A jó árstop és a rossz és csúf ársapka: mi a különbség?

2022. november 04. 07:00

Jelen írásunkban azt mutatjuk be, hogy mi a lényegi különbség az árstop és az ársapka között.

2022. november 04. 07:00
null

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Miben más az árstop, mint az ársapka? Miért vezette be, hosszabbította meg, majd terjesztette ki a magyar kormány az élelmiszerárak és az üzemanyagok felső korlátját (az árstop), miközben keményen küzd az uniós gázbeszerzéseinek ármaximalizálása (ársapka) ellen? Nem ugyanaz ezen intézkedések lényege és hatásmechanizmusa? Nézzük a részleteket.

Ki fújja a passzátszelet? 

Az igazság az, hogy

bár a lényegük ugyanaz, a hatásmechanizmusuk nagyon más.

A magyar kormány által kivetett szankciók ugyanis hazai szereplőkre vonatkoznak, melyek tevékenységét a magyar állam szabályozza és ellenőrzi. Így megvan a szükséges kényszerítő ereje a rendelkezés hatásainak garantálására. 

Ezzel szemben az Európai Uniónak semmilyen kényszerítő ereje nincsen a külső gázexportőrök tekintetében.

Azaz az oroszok, a norvégok, az afrikai országok vagy bármely exportőr bármikor dönthet úgy, hogy adott, csökkentett áron nem szállít gázt az uniónak.

Mivel független országok kereskedelmi kapcsolatairól beszélünk, így ebben a viszonylatban semmilyen alá- vagy fölérendeltségről nem beszélhetünk. 

Nyitott kiskapuk a piaci szereplőknek

A másik komoly különbség a két árkorlát között, hogy a magyar szabályozás jelentős kiskapukat hagy a piaci szereplők számára az alkalmazkodásra. Nem minden csirketermék ára került korlátozás alá, hanem csak a csirkemell. A termelők és a boltok a combon, szárnyon, belsőségeken tudják érvényesíteni az inflációs hatásokat. Nem minden tejtermék ára korlátozott, csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tejé. A többi tejtermék árát a piac szabadon mozgathatja. 

Ezzel szemben 

az EU és Oroszország viszonylatában nem nagyon van más termék, ahol a piaci mechanizmusok működése kompenzálhatja a szereplőket.

Oroszország exportjának értékarányosan körülbelül tizedét teszi ki a gázértékesítés. Ám konkrétan az EU viszonylatában az arányok ennél lényegesen magasabbak, különösen a december 5-től életbe lépő olajembargótól kezdve. 

Ha egy szereplő értékesítésének kis részét érintik ármaximalizálások, azt az adott játékos a negatív gazdasági hatásokat vagy lenyeli, vagy a többi termékére átterheli. Így egy ilyen szabályozásnak komoly piactorzító hatása nincsen. 

Ezzel szemben akkor, ha egy szereplő eladásainak nagy részét árkorlátozás alá vonjuk, akkor az érintett gazdasági aktor mindenképpen drámai módon lesz kénytelen reagálni. Alapvetően két reális opciója van. Vagy abba kell hagynia a tevékenységét, vagy más vevőt kell keresnie. 
 

A különbségek összefoglalva 

A magyar árstop és az Európai Unió által szorgalmazott ársapka tehát nem csak nevében más. Az első esetben megvan a szabályozó kényszerítő ereje, míg a másik esetben nincsen. Az első esetben a korlátozás alá vont szereplő számára a hatás kisebb, és vannak szándékoltan nyitva hagyott kiskapuk is, míg a második esetben a hatás jelentős és nincsen kedvező alternatíva sem.

Azaz míg a magyar árstop esetében a piaci szereplők számára elfogadható intézkedésről beszélünk, melyet egyébként az élet is igazolt (az árstopok a ugyanis szándékolt módon működnek), addig az EU ársapkája egészen biztosan elfogadhatatlan a piaci szereplők számára – ahogyan erről több potenciálisan érintett gázexportőr már nyilatkozott is.

A gázársapka hatása a fentiek alapján könnyen megjósolható. Az exportőrök nem fognak gáz szállítani az uniónak, hanem más piacokat fognak keresni. Ennek legnagyobb negatív hatása az EU esetében lesz, hiszen sem az otthonok fűtése, sem a gazdaság működése nem lesz biztosítható. Azaz ezek a szankciók (is) jobban fognak fájni nekünk, mint a büntetni kívánt félnek.

A magyar árstop és az tehát nem csak nevében más. Az első esetben megvan a szabályozó kényszerítő ereje, míg a másik esetben nincsen. Az első esetben a korlátozás alá vont szereplő számára a hatás kisebb, és vannak szándékoltan nyitva hagyott kiskapuk is, míg a második esetben a hatás jelentős és nincsen kedvező alternatíva sem. Azaz míg a magyar árstop esetében a piaci szereplők számára elfogadható intézkedésről beszélünk, melyet egyébként az élet is igazolt (az árstopok a ugyanis szándékolt módon működnek), addig az EU ársapkája egészen biztosan elfogadhatatlan a piaci szereplők számára – ahogyan erről több potenciálisan érintett gázexportőr már nyilatkozott is. A gázársapka hatása a fentiek alapján könnyen megjósolható. Az exportőrök nem fognak gáz szállítani az uniónak, hanem más piacokat fognak keresni. Ennek legnagyobb negatív hatása az EU esetében lesz, hiszen sem az otthonok fűtése, sem a gazdaság működése nem lesz biztosítható. Azaz ezek a szankciók (is) , mint .

(Fotó: 123RF)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mócsing
2022. november 28. 15:23
semmi értelme az árstopnak, szétkenik a többi terméken szépen....
Kepe
2022. november 27. 07:55
Nem igaz, amit a cikk sugall. Például az élelmiszer árakat is jelentősen befolyásolja a szállítás, műtrágyázás , . Ezek mind külső tényezők
Volo
2022. november 26. 12:49
S ez mit érdekli azokat, akik az olcsóbb terméket veszik? Pont erről szól, hogy nem a szétkent árú, ok nélkül áremelt terméket veszik! Mi a francot lehet ezen nem érteni?
nick89
2022. november 26. 12:49
ORBÁN JÓ, 2 LÁB ROSSZ. ÉRCSÜK.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik