A művészet történetét, a korstílusok alakulását, de akár az egyéni alkotói útkeresések mozgatóit számos értelmezési keret segítségével lehet vizsgálni. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megközelítési mód, amikor a mesterek és a tanítványok munkájából kibontakozó, generációk során felépülő láncolatokra fókuszálunk. Egy-egy iskola, műhely és műterem jelentőségét nemcsak a saját korukra adott reflexiók vizsgálata teszi izgalmassá, idetartozik az egyéni alkotói módszerek egymásból következő, évtizedekben, sőt akár száz években mérhető alakulása is. A fennállásának nemrég százötvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Képzőművészeti Egyetem Lián – Mester-tanítvány láncolatok címen megrendezett kiállítása e folyamatok bemutatására törekszik.
É. Kiss Piroska kurátor kiemeli, hogy a kiállítás nem művészet- és egyetemtörténeti tárlat, de a mester-tanítvány szál végigvezetésével mégiscsak képet kapunk arról az intézményről, amely másfél évszázada meghatározó pillére a magyar képzőművészetnek. A kiállítás a legfontosabb képzésekre, a kezdetektől működő festő- és szobrászképzésre, valamint a grafikára és a művészeti anatómiára fókuszálva vezet végig néhány meghatározó mester-tanítvány láncolatot. Van, ahol a politikai és szerkezeti változások ellenére szinte érintetlen idővonalat találunk – a festőknél például Székely Bertalan, Vaszary János, Hincz Gyula, Maurer Dóra, Chilf Mária és Hámori Anett, a szobrászoknál pedig Kisfaludi Strobl Zsigmond, Somogyi József, Kő Pál és Rabóczky Judit esetében. A kép- és tervezőgrafika vonalai ennél töredezettebbek, ám hasonlóképpen meghatározók, mint például Zelenák Crescencia, Molnár Kálmán, Felsmann Tamás és Lelkes László esetében. A kiállításon mindenkitől egy munka látható, az alkotások az egyetem saját gyűjteményéből, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint maguktól az alkotóktól és leszármazottaiktól érkeztek.
(Lián – Mester-tanítvány láncolatok. A kiállítás március 23-áig tekinthető meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében)
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.