Gondolta volna az olvasó, hogy immár négy évtizede létezik egy felhőmúzeum? Igaz, ne intézményi keretek között és természettudományos alapon képzeljük el a működését, inkább Lengyel András képzőművész máig formálódó életműve meghatározó részeként. Lengyel ugyanis a magyar neoavantgárd második generációjának meghatározó tagjaként a hetvenes években kötelezte el magát az égbolt és a felhők mint az alkotói önkifejezés hordozói és közvetítői mellett, elvégre a felhők között minden – az élet apró rezdülései és a világmindenség, a fizikai és a spirituális egyaránt – megtalálható. A Ludwig Múzeumban …minden fent van a felhőben… címmel nyílt életmű-kiállítás is ennek a határozott bizonyítéka, hiszen a minket körülvevő világ Lengyel András univerzumában gond nélkül leírható a „felhők nyelvén”. A munkásság egy fontos jellel, egy geometriai formával, a számos kultúrát meghatározó szimbolikus vizuális kóddal, a háromszög gyakori használatával is kiegészül. Bámészkodom, tehát vagyok – olvasható az alkotó Descartes- tól parafrazeált mottója a kiállítás bejáratánál. Lengyel személyes mitológiája mindannyiunkhoz és mindannyiunkról szól. Az enciklopédikusság szándékával született életmű hordozói főként konceptuális munkák, az installációtól a talált tárgyakig, a fotóalapú sokszorosított grafikáktól a mail arton át a festményekig Lengyel minden lehetséges médiumot felhasznál, hogy elgondolkodtasson, sőt meditációra ösztönözzön. Ahogy a kiállítás kurátora, Üveges Krisztina fogalmaz a tárlat ismertetőjében, Lengyel András „kapcsolatot teremt a megfogható és megfoghatatlan között a képzőművészet eszközeivel”, nekünk, befogadóknak pedig nincs más dolgunk, mint párbeszédbe kezdeni a művekkel. A köz- és magángyűjtemények anyagából válogató életmű-kiállítás az eddigi legteljesebb, s már készülőben van a felkért szakértők tanulmányait is tartalmazó katalógus.
(…minden fent van a felhőben… Lengyel András kiállítása. Megtekinthető május 28-áig a Ludwig Múzeumban)
***
Diákok és tanáraik összhangja a Várkertben – Petőfi mindig időszerű
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.