Hogyan lehet rádöbbenteni egy nemzetet, amely egy percig sem élt totális diktatúrában, hogy éppen afelé tart? A kérdés nem csupán módszertani, hanem történelmi is, hiszen a nemzeti identitást is konstruáló történelmi tudat ellenálló képességét boncolgatja. Erre vállalkozott Rod Dreher keresztény gondolkodó, a The American Conservative szerkesztője legújabb, Hazugság nélkül élni című kötetében. Dreher a 2017-ben megjelent, Szent Benedek válaszútján címmel írt könyvében már megállapította: a mindent behálózó woke-ideológia győzött az Egyesült Államokban, a keresztényeknek a küzdelmes túlélés időszakára kell berendezkedniük. Újabb, magyarul most megjelent művében is hasonló üzenetet fogalmaz meg, immáron még sötétebben, hiszen ezúttal a woke-ideológia „puha totalitarizmusáról” ír, amelyet a munkahelytől az egyetemen át a közösségi médiáig az élet minden színterén megtapasztalhatunk. A woke célja nem más, mint mindent politikaivá tenni és alapjaiban idomítani gondolkodásunkat akár a vallásról, akár a családról, akár a szexualitásról legyen szó.
Dreher szerint ez az agresszív nyomulás nem egyedülálló a történelemben, az 1917. októberi forradalomhoz vezető eseményekre, illetve a korai bolsevizmusra is emlékeztetnek a jelenkor folyamatai. A fenyegető jövőt azonban sok amerikai nemcsak nem hajlandó, de nem is képes észrevenni, hiszen csak azok a népek fogékonyak a történelmi hasonlóság felismerésére, amelyek átélték a totális diktatúrákat. A woke-mozgalom hosszú menetelése azért is megállíthatatlan, mert az amerikaiakban nincsenek meg a szovjet típusú diktatúrához fűződő keserű tapasztalatok, amelyekkel az egykori szocialista országok polgárai rendelkeznek. Rod Dreher ezért kelet- és közép-európai példákat hoz, több meghurcolt hőst is megszólaltat, például Wittner Máriát, akivel személyesen beszélgetett Budapesten. Jó látni, hogy egy olyan amerikai gondolkodó, mint Rod Dreher, a jelen történéseit Európa történelmének tanulmányozása által akarja megértetni honfitársaival, és olyan szerzőkhöz nyúl, akiket csak a hidegháború idején vettek a kezükbe amerikai értelmiségiek, például a kötet címét inspiráló Alekszandr Szolzsenyicint, Czesław Miłoszt vagy Václav Havelt.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.