Minden civilizációban próféták, nomádok, hősök és művészek generációi követik egymást. Ez a négy fordulat alkotja a növekedés, az érlelődés, a káosz és az újjászületés történelmi ritmusát. Amerika 2025 körül léphet következő ciklusába – jósolta az 1990-es évek egyik legnagyobb hatású könyve, s az elmélet azóta csak izgalmasabb lett.
2022. november 23. 14:21
p
3
0
0
Mentés
„Az erős férfiak jólétet hoznak, a jólét gyenge férfiakat teremt, a gyenge férfiak nehéz időket hoznak, a nehéz idők erős férfiakat teremtenek.” Konzervatív körökben ismert és kedvelt az erre a mondatra épülő, az ókori Európa híres civilizációinak felemelkedését és bukását bemutató festményekkel illusztrált internetes mém. A történelmi ciklusoknak ez a megkapó elmélete egy 1996-os amerikai botránykönyv, a The Fourth Turning (a negyedik fordulat) téziseire épül. Mit tudhatunk erről a korszakos munkáról, és lehet-e időszerűsége a 2020-as években?
A kötet alapja William Strauss drámaíró és Neil Howe demográfus közös invenciója, a generációs elmélet. A szokatlan páros szerint a civilizációk története ciklusokra oszlik, amelyek mindig ugyanazt a mintázatot követik. Minden ciklus egy generációt tesz ki, s az egyes generációkon belül négy korszak követi egymást: a próféták, a nomádok, a hősök és a művészek ideje. Mindannyian számíthatunk tehát arra, hogy életünk során megtapasztaljuk az egyes fordulókat. Az első időszak a magabiztos építkezésé, amikor a régi elsöprése után új rend születik. Ezután a spirituális kibontakozás, a lázadás következik a már kialakult rend ellen. Ezt az individualizmus megerősödése, a nyugtalanság, majd az intézményrendszer felbomlása követi. Végül – ez a negyedik fordulat – elérkezünk a válsághoz, ami a történelem következő korszakának kapuja. A négy fordulat együttesen alkotja a növekedés, az érlelődés, az entrópia és az újjászületés történelmi ritmusát.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
A Nyugat belehajtotta magát olyan háborúba, amelyre semmilyen szempontból nem volt felkészülve. Arra, hogy nem lesz felkészülve, főleg nem volt felkészülve.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
p
5
0
26
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!