„Millió feladatunk lenne Kárpátalján, mindazon túl, hogy eleget kell tennünk az alkotmányban megszabott kötelességünknek, amely kimondja:
minden magyar felelős minden magyarért.
Illetve nem szabad elfeledkezni a zsidó múlt és a cigányság kultúrájának gondozásáról sem, hiszen ezek az elmúlt években a helyi nemzetpolitika részeivé váltak” – emelte ki Grezsa István.
„Tiszteletreméltó mindaz, amit a kárpátaljaiak az elmúlt 30 évben elértek”
A volt miniszteri biztos felidézte, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban számos olyan létesítmény újult meg vagy jött létre, amelyek jócskán meghaladták az ukrán színvonalat. „Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően megjelent egy úgynevezett magyar minőség az országban, amely tulajdonképpen egy európai minőségi munkát is képvisel. Igaz ez a közoktatási és felsőoktatási fejlesztésekre is.”
Példaként hozta a beregszászi központú II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, amelynek az évek alatt kiépült az intézményrendszere, és képzései ma már elérhetők Kárpátalja-szerte. Az intézményfejlesztések kapcsán Grezsa István ugyanakkor arra is kitért, hogy a háborút követően vélhetően ezeknek az épületeknek a jó részét fel kell majd újítani, hiszen az elmúlt hónapokban ezeket menekültek elszállásolására használták.
Grezsa emlékeztetett arra is, hogy a Kárpátalján élők mindig is egy „ütésálló nép” voltak, hiszen az elmúlt kicsit több mint száz évben már a hatodik országban élnek, és minden egyes országnak megvoltak velük szemben a sajátos követeléseik. „Az elmúlt 30 évben sikerült egy olyan, a társadalom minden területére kiható intézményrendszert felépítenie ennek az alig 150 ezres közösségnek, amely tiszteletreméltó” – húzta alá az egykori miniszteri biztos.
Grezsa Ukrajna európai uniós csatlakozásáról kijelentette, hogy Magyarországnak érdeke az ország gyors csatlakozását támogatni. „Bár azt tapasztaljuk, hogy más uniós tagországokban sem rendezett teljes mértékben a nemzeti kisebbségek ügye, mégis
az uniós jog biztonságot jelent ezeknek a közösségeknek.
Ezért is kell hazánknak kiállnia a gyorsított eljárás mellett. Azonban, mi akik a terepen dolgoztunk, dolgozunk, jól látjuk, hogy mekkora munka áll az ukránok előtt, hogy a csatlakozási feltételeket megteremtsék. Lesz miről tárgyalni egy béke megkötése után” – hangsúlyozta az egykori miniszteri biztos.