A hazai gyermekvédelmi jogszabály európai viszonylatban is jó, ám a gyakorlati megvalósításban sok munka vár még ránk. Benyusz Márta gyermekjogi szakértővel beszélgettünk.
2021. május 19. 13:39
p
0
2
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Ha nem tetszik, mehettek az ombudsmanhoz” – hallottam gyerekkoromban nagyon sokszor. Hozzám hasonlóan sok ezer gyerek nőhetett fel az országban úgy, hogy értesült a gyerekjogok létezéséről, de arról, ténylegesen mit jelent e fogalom, nem sokat tudott. Ezt Benyusz Márta gyermekjogi szakértő saját tapasztalatával támasztja alá: „Nemrég tartottam egy előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen arról, hogy az ókori Athénban miként valósulhattak meg a gyerekjogok. Az elején megkérdeztem a harmincfős hallgatói csoportot, hányan hallottak tizennyolc éves koruk előtt arról, hogy vannak jogaik. Négyen tették fel a kezüket, és közülük egy tanuló volt, aki az iskolában hallott a témáról. Siralmas számok ezek harminc évvel az ENSZ gyermekjogi egyezményének elfogadása után, amely kimondja, hogy minden gyereket edukálni kell e téren. Ráadásul nemcsak a gyerekek, legtöbbször a szülők sem hallanak a gyermekjogokról.”
Nemcsak a gyerekek, legtöbbször a szülők sem hallanak a gyermekjogokról”
Márta a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet európai uniós és nemzetközi jogi főosztályának vezetője, mellette PhD-hallgató és a Magyar Szerzetesi Elöljárók Konferenciájának Irodája szerződtetett gyermekjogi szakembere. Legyen szó civil, állami vagy egyházi környezetről, minden munkájában a helytelen berögzült szokások megváltoztatásán dolgozik. Különböző munkaterületein a gyermekjogok több aspektusába is belelát: ismeri a tudomány álláspontját, az érintett szakemberek nehézségeit és feladatait, ahogy a jogalkotás kihívásait is. Otthon két kislánya mellett a gyakorlatban is tesztelheti magát. Azt vallja, az anyai létet megtapasztalva érti igazán a gyerekeket, tud valóban jó gyermekjogász lenni.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A kínai elektromosokra kivetett brutális vám a legrosszabb kampányhúzás, amit csak Biden elkövethetett. Az eredmény senkinek nem lesz jó, az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak a legkevésbé.