolidálta ezeket a pénzintézeteket, majd privatizálta.

A mostani válság esetében pedig az volt az ok, hogy túlfűtött volt a hitelezés és a biztosítékok értéke elkezdett zuhanni, amikor a hitelezés csökkent. Egyre több adós nem tudott fizetni. A befektetők (magán és céges) elkezdték kivonni a pénzeiket és ez okozta a forrás veszteséget. Így ezeket a pénzintézeteket kellett konszolidálni a költségvetésnek, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek veszteséget és a pénzforgalom is zavartalanul működjön. Ennek során látható volt (még ma is) hogy az árfolyamok milyen változáson estek át és ez hogyan jelent meg a gazdaságban.

Nem ismerem részleteiben az MKB problémáit - korábban volt velük kapcsolatom - így csak feltételezem, hogy ugyanaz, hasonló a helyzet, mint ami volt a második magyarországi bankkonzorciumnál, vagy ami korábban a Budapest Banknál volt, amelyet a Horn-kormány idejében Bokros Lajos "rendezett".

"Ha nem vesszük meg, akkor a bajor tulaj egy idő után kivonult volna, leírja a veszteségeket, az ügyfelek meg átmentek volna más bankhoz."

Miből írják le a veszteségeket? Mi lesz a betétesek pénzével? Mi lesz a részvényekkel?
Ezeket milyen forrásból rendezik?
Néha nem ártana gondolkodni nemcsak a szöveget nyomni.

Nem kötelezhetik.
Ne az informátort keressék, hanem cáfolják meg, ha nem úgy van. Vagy keressék meg ők és jelentsék föl.

"a Figyelő szerint most a sajtószabadságot támadják. "

Bocs!
Én nem néztem utána a dolgoknak, de itt nem a sajtószabadságról van szó.
A megírtak súlyos dolgokat "fednek fel" , amit bizonyítani kellene.
Mert: Ha a sajtó "forrásra hivatkozva" tálal valamit, akkor kivel, mivel képzeli el a per megindítását?
Ki tudja, minek alapján , mi igaz?
Ha a dolog igaz, bizonyítható, akkor az újságíró és a "forrás" nem tesz eleget állampolgári kötelezettségének.
Ezért fontos a "forrás" !!!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés