Harc a mobilfüggőség ellen

Sok országnak csak most esik le, hogy stílusosak maradjunk, a tantusz. (A fiatalabbak kedvéért: a tantusz a nyilvános telefonállomások használatához vásárolható zseton volt az 1970-es évekig, innen a „leesett a tantusz” kifejezésünk is.) Az Európai Unióban keresik a fogást a nagy közösségimédia-platformokon – a Meta tulajdonában lévő Facebookon és Instagramon, a TikTokon és más hasonló, népszerű megoldásokon – a túlzott és mentális egészségre veszélyes használatuk visszaszorítására. Nem csak az EU ismerte fel a veszélyeket: Kína például a nyolc év alatti gyermekek számára napi 40 percben akarja korlátozni a képernyő előtt töltött időt. Az Egyesült Államok Utah államában valóságos digitális kijárási tilalmat vezettek be a kiskorúak számára, csak szülői beleegyezéssel használhatják a közösségi médiát.

Világkampány a TikTok ellen

Leginkább talán a TikTok van a célkeresztben. A szemünk előtt bontakozik ki egy világkampány, amely korlátozza az állami alkalmazottak hozzáférését a platformhoz, főként az érzékeny adatok kiszivárgásának veszélyére hivatkozva. Ám ez csak az első lépés, ugyanis már felmerült a TikTok betiltása is. Ez azonban késik, mert a döntéshozóknak otthon el kellene számolniuk kemény határozatukról – nem a felnőtt választóik, hanem inkább saját gyermekeik előtt. Franciaország így most a mobiltelefon-­gyártókat vette célba, előírva nekik, hogy telepítsenek a készülékekre szülői felügyeleti rendszert, amely a telefon bekapcsolásakor aktiválható.

Az Európai Unió jogszabállyal készül arra, hogy rendet vágjon a dzsungelben. Az érzelmi elkötelezettség csak fokozza a tettvágyat: Věra Jourová, az átláthatóságért felelős cseh EU-biztos júniusban az Európai Parlament egyik rendezvényén beszélt arról, hogy amikor a tízéves unokája a képernyő előtt ül, „semmi nem létezik körülötte, még a nagyi sem”. Kifejtette, hogy nem szereti az ilyen viselkedést, ezért európai jogszabályt kezdeményezett az eszközfüggőség kockázatainak megnyirbálására; a napokban életbe is lép a rendelet. Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye kétségtelenül merész lépés: arra kényszerítenék első körben a legnagyobb platformokat – a TikTokot, a Facebookot, a YouTube-ot –, hogy nyissák meg rendszereiket az Európai Bizottság előtt. Az eljárás során a vállalatokra hárul annak a bizonyítása: mindent megtesznek azért, hogy termékeik ne okozzanak kárt a gyerekeknek. Ha valamely cég akadályt gördít a folyamat elé, akkor a globális éves bevételének akár hat százalékáig terjedő bírsággal sújthatják. Ez már tetemes összeg, hiszen a tech­óriások dollármilliárdos bevételekre tesznek szert.

A képernyőjárvány káros hatásai

A digitális nagyvállalatok azzal keresik a pénzüket, hogy megragadják a figyelmet, és a lehető legtovább fenntartják, s közben eljuttatják a hirdetők üzeneteit. Ebben kétségtelenül profik: a végtelen görgetés és a lájkok vagy értesítések rendszeres, de kiszámíthatatlan visszajelzései olyan stimuláló hatásokat váltanak ki, amelyek hasonlatosak a nyerőgépek agyunk huzalozására gyakorolt hatásához.

A mechanizmust a felnőtteknek is nehéz kezelniük, a fiataloknál pedig szorongás, depresszió, testkép- és koncentrációzavar léphet fel a platformok használata következtében. Az Egyesült Államokban – ahol a legtöbb adat áll rendelkezésre – a nagy mentális egészségügyi felmérések az utóbbi tizenöt évben a serdülők boldogtalanságának észrevehető növekedését mutatták ki. Egyre több fiatalnál jelentkeznek öngyilkossági gondolatok, depresszió és olyan hétköznapi tünetek is, mint az alvászavar. A tendencia a tinédzser lányok körében a legjellemzőbb.

A közösségi média használata és a tinédzserek mentális egészsége közötti összefüggésről máig viták folynak. Luca Braghieri, a milánói Luigi Bocconi Üzleti Egyetem közgazdaság-tudományi adjunktusa a Bloomberg hírportálnak elmondta: eredetileg úgy gondolta, hogy a Facebookkal kapcsolatos aggodalmak túloznak, de miután elkezdett kutatni a témában, gyökeresen megváltozott a véleménye. Azóta törölte saját Facebook-fiókját. Elia Abi-Jaoude, a Torontói Egyetem pszichiátere pedig, aki kutatásokat is publikált a témában, elmondta, hogy első kézből figyelte meg a hatást, amikor 2015-től egy gyermek- és ifjúságpszichiátriai fekvőbetegosztályon dolgozott. „Gyakorlatilag a frontvonalban voltam, láttam a serdülők drámai küzdelmét. Mindenféle érzelmi panaszok után jött a depresszió, a szorongás, majd eljutottak az öngyilkosság gondolatáig. Megdöbbentő volt.” Az orvos szerint a legnagyobb aggodalmat az alváshiány okozza, illetve az ezzel járó hangulatingadozás és leromló iskolai teljesítmény.

