„Vlagyimir Putyin elveszítette az orosz elit támogatását, ezért meg fog bukni” – a tételmondatot akár most is írhatta volna bárki, azonban valójában 2015-ben mondta Borisz Karaglickij orosz politológus a Neues Deutschland című német lapnak. Mert igen: minimum ennyi ideje várják, hogy az elit megbuktatja az orosz elnököt, ha már a tüntetéssorozatokkal – például 2012-ben, s azóta sokszor – az elégedetlen nép ehhez kevés volt, s most is inkább otthon marad a zöm, minthogy kockáztassa a kőkemény büntetést, ami annak jár, aki például az invázió vagy a behívók ellen felszólal. Mivel a külső tényezők – nyugati szankciók, diplomáciai perifériára szorítás, hangzatos fenyegetőzések, utóbb pedig Ukrajna támogatása pénzzel, fegyverrel, paripával – nem bizonyultak elegendőnek Putyin elmozdítására, a belső szereplők tetteire helyeződött a hangsúly és a remény.
Most úgy tűnik, hogy a két tényező – külső szorongattatás és növekvő belső elégedetlenség – talán egyszerre lehet jelen, így például az Index is alkalmasnak látta a helyzetet Mary Dejevsky Independent számára írt cikkének szemlézésével, méghozzá azzal a címmel, hogy Túléli a saját háborúját Putyin, vagy megbuktatják?
Röviden összefoglalva: nem nagy a valószínűsége az orosz elnök bukásának rövidtávon,
noha a háború elvesztésére is úgy tűnik, van már esély; a várakozásokkal ellentétben azonban
nem a pacifista vagy éppen nyugatos orosz hangok Putyin legerősebb ellenzéke, hanem éppen a háborúpártiak,
akik szerint az elnök túlságosan kesztyűs kézzel bánt Ukrajnával és/vagy alkalmatlan módon indította meg a támadást.
Ami a részleteket illeti, a cikk szerint
- a kercsi híd elleni támadás Putyinnak személyes pofon volt
- miközben az ukránok tovább nyomulnak dél és kelet felé
közben az orosz elnök veszít népszerűségéből, hiszen
- a háború a tervezettnél tovább tart és nagyobb áldozatokat követel
- ezért mozgósítást kellett elrendelnie, ami ráadásul számos visszaéléshez vezetett, amit már a Kreml-barát prominensek is szóvá tettek.
Az Index hétfői cikkében azt írja: felfüggesztették tisztségéből az orosz Távol-Kelet egyik régiójának toborzásért felelős katonai vezetőjét, amiért több ezer embernek tévesen küldött behívót a részleges mozgósítás keretében - közölte hétfőn egy helyi tisztségviselő. Az esetről Habarovszk határterület kormányzója, Mihail Degtyarjov számolt be a Telegram-csatornáján. Azt írta, hogy a felelős illetékest, Jurij Lajkót felmentették tisztségéből.
Továbbá híresztelések szólnak (vagyis a ma megszokott Twitter-újságírás normái szerint az ukrán katonáktól tömegesen érkező frontbejelentkezéseket készpénzként tálalva) az orosz hadsereg felszerelés- és emberhiányáról – ugyanakkor ezt a toborzóirodákból kiszivárgó fotók és videók is alátámaszthatják –, valamint olyan komoly dolgokról, minthogy a Pentagon forrásai szerint valaki csúnyát mondott Putyinra a Kremlben.
A cikkben ugyanakkor megjegyzik: a legelégedetlenebb Putyinnal éppen a háborút kezdetben támogató jobboldal, amely inkompetensnek tartja az orosz hadvezetést (részben nekik lehet válasz „Armageddon tábornok” megjelenése).
Miután Ukrajna nemrég több területet foglalt vissza, mint amennyit az orosz hadsereg az elmúlt hat hónapban elfoglalt, az orosz védelmi minisztérium múlt szombaton Szergej Szurovikint nevezte ki a háborúban folyó műveletek új főparancsnokává. A CNN megszólaltatta az orosz légierő egykori hadnagyát, Gleb Irisovot, aki alatta szolgált Szíriában.
Putyin leváltása és egy új vezető békelehetőségei kapcsán pedig azzal a viszonylag őszinte mondattal zárja a bekezdést a szerző, hogy „ez lehetséges, ahogy az ellenkezője is”.
Ugyanakkor az írás szót ejt arról, hogy Putyin leváltása nélkül a magát nyeregben érző ukrán vezetés nem lesz hajlandó tárgyalni, noha az oroszok részéről már láthatóan a diplomáciai megoldás is felmerült. Ugyanakkor a megfogalmazott orosz hadicél a Donbász megszerzése (vagyis ahogy haladnak a dolgok: és a Krím megtartása), valamint Ukrajna NATO-tagságának megakadályozása, ami még mindig közelebb áll a valósághoz, mint az ukrán hadicélok, vagyis minden visszaszerzése.
Ugyanakkor az egyre valószínűbb, hogy a háború hosszútávú hatásai nem fognak jót tenni Putyin megítélésének a szerző szerint.
Nyitókép: Mikhail Metzel / POOL / Sputnik via AFP