Szlovénia javára döntöttek a határvitában

2017. június 29. 18:09

A hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött a Horvátország és Szlovénia közötti, évtizedek óta húzódó tengeri határvonal-vita ügyében. Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. Horvátország nem ismeri el a döntést.

2017. június 29. 18:09

Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság csütörtökön a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.

Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát.

Tengeri folyosó

Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek. Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vesz részt.

A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezésétől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért. Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország azonban bilaterális megoldást sürgetett, mondván, hogy nem ismeri el a törvényszék joghatóságát.

„Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik” – közölte Kolinda Grabar horvát elnök nemrégiben, hozzátéve, hogy Zágráb kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni.

Németország zágrábi nagykövetsége ugyanakkor közleményt adott ki csütörtökön, amelyben felszólította a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének.

Éleződhet a feszültség

A sajtó az ügy kapcsán egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében.

A Bizottság egyik szóvivője eközben mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja. Ljubljana már reggel megkapta az ítélet másolatát, Zágráb azonban visszautasította ezt a lehetőséget.

Elemzők a döntés nyomán a feszültség kiéleződésére számítanak a két ország között. A határvita miatt Szlovénia annak idején többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

(MTI)

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dave
2017. június 30. 08:14
Ugye hogy változnak a határok Európában is.
Strassnoff Ignác
2017. június 30. 00:59
Horvátország és Szlovénia megállapodása szerint ugyanazon percben kiáltják ki a függetlenségüket és ha a JNH csapatok támadásba lendülnek, együtt veszik fel velük a harcot és közösen vívják meg a háborút. A végéig. Horvátország leszarta az egyezményt, tétlenül szemlélte a JNH alakulatok átvonulását a területén. Szlovénia megnyerte a 10 napos háborút, de attól kezdve Horvátország tőlük csak dollárért kapott bármilyen segítséget. Jogosan. Horvátország és Bosznia együtt harcolt a szerbek ellen. Közben a horvát és a szerb delegáció egy osztrák üdülőhelyen felosztotta egymás közt Boszniát. Miközben katonáik együtt harcoltak, a horvátok lázadást robbantottak ki a hátországban és igyekeztek elfoglalni Hercegovinát. Szövetséges bosnyák katonákat zártak koncentrációs táborokba , szétlőtték Mostart, stb... Meggyilkolták Eszék horvát polgármesterét. Veszni hagyták Vukovárt, a védőit később meghurcolták, megölték, bebörtönözték. A Krajnákban 300 ezer embert üldöztek el az otthonából, rengeteget megöltek. Tudnám folytatni holnap estig, de minek? Horvátország és Szerbia közt egy lényeges különbség volt a háborúban. A nyugat döntése szerint a horvátok a jó fiúk oldalán harcoltak. (A lófaszt.) Örülök, hogy ebben a perben a szlovének nyertek. (Na nem mintha ők angyalok lennének, csak a horvátokhoz képest.) Attól kezdve, hogy valaki viszont leszarhatja a nemzetközi bíróság döntését, mi értelme van az egésznek? Nálunk például a munkáspárti faszi pert nyert vörös csillag ügyben az állam ellen. Mire Orbán közölte, hogy soha nem fogja megkapni a megítélt kártérítést. Nem arról van szó, hogy kinek van igaza, hanem arról, hogy ez így értelmetlen. Akkor hajtom végre az ítéletet, ha nekem is tetszik? Így a hágai bíróságot fenntartani kidobott pénz.
Gregorius
2017. június 29. 19:53
Teljesen logikus döntés, nem tudom minek ugrálnak a horvátok, hogy nem ismerik el a bíróságot. Egyszerűen kekeckednek... Bőven van saját felségvizük, azonban az öböl partjának egy része Szlovéniáé, így nyilvánvaló, hogy kell legyen azoknak is szabad kijárata a nyílt vizekre.
cutcopy
2017. június 29. 19:22
Határvita az EU-ban, micsoda középkor.. )
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!