A címben szereplő néhány szóval írhatjuk le tömören Peter Boghossian amerikai filozófus tevékenységét, aki nyíltan kimondja és megmutatja azt, amit mások még végiggondolni sem mernek: az amerikai tudományos élet nagy része a progresszív baloldali ideológiák túszává vált. A „félelem e kultúrája” nemcsak a tengeren túl, a brit egyetemeken is megfigyelhető.
2021. augusztus 25. 15:22
p
3
0
0
Mentés
„Lássuk tisztán, mivel állunk szemben: egy csoport szűk látókörű, kicsinyes ideológussal, akik foglyul ejtettek egy közintézményt, és eltökélték, hogy elpusztítják a nyugati civilizációt” – foglalta össze egy májusban tartott online konferencián, hogyan látja saját egyeteme, a Portlandi Állami Egyetem (PSU) helyzetét Peter Boghossian filozófiaprofesszor. Az amerikai tudományos élet egyik fenegyerekének számító Boghossian októberben a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatójaként érkezik Budapestre.
Tudományos szempontok kontra sérelmek
A filozófiaprofesszor nevét leginkább az úgynevezett sérelemtanulmányok (grievance studies) tették ismertté világszerte. A filozófus két társával, a matematikus James A. Lindsay-vel és az angol irodalmat kutató Helen Pluckrose-zal közösen számos, tudományos szempontból légből kapott, de a baloldali identitáskultúra számára kedves témákkal foglalkozó és szakkifejezésektől hemzsegő kamutanulmányt jelentett meg sikerrel több neves folyóiratban 2017–2018-ban. A beadott húsz cikkből hét kiállta a szakmai ellenőrzés (peer review) próbáját, és négyet publikáltak is, majd a botrány kirobbanása után természetesen visszavonták őket.
A »félelem kultúrája« tartja fogságában a genderelmélethez kritikusan viszonyuló egyetemi oktatókat”
A sérelemtanulmány elnevezés abból a nyugati egyetemi világot, különösen a társadalomtudományokat egyre inkább jellemző jelenségből ered, hogy a tudományos szempontok helyett az a meghatározó kiindulópont, vajon az adott kérdésfelvetés sérti-e egyes csoportok, kisebbségek érzékenységét. Ez a megközelítés ellehetetleníti az álláspontok érdemi ütköztetését, egyfajta öncenzúrára késztet számos kutatót, ami erősen torzítja a tudományos munkát.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.