Nem szabad letérni a magyar útról!

„Az orosz–ukrán háború nem csillapodik, sőt gazdasági értelemben is egyre kiterjedtebb. Energiaháború zajlik Európában, az áram- és gázárak az egekben. Azt se feledjük, hogy az év végéig lehet már csak a tengeren orosz olajat vásárolni, így élesedik az olajembargó, annak minden negatív következményével. Sok európai ország az elszabaduló energiaárakra a fogyasztás kötelező csökkentésével reagált. 

A mennyiségi korlátozások bevezetésével egy új korszak köszöntött be a kontinensen, amit háborús gazdaságnak nevezhetünk, s erre a magyar miniszterelnök már jó előre felhívta a figyelmet.

Az új gazdasági rezsim, azaz a háborús gazdaságpolitika nehéz dilemmákkal néz szembe. Míg békeidőben a jólét és gyarapodás gyümölcseinek, addig háborús helyzetben a költségek és terhek szétosztásáról kell gondoskodnia. Az állam korlátoz, és ha kell, durván beavatkozik, hogy biztosítható legyen a társadalmi és védelmi szükségletek kielégítése.

Az önként orosz energiatússzá váló Németország például extra illetéket vet ki a családokra, hogy az így keletkezett bevételekből a korábbi években jelentős nyereséget felhalmozó gázszolgáltató vállalatokat mentse meg. Sőt, vasúthálózatain a fontossági sorrendet megváltoztatva, a szenet szállító tehervonatokat tervezi a személyszállítás elé helyezni. 

A háborús gazdaságban ugyanis a teljes infra­struktúra nem az egyének boldogulását, hanem a háborús célokat hivatott szolgálni. A cseh ipari miniszter azért kapott komoly támadásokat, mert felvetette a lakossági gázfogyasztás korlátozásának lehetőségét, amennyiben az ipari szereplőkkel való szolidaritás ezt megköveteli, hiába számítanak a háztartások általában védett fogyasztónak. Megjelenik tehát az egyéni önfeladás, mint normatív elvárás a fogyasztót szolgáló cégek túlélése érdekében – ez is a háborús gazdaság egyik eleme, tőlünk nyugatabbra.

A megélhetési válság pusztítása és az emberek elégedetlenségének növekedése különösen jól látható a nyugati mintaállamokban. A svájci hatóságok szerint fel kell készülni olyan helyzet kialakulására, amikor az ATM-ek és a bankkártyák egyszer csak nem működnek, így a pénzfelvétel, a vásárlás vagy éppen a tankolás korlátok közé szorul, a közvilágítás már nem biztosított, az otthonokban és a közintézményekben hideg van, az emberek pedig fosztogatni kezdenek. 

A német hatóságok szerint pedig nemcsak tömegtüntetéseket, de akár terrorcselekményeket is kiválthat a német megélhetési válság. Szemléletes, hogy a Német Takarékpénztárak Szövetsége szerint a háztartások akár hatvan százaléka kényszerülhet arra, hogy teljes jövedelmét megélhetési kiadásokra költse, de lehet, hogy a teljes jövedelme is kevés lesz erre.”

Nyitóképen Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter. Fotó: MTI/Balogh Zoltán