Egyenrangú a két nem, mert mindketten Isten képmásai; a nő nősége és a férfi férfisága is védendő érték – vallja Molnár-Bánffy Kata. Az erdélyi főnemesi családból származó Kata kommunikációs ügynökséget és magazinkiadót is vezet, karakteres értékrendet képviselve.
2020. november 18. 16:22
p
0
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Molnár-Bánffy Kata szereti azt állítani magáról, hogy nem elméleti szakember, sőt nem is értelmiségi, legalábbis a szó köznapi értelmében. Számára létezik fent és lent, magasság és mélység, ember és Isten, nő és férfi – és egységek, amelyeket a látszólagos ellentétek alkotnak. De közelítsünk inkább a gyakorlat felől, ami elmondása szerint amúgy is közelebb áll hozzá. „Pragmatikus nő vagyok, ami a családomhoz is kötődhet: hat testvérem van, és én vagyok a legidősebb. Akaratlanul is rám jutott a vezérbirkaszerep” – mondja.
Kata céget, elektronikus és nyomtatott lapot, családi életet egyaránt vezet, menedzsel. Kommunikációs szakember, újságíróként és tanácsadóként is dolgozott, nyolc éve egy kollégájával közös társaságot irányít, a Salt Communicationst, egy integrált kommunikációs ügynökséget, kreatív műhelyt, amely márkák felépítésében, megújításában segíti az ügyfeleket. Ezzel párhuzamosan a konzervatív-feminista értékrendű Képmás magazin kiadóját vezeti.
„Hálátlan jelző ez a konzervatív-feminista, mert mindkét oldalon szitokszó valamelyik része. Viszont ez takarja azt, amit nőről, férfiról és családról gondolunk. Két dolgot tudunk a világ teremtéséről: azt, hogy Isten a maga képmására teremtette az embert, és azt, hogy férfinak és nőnek teremtette. Ennek értelmében a férfi és a nő egységet képez, nem érdemes őket külön kezelni. És egyenrangú a két nem, mert mindketten Isten képmásai; a nő nősége és a férfi férfisága is védendő érték” – magyarázza. Úgy véli, a nők és a gyerekek ügye mára „átkerült a konzervatív oldalra”, a baloldali és liberális értékek már provokatívabb, szélsőségesebb ügyeket képviselnek – leegyszerűsítve: nem lehet egyszerre védeni a „transzneműeket és a nőket”, hiszen kényszerűen ellentmondásba keverednénk. Ennek okán lett a nők ügye konzervatív ügy, „mi pedig a nőt és a férfit együtt, a családban érezzük kiteljesedni, azt érezzük támogatásnak, ha segítünk a családoknak jobb családdá válni” – vallja.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Békemenet után: a jobboldal egységet tud mutatni a választáson? A béke forog kockán, amely az európai emberek választásán múlik. A Békemenet After Kibeszélőjén Bayer Zsolt, Mráz Ágoston Sámuel és Horváth József beszélte ki a Békemeneten történteket.