A nemzeti kisebbségekért küzdünk az Európa Tanácsban
2021. április 28. 12:19
A határon túli magyarok jogvédelmének megerősítésére és az uniós szabályozásra is befolyása lehet Magyarországnak a következő fél évben, hazánk ugyanis május 21-én átveszi az Európa Tanács elnökségét. Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztost kérdeztük a tervekről.
2021. április 28. 12:19
p
0
0
0
Mentés
Maráczi Tamás írása a Mandiner hetilapban.
Az Európai Uniónak a jogegyenlőség szempontjából az európai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén több évtizedes tartozása van. A közép-európai országok az uniós csatlakozástól várták, hogy ismert nemzetiségi konfliktusaikra megoldást találnak, a közösségen belül mindenkire kötelező uniós szabályok majd rendet tesznek. Ilyen szabályok azonban a mai napig nem léteznek az EU-ban, így a tagállamok sincsenek kötelezve arra, hogy betartsák a papíron megfogalmazott elveket.
A nemzeti kisebbségvédelmet két, még a kilencvenes években született jogi dokumentum szabályozza, egyik sem uniós szabályzat, mindkettőt az Európa Tanács keretei között alkották meg: az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek chartája. „Ezekre mondjuk, hogy kötelezők; valójában bár kötelezők, nem kikényszeríthetők” – magyarázza lapunknak a probléma okát a szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos. Kalmár Ferenc szerint a két egyezmény aláírásával egy tagállam vállalja a bennük foglaltak betartását, a gyakorlat azonban az, hogy amikor háromévente ellenőrzik ezt, a hiányosságok megállapításán kívül az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában más nem történik, a szabályok be nem tartásának nincsenek következményei.
A magyar kormány régi célja, hogy az eseti jogérvényesítés helyett a nemzeti kisebbségek jogait végre uniós szinten, egységes keretben, minden tagállamra kötelező érvénnyel szabályozzák. Az Európai Bizottság részéről azonban ez egyelőre süket fülekre talál. A legutóbbi polgári kezdeményezés, az őshonos nemzetiségek védelméről szóló Minority SafePack ügye jól mutatta ezt a közömbösséget a testület részéről: a szükséges számú támogató aláírás meglett, az Európai Parlament is az ügy mellé állt, mégsem lett belőle uniós szabályozás, mert a bizottság szerint neki nincs jogalkotó kötelezettsége ez ügyben, a kisebbségvédelemnek már megvannak az intézményei.
Az uniós jogalkotásra egyetlen szervezetnek lehet jelen esetben még hatása, ez pedig az EU-tól független Európa Tanács. A földrész vezető emberi jogi szervezetének feladata, hogy ellenőrizze az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia érvényesülését az európai államokban. Ajánlásait elvileg az EU-nak figyelembe kellene vennie, a gyakorlatban azonban nem válnak kötelező érvényű passzusokká az uniós jogban. Az Európa Tanács május 21-én munkáját megkezdő magyar elnöksége azt a trendet szeretné megerősíteni, hogy az ajánlások kerüljenek be az uniós jogba és ezzel a tagállami szabályozásokba, ehhez azonban az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködést kell szorosabbra vonni – fejtette ki lapunknak a miniszteri biztos.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.