Az új technológiák korábban is keltettek már pánikot – ez a másik oldal érve –, és valóban, vissza­tekintve ezek ma már furcsának, sőt viccesnek tűnnek. „Az 1940-es években úgy találták, hogy a gyerekeket nem lehet levakarni a rádiókészülékről. Az 1960-as években a televíziófüggőség volt a téma, most pedig a mobilfüggőség. Azt hiszem, a kérdés az, hogy most másképp van-e. És ha igen, az hogyan valósul meg?” – szól Amy Orbennek, a Cambridge-i Egyetem kogníció- és agytudományi egysége munka­társának a felvetése. A kutatóorvos nem zárja ki a közösségi média ártalmait, de árnyalt megközelítés mellett érvel. Szerinte azokra a platformokra és funkciókra kell összpontosítani, amelyek a legnagyobb kockázatot jelenthetik a fiatalokra. Úgy véli, szakadék van az általános vélekedés és a tényleges bizonyítékok között a közösségi média káros hatását illetően, de helyesnek tartja a szándékot, hogy az unió megpróbál szabályokat hozni a probléma megoldására. Hozzáteszi, bár sokkal több figyelem fordul a digitálismédia-használat káros hatásaira, az általa végzett, a serdülők jóllétét vizsgáló kutatás a világ­járvány idején bekövetkezett zárlatok során kimutatta: a laptophoz hozzáférő tizenévesek boldogabbak voltak, mint azok, akiknek nem volt ilyen eszközük.

„Nem minden gyerek fog kárt szenvedni az okostelefonok és a közösségi média használatából eredő kockázatok miatt – jelentette ki Patti Valkenburg, az Amszterdami Egyetem médiakutatással foglalkozó központjának vezetője az Európai Bizottság júniusi rendezvényén. – A kiskorúak esetében az elővigyázatosság elvét kell gyakorolnunk. Abból kell kiindulni, hogy ezek a platformok kárt is okozhatnak, ezért a potenciális kockázat mérséklésére kell törekedni.”

Mit lépnek a közösségi médiumok?

Az utóbbi években az egyre növekvő nyomással szembesülve egyes platformok, például az Instagram, a YouTube és a TikTok, különféle eszközöket vezettek be az aggodalmak eloszlatására, beleértve a szülői felügyeletet is. A YouTube és az Instagram 2021 óta emlékeztetőket küld a tinédzserkorú felhasználóknak, hogy tartsanak szünetet. A TikTok márciusban jelentette be, hogy a kiskorúaknak egy óra elteltével be kell írniuk egy jelszót, ha folytatni akarják a videók nézését. A platformoknak tilos lesz nyomon követniük a gyerekek tevékenységét, hogy meg lehessen akadályozni a személyre szabott hirdetések küldését.

A közösségimédia-szolgáltatókra hamarosan további szigorítások várnak: augusztus végéig az Európai Unióban több mint 45 millió felhasználóval rendelkező felületeknek – köztük az Instagramnak, a Snapchatnek, a TikToknak, a Pinterestnek és a YouTube-nak – egy sor új szabálynak kellett megfelelniük. A digitális szolgáltatásokról szóló törvényt felügyelő hatóság, vagyis az Európai Bizottság évente értékeli majd, hogy milyen hatást gyakorolnak az algoritmusaik, a reklámjaik és a szolgáltatási feltételeik olyan társadalmi kérdésekre, mint a kiskorúak védelme vagy a mentális jóllét. Szigorúan tilos e platformokon fogyókúrás videók ajánlása tizenéves lányoknak. Az automatikus lejátszás alapértelmezett beállítása a kikapcsolt állapot kell legyen. Az olyan manipulatív kialakítások, mint a véget nem érő idővonalak, amelyek a platformokhoz ragasztják a felhasználókat, összefüggésbe hozhatók a függőséget okozó viselkedéssel, így a technológiai vállalatoknak ez is tiltott terület lesz.

Az új uniós jogszabály azonban nem varázspálca, amire a szülők olyannyira vágynak. A tartalmi szabálykönyv nem vonatkozik az olyan népszerű szórakoztatóeszközökre, mint a játékok, az üzenetküldő alkalmazások, és magukra a digitális eszközökre sem. Egyelőre nem világos az sem, hogyan fog az Európai Bizottság vizsgálódni, és miként lép majd fel a közösségimédia-vállalatokkal szemben, ha úgy ítéli meg, hogy platformjaiknak nem sikerült korlátozniuk a mentális jóllétre gyakorolt káros következményeket. Nem ígérkezik egyszerű menetnek az óriásvállalatokkal szembeni küzdelem, de ezt senki nem is ígérte a brüsszeli tisztség­viselőknek. Ez lenne a fő feladatuk, az európai polgárok, köztük a gyermekek érdekeinek szolgálata.

A szerző a Makronóm Intézet elemzője.

Nyitókép: Shutterstock