Kisállami különút

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

„Egyik utcán kikerüllek, a másikon megölellek” – vázolja az örökbecsű magyar népdal a csalárd lány és szeretője viszonyát, s a helyzet jelen állása szerint a Ha te tudnád nyugodtan szólhatna Katar és a világ kapcsolatáról is.

Január 5-én a UNESCO-világörökség részét képező, szaúd-arábiai Al-Ulában tartott csúcstalálkozót Katarral a házigazda királyság, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom. A négy ország bejelentette: feloldják Katar blokádját, amit azért rendeltek el, mert Doha általuk terroristának tekintett szervezeteket finanszírozott, és ismét felveszik vele a diplomáciai kapcsolatot. 2017 júliusa óta zárva tartották a kis emírség egyetlen Szaúd-Arábiával közös szárazföldi határát, kereskedelmi embargó volt életben, a katari felségjelzésű hajók ki voltak tiltva az öbölbeli szomszéd államok kikötőiből, a repülőgépek pedig a légterükből; más államok légitársaságai csak külön engedéllyel léphettek be Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek légterébe Kataron keresztül. Doha cserébe visszavonta a négy állam ellen a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott jogi kereseteit. Mohamed bin Szalman koronaherceg, Szaúd­Arábia miniszterelnök-helyettese szimbolikusan öleléssel fogadta al-ulai érkezésekor Tamim bin Hamád at-Táni katari emírt: „Ma nagy szükség van arra, hogy egyesítsük erőinket régiónk képviseletében, és szembenézzünk a minket körülvevő kihívásokkal, különös tekintettel az iráni rezsim nukleáris- és ballisztikusrakéta-programjára” – fogalmazott a szaúdi trónörökös.

„A blokáddal Szaúd-Arábia meg akarta regulázni Katart, amiért az ellenzéki és iszlamista csoportok támogatásával kiénekel a Szaúd-Arábia által dominált Öböl Menti Együttműködési Tanács kórusából” – magyarázza lapunknak Sayfo Omar, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és a Migrációkutató Intézet kutatója. A konfliktus szerinte „valójában egyik félnek sem állt érdekében”, elsősorban a szaúdi–katari gazdasági összefonódások, a lakosságok közötti törzsi kötődések, valamint a tanács hatékony érdekképviseletéhez elengedhetetlen kohézió miatt. Kuvait, amely nem csatlakozott a Katart blokád és embargó alá vonó országokhoz, már a konfliktus kezdete óta igyekezett mediátori szerepet betölteni, és bár az Egyesült Államok 2017 nyarán még egyértelműen a szaúdiak oldalán állt a konfliktusban, a Katart terrorfinanszírozónak nevező Donald Trump amerikai elnök is hamarosan kiküldte a régióba vejét, Jared Kushnert, hogy összebékítse Izraellel és egymással az öbölbeli arab országokat. Sayfo Omar szerint azonban nem ennek köszönhető a blokád feloldása, hanem Szaúd-­Arábia és Katar „jól megfontolt érdekeinek”; az amerikaiak és a kuvaitiak közvetítése pedig azért volt hasznos, mert „a két ország vezetői így arcvesztés nélkül tudtak kihátrálni a konfliktusból”.